text stringlengths 0 100k | title stringlengths 8 200 | description stringlengths 5 4.51k | keywords list | label int64 0 1 | url stringlengths 12 242 | date stringlengths 0 32 ⌀ | is_hand_annoted bool 2 classes | score float64 0 0.01 | title_score float64 0 0.01 |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Klicsko előzőleg videoüzenetben kérte az elnököt, hogy ne hagyja tovább mérgesedni a helyzetet Kijevben. Ezután több parlamenti képviselő társaságában az államfő főváros környéki rezidenciájára indult a politikus, hogy személyesen beszéljen vele.
Klicsko azt mondta, hogy társaival fél óráig várakozott az elnök mezsihirjai rezidenciájának bejáratánál, és végül csak őt engedték be. Megismételte a kijevi Függetlenség téren az európai integrációért és hatalomváltásért tüntetők követeléseit, és hangsúlyozta, hogy haladéktalanul rendezni kell a politikai válságot. Janukovics megígérte: az elnöki hivatal, a kormány és az ellenzék képviselőinek részvételével bizottságot alakítanak, hogy megoldást találjanak a helyzetre.
Arszenyij Jacenyuk, az ellenzéki Haza párt frakcióvezetője korábban bejelentette, hogy telefonált neki az államfő, és jelezte: kész tárgyalásokat kezdeni. A tárgyalásokkal Andrij Kljujevet, az Ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács titkárát bízta meg Janukovics. Jacenyuk szerint a három parlamenti ellenzéki erő – az Ütés párt, a Haza és a Szabadság párt – konzultációkat tart.
Kijevben a vasárnapi nagygyűlésen a média becslései szerint legalább százezren, más források szerint körülbelül félmillióan vettek részt. A tüntetés békés volt, utána viszont radikális tüntetők néhány ezres csoportja összecsapott a kormánynegyedet lezárva tartó rohamrendőrökkel a Dinamo Stadionnál. A feldühödött tüntetők a rendfenntartó erők több buszát és teherautóját felgyújtották. A tüntetők és a rendőrök összecsapásában majdnem száz ember sebesült meg: hetven rendőr és huszonnégy tüntető. A belügyminisztérium közlése szerint négy embert őrizetbe vettek.
Az Egyesült Államok ukrajnai nagykövetsége közleményben szólított fel az erőszak leállítására, és párbeszédet szorgalmazott a kormány és az ellenzék között. Önuralomra intett William Hague brit külügyminiszter is, aki a Twitteren vasárnap közzétett üzenetében arra figyelmeztetett, hogy az erőszak nem old meg semmit. | Világ: Szóba állt az ukrán elnök este Klicskóval | Fogadta Viktor Janukovics ukrán elnök vasárnap este Vitalij Klicsko ellenzéki vezetőt, és megígérte neki, hogy bizottságot hoz létre a válsághelyzet megoldásához. | [] | 0 | https://hvg.hu/vilag/20140120_klicsko_ukran_elnok | 2014-01-20 05:15:00+01:00 | false | 0 | 0 |
Még mindig tartanak a rendőri erőszak miatt kitört zavargások, Trump is megszólalt
Még mindig tartanak a zavargások Minneapolisban, Trump is megszólalt /Fotó:NorthFoto
Még mindig tartanak a zavargások Minnneapolisban, miután hétfőn rendőri túlkapás miatt meghalt George Floyd, egy 46 éves fekete férfi.
Mint korábban megírtuk, csütörtökön a nagyvárosban zavargásokat lehetett tapasztalni. Az igazság feltárását követelő, több ezres tüntetőtömeg helyét átvették az üzleteket feltörő és autókat gyújtogató zavarkeltők. Boltokat raboltak ki, egyszerre legalább 30 helyen gyújtottak tüzet a város utcáin és egyesek a helyi rendőrőrsöt is elfoglalták.
A fekete férfi halálát egy őt előállító rendőr okozta, aki hosszú perceken át térdelt Floyd nyakán. A férfi próbálta jelezni, hogy fuldoklik, de a rendőr nem tágított.
Az index írta meg a CBS nyomán, hogy Donald Trump is kommentálta a lázongásokat. Az amerikai elnök közösségi oldalán erősen bírálta a zavargások elleni fellépés hiányát:
"Nem ülhetek hátra tett kézzel és nézhetem végig, mi történik egy nagyszerű amerikai várossal, Minneapolissal. A vezetés teljes hiánya... Ha a baloldali polgármester, Jacob Frey nem szedi össze magát és nem tartja kézben a város ügyeit, én fogom odaküldeni a Nemzeti Gárdát, hogy végezzék el a feladatot" - írja Twitter-bejegyzésében.
"Nagyon erősek vagyunk, és biztos lehet abban, hogy túllendülünk ezen" - írta válaszul Jacob Frey. | Még mindig tartanak a rendőri erőszak miatt kitört zavargások, Trump is megszólalt | Még mindig tartanak a zavargások Minnneapolisban, miután hétfőn rendőri túlkapás miatt meghalt George Floyd, egy 46 éves fekete férfi. | [
"tragédia",
"Minneapolis",
"USA",
"lázongás",
"gyújtogatás",
"Donald Trump",
"George Floyd",
"erőszak",
"rendőrség"
] | 0 | https://blikk.hu/aktualis/kulfold/rendori-eroszak-miatti-zavargasoktrump-megszolalt/vp01etf | 2020-05-29 13:56:00+01:00 | false | 0 | 0 |
Van Magyarországon nyolc olyan cég, amelyik úgynevezett virtuális erőművekkel foglalkozik. Egy közülük, az erőművásárlási terveire Exim-hitelkeretet is kapó VPP-csoport szabadalom-bitorlással vádolja a többieket, főleg a multikat. A piaci szereplők attól tartanak, hogy az ügy több mint egy jogi vita.
Adott egy cég, a VPP Energy, amelynél látványos változások zajlanak mostanában. Az állami Eximbank hitellel, hitelkerettel is támogatja a cégcsoportot, amely nem is titkoltan erőmű-vásárlásokban gondolkodik. A nagy tervekhez pedig olyan új tulajdonosok is megjelentek a cég mögött, akik politikai kötődésű történetekből már ismertek lehetnek. Még a Habony Árpád magánhitelezőjeként elhíresült Tombor András befolyása is érezhető.
Ez a cég, vagyis a VPP Energy több erőmű-tulajdonos versenytársának levelet írt nemrégiben, és egy szabadalmi ügy miatt jogi eljárást helyezett kilátásba.
Virtuális erőművek
Nem kicsi üzletről van szó. Aki ma Magyarországon áramot termel, az különbözőképpen értékesítheti azt. Némileg elnagyolva, körülbelül azt mondhatjuk, hogy
az áramot bárki eladhatja az áramtőzsdén, a szabályozott piacon vevő mindig lesz, de az ár mérsékelt marad, úgy 40 euró/MWh,
értékesítheti közvetlenül a végfelhasználóknak, ez már salesmunkát is igényel, de magasabb ár, 50-60 euró/MWh ár is elérhető,
végül segítheti az áramával a rendszerirányító MAVIR munkáját, ezért akár 80-90 eurót is el lehet kérni megawattóránként, de nagyon rugalmasnak kell lenni a termelésben.
A virtuális erőművek (vagy más néven szabályozóközpontok) nagy előnye, hogy ezek akár csúcsra is járathatók, de viszonylag egyszerűen ki is kapcsolhatók, ami például egy nehezen beindítható atomerőműnél, vagy széntüzelésű erőműnél korántsem lenne ilyen egyszerű, olykor szinte lehetetlen.
A villamosenergia rendszert irányító MAVIR ezért a rugalmasságért szívesen fizet felárat.
Maga a virtuális erőmű annyit tesz, hogy több kisebb, jellemzően gázmotoros erőmű összekapcsolásával létrejön egy nagyobb áramtermelő-kapacitás, amely rugalmas, jól kalibrálható, alkalmas a rendszer kiegyenlítésére.
Ezen a piacon jelenleg nyolc cég motorozik. Ott van
a francia Veolia,
a német E.On,
a svájci Alpiq,
a hazai, tőzsdén jegyzett Alteo,
az állami MVM,
a Greenergy nevű cég, amelyik az energiakereskedő MET-csoporttal fogott össze,
a hazai Energiabörze Kft.
és végül, a leginkább Dicső Gáborhoz köthető VPP Energy.
Támad a VPP
Utóbbi, vagyis a VPP Energy nemrégiben négy versenytársának (felsorolásunk első négy tagjának) is levelet írt, amelyben pénzt követel tőlük, mondván azok használják a csoport szabadalmát. Ezért a cég kilátásba helyezte, hogy amennyiben a többiek nem fizetnek, akkor jogi útra tereli a kérdést.
Mielőtt belemennénk az ügy részleteibe, a helyzet megítélésének leglényegesebb különbsége abban lesz, hogy miközben a VPP szerint ez egy, az iparágban teljesen megszokott vegytiszta szabadalmi vita, addig
a piac többi szereplője attól tart, hogy mivel a VPP-nél ismert emberek, NER-közeli körök jelentek meg a tulajdonosi struktúrában,
ráadásul az állami Eximbank is elkezdte támogatni a cég törekvéseit, nincs-e a szabadalmi ügy mögött valami komolyabb szándék.
Természetesen megkerestük az érintetteket, így a VPP-t, amely szóba állt velünk, de azokat is, akik levelet kaptak, végül olyan energetikai szakembereket is, akik eddig szerencsésen kimaradtak a levélszórásból, de ismerhetik az ügy körülményeit.
A legtöbben nyilvánosan nem reagáltak, de azért legalább szűkszavúan megerősítették az információinkat, vagy megosztották érzéseiket. Az Alteo például határozottan jelezte számunkra, hogy megvizsgálták a kérést, de szakértői szerint teljesen egyértelmű, hogy az Alteo nem tartozik a szabadalom hatálya alá. Azt is tapasztaltuk, hogy azok is, akik eddig "megúszták" a levelet, szintén képben vannak az ügyet illetően.
Mit mond a levélíró?
A VPP szerint a cégcsoport 2010-ben kifejezetten azzal a céllal jött létre, hogy segítse azon kiserőművek továbbélését, amelyek a KÁT-rendszer (kötelező villamosenergia átvételi rendszer) megszűnése miatt kiestek volna a piacról. A cég 2011-ben, a többieket jócskán megelőzve, kifejlesztett egy szabályozóközpont-megoldást. Elsőként működtetett is ilyet, és a cég álláspontja szerint ezt a megoldást védette le.
Szabadalmi védettség. A VPP nyilatkozata szerint "a VPP 2015 októberében az Amerikai Egyesült Államok területére, valamint 2016 szeptemberében az Európai Unió országaira szabadalmi oltalmat szerzett, 2012. május 8-i visszamenőleges hatállyal. Ezen szabadalmi jogok érvényesítése céljából kezdeményeztünk tárgyalásokat több piaci szereplővel, amelyek jelenleg folyamatban vannak." - foglalható össze a cég nyilatkozata.
A VPP-nél nem értik a többiek meglepetését, hiszen korábban a piaci versenytársaik jól dokumentáltan hónapokig egymásnak adták a kilincset a cégnél, tanulmányozták a megoldást, de nem vették meg, inkább pimaszul lenyúlták a technológiát. 2012-ben a VPP levélben is tájékoztatta a cégeket, hogy szabadalmi eljárást kezdeményezett, így lett volna lehetőségük, hogy már a hivatalos szabadalmi eljárás során a bejegyzés előtt vitassák a VPP szabadalmát, erre azonban nem került sor.
A szabadalom
Arra nem vállalkoznánk, hogy szakértelem hiányában mi ítéljük meg a szabadalmat, de az álláspontokat tudjuk ismertetni. A szabadalom nagyjából arra vonatkozik, hogy egy bizonyos eljárással decentralizáltan működő kiserőművekkel hogyan lehet szolgáltatásokat nyújtani a villamos energia rendszerszintű szabályozásában.
A VPP szerint ez valóban egy egyedi tudás, a többiek azonban valójában evidencia, több száz ilyen szabályozóközpont működik Európában, és természetesen a német, vagy a francia cégek nem a VPP eljárásai alapján működtetik a virtuális erőműveiket, hanem azért, mert mindenki képes összekapcsolni a kis erőműveket.
Az érintett cégek célzottnak és felháborítónak tartják, hogy a VPP valamiért csak négy multit támadott meg (hárman ma is külföldi kézben vannak, az Alteo csak annyiban multi, hogy a megtámadott időszak elején még a német tulajdonú Sinergy szolgáltatott, amely csoportot később az Alteo felvásárolta), de
az államot (vagyis az MVM-et) és az állammal jó viszonyt ápoló cégeket (például a MET-csoporttal összefogó Greenergy-t) nem piszkálta.
Terveik vannak
A VPP ezt azzal magyarázta, hogy azok ellen a cégek ellen lépett fel, amelyek a sikertelen tárgyalások utána 2013-ban elsőként követték a VPP-t a piacon, vagyis időben először kezdték meg a "szabadalombitorlást", és azon cégeknek írtak, amelyekkel nincsen egyéb üzleti tervük.
A VPP azonban azt is jelezte, hogy a többiek sem nyugodhatnak meg, még bőven van hátra az elévülési időből. Ráadásul, a VPP most ugyan csak a hazai versenytársakat támadja be, de, ha van reális esélye a győzelemre, a nemzetközi jogi fellépéstől sem riad vissza – bár ez ma egyáltalán nem aktuális. Ugyanakkor például a Távol-Kelet irányába nem védették le a szabadalmat.
Információink szerint az érintett cégek vezetői nagyon fel vannak dúlva. Szerintük ugyanis a komoly technológia valójában triviális megoldás, amiről szinte mindenkinek van egy hasonlata.
"Elmegyek az Egyesült Államokba és levédetem a leves, főétel, desszert menüsorrendet, a szabadalmi hivatal pedig ezt simán bejegyzi, és utána minden étteremtől, amelyik ebben a sorrendben kínálja a menüjét, jogdíjat szedek, maga szerint ez jogos? - kérdezte egy iparági forrás. Azt jellemzően más sem értette, hogy miként lehet a szerintük is teljesen evidens technológiát levédetni, de azért azt is tapasztaltuk, hogy most mindenhol elkezdtek foglalkozni az üggyel, pénzt költeni szabadalmi jogászokra, tanácsadókra.
"Olyan a helyzet, mintha valaki le tudná védeni a V betűt, és pénzt követelne a jövőben mindenkitől, aki használja a nevében ezt a betűt" - dühöngött egy tanácsadó.
Míg egy másik cégvezető hasonlata szerint a helyzet inkább arra rímel, "mintha valaki bemenne az amerikai szabadalmi hivatalba, hogy ő levédetné azt, hogy miképpen lehet a szupermarketekben kiválasztani az olcsóbb ásványvizet. Miután pedig levédetné, hogy az árakat kell összehasonítani, utána minden kedves vásárlótól, aki az ár alapján venne ásványvizet, attól jogdíjat követelne."
"Akkor fizetnek?" - kérdeztem naivan, mire a válasz elég egyértelmű volt:
no fucking way".
Kiszemelt erőművek?
A történet különös, valójában ugyanis a cégek – legalábbis, ahogy mi értettük a helyzetet – alapvetően nem is attól tartanak, hogy a bíróság majd jogosnak ítéli meg azt, hogy fizetniük kell, hanem maga a folyamat is gondot jelenthet az erőmű-tulajdonosoknál, részben a bankoknál, a partnereknél, esetleg kellemetlen tőzsdei bejelentési kötelezettséget válthat ki.
Ráadásul többen gyanúsnak vélik az időzítést, és nem tudják, hogy pusztán pénzről van szó, vagy esetleg a NER egy támogatottja megkívánta az erőműveiket.
A VPP ugyanis már régebb óta foglalkozott ezzel a szabadalommal, de eddig nem lépett. Ameddig a társaság csak Dicső Gáborhoz, a korábban tőzsdén jegyzett, de megborult Kontrax egykori vezetőjéhez kötődött, nem tűnt annyira erősnek, vagy politikailag támogatottnak, de amióta az állami bank finanszíroz és ismert emberek jelentek meg a környezetében, illik őket komolyabban venni.
A VPP számunkra is sokszor ismételt álláspontja szerint semmi politikát nem szabad keresni az ügyben, a szabadalombitorlással kapcsolatos érdekérvényesítés kezdete (2017. vége) pedig csak azért most indult, mert csak az Európai Uniós szabadalmi jog honosítását követően indulhatott meg, amelyre 2017 júliusában került sor.
De kik ezek a sokat emlegetett új támogatók, új tulajdonosok? A témát a Heti Válasz dolgozta fel alaposan, a lap információit igyekeztünk kiegészíteni. Az állami Eximbank erősen beszállt a VPP körüli ügyek finanszírozásába. Azt a VPP sem titkolta az Index előtt, hogy az Eximbank hitelkeretet adott a csoportnak, amelyből erőművek felvásárlását finanszírozhatja a cég. Úgy tudjuk, hogy a 4 milliárd forintos hitelkeretet konkrétan a cégcsoport CHP Erőmű nevű cége kapta. Van azonban egy másik hitel is, amely sokkal furcsább. Ahogyan arról korábban a 24.hu írt, a VPP tulajdonosi köre állítólag 1 milliárd forintos eximes hitelt kapott magára az akvizícióra.
Na de kik a tulajdonosok? Első körben az áttételesen Tombor András környezetéhez köthető Juhász Gábor, a Magyar Kick-Box Szövetség alelnöke tűnik fel. Ő vezeti, és az ő solymári lakcímére van bejegyezve a VPP Project Kft. Ez a cég kapta állítólag az egymilliárdos hitelt. Magyar bejegyzésű cég, amelyiknek a tulajdonosa is magyar, a VPP Invest Kft, amely szintén Juhász Gábor solymári címére van bejegyezve.
A trükk csak az, hogy valójában a VPP Invest, vagyis ez a 2017 márciusában alapított projektcég már egy máltai vállalkozáas, az Apium Media Holding Ltd. tulajdona. Így már kevésbé érthető, hogy az Eximbank miért támogatta e kör tulajdonszerzését. Erről a társaságról a Panama papírokat bolygató Direkt 36 írt részletesebb anyagot, majd a Heti Válasz tárt fel további részleteket a máltai cégek hazai térnyeréséről.
Tombor András és a bajnai kickboxosok Bajna egy kisebb Komárom-Esztergom megyei település, amelyik saját kick-box klubbal is rendelkezik. Elnöke Malomházi Balázs, de itt dolgozott korábban Juhász Gábor is, aki ma már kickbox-szövetségi alelnök is. A két sportember együtt dolgozik a Premium Audit élőerős biztonsági cégben, Juhász Gábor az ügyvezető, Malomházi Balázs a biztonsági szaktanácsadó. Sok egyéb társaságban is felbukkannak, és valamiképpen mindig Tombor András körül tevékenykednek. A bajnai kickboxos Juhász például fantáziát látott a Mandiner portál üzemeltetésében, még mielőtt Tombor vette volna meg, de a neve felbukkant az UD Zrt. ügyében is, amikor Tombort a szélesebb közvélemény is megismerhette. Malomházi pedig a Tombor tulajdonában álló Polymateria Hungária Kft. nevű cég képviselője. Tombor amúgy sok hazai céget birtokol, vállalkozásai rendre a Krisztina körút 30-i címre vannak bejegyezve. Nem csak arról ismert, hogy Habony Árpád magánhitelezője volt, de fontos aktor, édesanyja családnevét viseli az erdőbényei Bardon borászata, a magyar lovaspóló sport úttörője, de emellett rengeteg hazai hatalmasság közeli ismerőse és olyan emblematikus ügyek mozgatója, mint korábban a közterületi reklámpiac, Tokaj felvirágoztatása, esetleg a fővárosi buszpiac.
Gyurcsány embere és a pogácsakirály
A máltai Apium-tulajdonosok is ismert szereplők, bár bármilyen furcsa ez mostanában, az egyik kulcsember, a máltai céget birtokló Zelles Sándor inkább a baloldalon volt erős ember, hiszen, a Gyurcsány-kormány idején volt az állami ingatlanvagyont kezelő Kincstári Vagyoni Igazgatóság (KVI) első embere.
A másik kulcsszereplő, aki a 444.hu cikke szerint az izraeli befektetésekben segítő, Beni Gagel családneve onnan lehet ismerős, hogy Gageléké a hazai metrómegállókban egyeduralkodó Princess pékségek. A Gagel- család Habony Árpád és a grúz-izraeli Shabtai Michaeli közvetlen baráti körébe tartozik. Beni Gagel konkrétan az Apium kézbesítési megbízottja is.
Minek szállt be az exportfinanszírozó állami bank a zavaros máltai hátterű csoport finanszírozásába? A bank még nem válaszolt ezt firtató kérdéseinkre, de úgy tudjuk, hogy a döntés nem volt független a VPP mögött álló háttéremberek lobbierejétől. Minden általunk elért piaci szereplő fogadkozik, nem ijedtek meg, úgy viselkednek, ahogy az egy normális országban szokás, bíznak a jogállamban. A külföldiek nem is tehetnek másképpen a nemzetközi tulajdonosaik miatt. Ám egyesek, elsősorban a Veolia, már érezhetik a jeges leheletet a tarkójukon.
Hiszen tavaly decemberben a francia cég már tapasztalhatott némi attakot, például a SOTE-val kötött szerződéseikkel a kormányközeli Pesti Srácok is részletesen foglalkozott, míg Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter a Kormányinfon alkotott véleményt a helyzetről. A fenti történéseket ha akarjuk, teljesen átlagos piaci versengésnek is lehet tekinteni, de azért az sem tűnik paranoiásnak, aki intő jelnek, a közeledő nehezebb idők előszelének értékeli az eseménysort.
Mondja el véleményét az Index tematikus Facebook-oldalán! Csatlakozzon ! | Megjelent az erőműcégben a NER, a versenytársak rosszat sejtenek | Megjelent az erőműcégben a NER, a versenytársak rosszat sejtenek - Szabadalmi vitába bonyolódtak a hazai erőmű-tulajdonosok. Mivel az egyik oldalon megjelent az Eximbank és felsejlik Tombor András, a multik feszülten védekeznek. | [
"tombor andrás",
"dicső gábor",
"vpp energy",
"alteo",
"erőmű",
"mavir",
"gazdaság"
] | 1 | https://index.hu/gazdasag/2018/02/14/dicso_gabor_kontra_magyar_eromucegek | 2018-02-14 00:00:00 | true | 0 | 0 |
Minden párttól kikértük a bajai időközi önkormányzati választási kampány költségeit, és "csak" a Fidesz és a KDNP nem válaszolt. MSZP-E14-PM-DK: 1,33 millió, Jobbik: 169 ezer, LMP: 199 ezer forint – kis lépés ez nekünk, de valószínűleg az egyik legnagyobb eredmény, amit a pártok gazdálkodásának feltárásában eddig bárki elért Magyarországon. A párt- és kampányfinanszírozás átláthatatlansága továbbra is nyílt seb a magyar nemzet testén.
Azonos szövegű adatkérést küldtünk a megismételt választást követően minden, a bajai időközin jelöltet állító pártnak. A választás jelentősége ugyanis hiába volt önmagában elhanyagolható, de ugyanúgy, ahogy maguk a pártok ezt maghaladó országos visszhangot reméltek (és kaptak is, még ha nem is mindig a kívánt tartalommal) a kampányuktól, mi azt gondoltuk, hogy a kampányfinanszírozás átláthatósága szempontjából is szemléletes példa lehet a bajai időközi. Az is lett. A válaszadási határidő a múlt héten letelt, a beérkezett válaszokat az alábbi táblázat foglalja össze:
párt, jelölt, eredmény válaszadás időpontja bajai kampányköltség Fidesz Kovács Csaba, 508 szavazat nincs válasz nem ismert KDNP nincs válasz (a KDNP honlapján talált központi címről a levél visszapattant, a levelet október 24-én újraküldtük) nem ismert MSZP Teket Melinda, 446 szavazat 2013.10.16. (a költséget a pártok közösen fedezték, egyeztetett költségkimutatást kaptunk az Együtt-PM sajtótól) 1 334 420 forint E14 PM DK Jobbik, Markó György, 76 szavazat 2013.10.29., számlamásolatokkal 168 910 forint LMP, Ikotity István, 41 szavazat 2013.10.30., számlamásolatokkal 198 678 forint
(Ráadásként a megismételt szavazáskor az érintett szavazókörben a sajtóhírek szerint ételt osztó, a választási szervek szerint kampánycsendet sértő, saját bevallása szerint pedig a választások tisztasága érdekében akciózó Összefogás Pártot is megkerestük, de ők azzal hárították el a kérdést, hogy nem kampányoltak, így nem volt kampányköltségük.)
A megkapott adatokból kiderül, hogy még a Jobbik és az LMP is feltehetően lényegesen többet költött – főként nyomdaköltségre – az időközin annak, mint amennyi pénzük fajlagosan bő kétezer választóra jutna egy általános választáson. Teket Melinda kampányában is a nyomdaköltség volt a legnagyobb tétel (a jelölt kampányújságjának és szórólapjainak előállítása önmagában félmillió forint volt), de a kampányzáró színpadtechnikája (154 ezer forint), illetve az index.hu némileg színtévesztő beszámolója által ismertté tett internetes játék programozása (100 ezer forint) se volt ingyen. Ez utóbbira legalább el lehet sütni az "én olcsóbban megcsináltam volna" kommentárt, de ennél sajnos fontosabb, hogy a kormánypárti jelölt legalább ilyen drága, azaz a korábbi irreális, egymilliós (országgyűlési!) jelöltenkénti költési limitet biztosan meghaladó költségű kampányáról sem a Fidesz, sem a KDNP nem közölt adatot.
Pedig ebben a botrány nem is az, hogy a kormánypártok nem tájékoztatnak a kampányköltségeikről, hanem az, hogy jelenleg a pártok legfeljebb morálisan (például a pártfinanszírozás átláthatósága melletti sokszori kiállásuk miatt) kötelesek elszámolni azzal, hogy mit és miből költenek. Jogi kötelezettségük viszont erre szigorúan véve nincs, illetve annyi van, hogy évente közzétesznek egy ilyen beszámolót, amit aztán évekkel később a pártnál meglévő bizonylatok alapján az Állami Számvevőszék ilyen, kevéssé izgalmas nyilvános jelentésekkel ellenőriz. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy jövőre, a választások után megjelenő 2013-as beszámolóból fog kiderülni, hogy a Fidesznek idén milyen kiadásai voltak, azonban az csak egy nyolcsoros összesítés lesz, ahol a bajai kampány költsége az igen informatív "politikai tevékenység kiadásai" összegben szerepelhet majd. Azt meg, hogy tényleg szerepelt-e, hatékonyan senki nem ellenőrzi majd, nem hatékonyan pedig az ÁSz – úgy 2015 körül. A bevételeknél sem jobb a helyzet, mivel hiába kell a félmillió forint feletti adományozók nevét – ismét csak utólag – közzétenni, ha annak nem kell kiderülnie, hogy egy pártot üzleti kedvezményekkel vagy egyéb burkolt adományokkal ki kötelez le, mi a tényleges viszony a gazdasági hátország és a párt között, illetve hogy a publikált kiadások egyáltalán reálisak-e.
A jelenlegi kormánypártoknak meglett volna a lehetőségük arra, hogy ezen – akár mostani kedvező finanszírozási helyzetüket konzerválva – változtassanak, ám aztán az évek óta ígért pártfinanszírozási reformból csak az országgyűlési képviselők választása kampányköltségeinek átláthatóvá tételéről szóló törvényre futotta, és még az sem volt képes legalább a címben foglalt részcélt elérni. Hiába lesz ugyanis kampányszámla, ha az nem nyilvános, és arra csak az állami támogatás egy része kerül. Hiába kell a bevételeket és a kiadásokat közzétenni, hogyha az megint csak az összesített adatokra vonatkozik és csak a választás után esedékes. No és persze hiába van kötelező listaár a sajtóhirdetéseknél, ha mondjuk a közterületi hirdetések árszabásánál vagy a nyomdaköltségekben bárki "segítheti" a pártokat.
Ilyen körülmények között nem csoda, hogy valódi pártfinanszírozási botrány nagyjából az 1993-as székházügy óta nem volt Magyarországon. Nem nagyon van mit megsérteni, és végképp nincs min megbukni. Ahogy a miniszterelnök a hétfői parlamenti ülésen fogalmazott: "A mostani kormányzópártok mindig betartották az idevonatkozó törvényeket, ezért Magyarországon a ma kormányzó pártokat semmilyen pénzügyi visszaéléssel nem lehet hírbe hozni." Azon túl, hogy ez ebben az esetben az "idevonatkozó törvények" kritikája, a hírbehozás már csak azért is kizárt, mert a kormánypártok gazdálkodásáról valójában nem tudunk semmi érdemit, és nem úgy tűnik, hogy ezen ők változtatni akarnának.
Nem gondoljuk, hogy önmagában a pártok pénzügyi adatainak nyilvánossága hozzásegítene ahhoz, hogy a pártok magánérdekháttere ellenőrizhető legyen, hiszen a burkolt politika- és politikusfinanszírozásnak számos más módszere is van. Addig azonban, amíg még azt sem tudjuk megmondani, hogy a közbeszerzések sztárjai, a mindenkori kormány stratégiai partnerei vagy más járadékvadászok nem támogatták-e gazdaságilag is egy párt kampányát, addig tiszta politikai versenyről el se kezdjünk gondolkodni. Így amellett, hogy a komolyan vehető pártfinanszírozási törvényt továbbra is a karácsonyi kívánságlistánk első helyén tartjuk, annyit tehetünk, hogy az adatigénylésünk alapján bepereljük a két kormánypártot.
Fotó: innen | Bajai kampányköltségek: csak a kormánypártok nem válaszoltak | Bajai kampányköltségek: csak a kormánypártok nem válaszoltak | [
"adatigénylések",
"cikkek",
"kimittud"
] | 1 | https://atlatszo.hu/2013/11/07/bajai-kampanykoltsegek-csak-a-kormanypartok-nem-valaszoltak | 2013-11-07 00:00:00 | true | 0 | 0 |
Közölte, az ellenzék frakcióvezetője, Gógl Árpád azt javasolta: se a polgármester, se a képviselők tiszteletdíja ne emelkedjen. A költségvetés hiánya ugyanis 2003-ban megközelítette a tíz százalékot, idén pedig közel négymilliárd forinttal kevesebb pénzből gazdálkodhat a város, mint tavaly.
Kiss Norbert szerint már csak ezért is etikátlan, hogy az MSZP–SZDSZ-koalíció a törvény által megengedett maximális összeggel emeli saját fizetését. Ez azt jelenti: a költségtérítéssel, a 13. havi illetménnyel, illetve a 12 havi fizetéssel megegyező összegű jutalommal együtt a polgármester éves bevétele megközelítőleg 17 millió forint lesz.
Kiss elmondta: Warvasovszky tavalyi teljesítménye után megkapta a 12 havi fizetésének megfelelő éves jutalmat is. Warvasovszky Tihamér megkeresésünkre lapzártáig nem reagált.
Gidró Kriszta | Warvasovszky tizenhétmilliója: a Fidesz szerint etikátlan | Hozzávetőleg 17 millió forint lesz Székesfehérvár szocialista polgármesterének, Warvasovszky Tihamérnak ez évi jövedelme, de az alpolgármesterek is közel ugyanennyit keresnek 2004-ben. A közgyűlés a legutóbbi ülésén foglalkozott a kérdéssel – mondta a Magyar Nemzetnek Kiss Norbert, a Fidesz megyei elnökségének tagja. | [] | 1 | https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2004/01/warvasovszky-tizenhetmillioja-a-fidesz-szerint-etikatlan | 2004-01-15 07:05:00 | true | 0 | 0 |
Jó évet zárt a szervezeti hatékonyság növelésével foglalkozó Rávezető Projekt Kft. 2013-ban: az előző évi 25 milliós bevételét majdnem megtízszerezve 214 milliónyi munkát söpört be a cég. Tavaly aztán sikerült ezt is jelentősen túlszárnyalni, 386 millió forint megrendelés jött össze, ezzel a kft. három év alatt megnegyvenszerezte a forgalmát.
Rokonok
A céget 2010-ben a XVII. kerületi polgármester, Riz Levente testvére, Riz Ádám alapította feleségével, Rizné Majoros Ritával. Riz Ádám 2013 júliusában kiszállt a cégből, de ügyvezetőként jelenleg is irányítja, felesége pedig egy egyszemélyes cégen keresztül továbbra is kisebbségi tulajdonos a nyolc fővel működő kft.-ben.
"2012 őszén a növekvő számú megkeresések alapján döntöttem úgy, hogy az addigi jellemzően egyéni szakértői munkán túllépve a Rávezető Projekt Kft.-t önálló profillal és saját humánerőforrás-kapacitással rendelkező céggé fejlesztem tovább, amely így nagyobb volumenű megbízásokat képes teljesíteni. Ennek a fejlesztésnek volt a következménye a 2013-as forgalomnövekedésünk" – magyarázta Riz. Hozzátette: a 2007–2013 uniós programozási időszak során konjunktúra-időszaknak tekinthető 2013, 2014 és részben 2015 is, mivel "ebben az időszakban nagymértékű forráskihelyezésre került sor, és a projektek megvalósítása jelentős mértékben erre az időszakra koncentrálódott".
Riz azzal is érvelt, hogy a kispesti önkormányzattól is kapott ugyanilyen megbízást, holott az szocialista vezetésű kerület. A szakember azt mondta a VS.-hu-nak, hogy 2013-as növekedésüknek nincs köze az önkormányzati megbízásokhoz, abban az évben egyetlen ilyen sem volt, bevételük megtízszereződését nem ennek köszönhetik. (A lapunk által összegyűjtött részletes megbízási listát lásd cikkünk végén.)
Riz Ádám cége a fővárosi önkormányzatnál is indult egy közbeszerzésen 2014 őszén, egy hónappal az előtt, hogy testvérét polgármesterré választották, ami által novemberben a Fővárosi Közgyűlésbe is bekerült. Az energiaszolgáltató cégek innovatív továbbfejlesztésével kapcsolatos piackutatási feladatok ellátására, a piackutatásra épülő megvalósíthatósági tanulmány kidolgozására kiírt tenderen aztán nem nyert, mert 10 ezer forinttal drágább ajánlatot adott, mint a nyertes Ernst and Young Tanácsadó Kft. Utóbbi 12 millió 390 ezret, a Rávezető 12 millió 400 ezer forintot kért a munkáért.
Riz Levente a VS.hu ezzel kapcsolatos kérdését azzal hárította el, hogy semmilyen összeférhetetlenség nem áll fenn testvére cégének megbízásai és az ő fővárosi, kerületi tisztsége között. A kérdéses pályázat lebonyolítása idején ugyanis még nem volt a Fővárosi Közgyűlés tagja, testvére – és testvére feleségének – cége pedig soha nem végzett munkát a fővárosi önkormányzatnak. | Állami megbízásokból épített százmilliós céget a polgármester testvére | Egy év alatt közel megtízszerezte bevételét Riz Levente XVII. kerületi fideszes polgármester testvérének tanácsadó vállalkozása. | [] | 1 | http://vs.hu/kozelet/osszes/allami-megbizasokbol-epitett-szazmillios-ceget-a-polgarmester-testvere-1112 | null | true | 0 | 0 |
A közgyűlés 70 százalékos többséggel elfogadta, hogy Tarlós István korábbi főpolgármester részére a törvény alapján járó háromhavi illetménynek megfelelő összegű végkielégítésen felül további végkielégítést fizessen a főváros. A Momentum, Baranyi és a DK nemmel szavazott.
A döntés előtt Karácsony Gergely főpolgármester elmondta: amikor politikai riválisunkat megbecsüljük, akkor nemcsak a személyét, hanem a mögötte álló szavazókat is elismerjük.
Soproni Tamás (Momentum) ugyanakkor elmondta, hogy nem sajnálják Tarlóstól a végkielégítést, de az emelésnek szimbolikus üzenete van: azt üzenik vele, hogy annyira jó gazda volt, hogy nem elég a végkielégítés, több jár neki. Biztosan jár-e ez a többlet, tette fel a költői kérdést a képviselő.
Baranyi Krisztina (független képviselő) szerint a szimbólumok fontosak, az árkok betemetése fontos, de ehhez szerinte a díszpolgári cím elég, nem kell azt pénzzel kiegészíteni.
A döntés után elmaradt a taps a közönség részéről. | A Karácsony Gergely vezette új közgyűlés alakuló ülése percről percre | Karácsony: A beton helyett a fákat választom - Dugig a terem az alakuló ülésen. A Karácsony Gergely vezette Városháza máris belecsap a határozathozatalokba. | [
"fővárosi közgyűlés",
"alakuló ülés",
"budapest",
"karácsony gergely",
"belföld"
] | 0 | https://index.hu/belfold/2019/11/05/fovarosi_kozgyules_alakulo_ules_karacsony_gergely/nemi_vita_utan_megiteltek_tarlosnak_a_megemelt_vegkielegitest | 2019-11-05 00:00:00 | false | 0 | 0 |
Ethan Sonnebornnak nagy tervei vannak, és a helyi jogszabályok alapján akár meg is valósíthatja őket.
Nemsokára kormányzóválasztást tartanak az Egyesült Államokbeli Vermontban. A pozícióra öt demokrata jelölt pályázik, egyikük azonban jóval fiatalabb a többieknél: Ethan Sonneborn még csak 14 éves, de politikai karrierre pályázik.
Sonneborn a CNN-nek elmondta: azért döntött úgy, hogy indul a választáson, mert azt látja, hogy a politikusok rengeteg hibát követnek el, ezért szerinte a politikában is generációváltásra van szükség. A programjában szerepel többek között a fegyvertartás szigorítása, és egy egészségügyi reform is. Ha nyer, Sonneborn otthagyja az iskolát, hogy kizárólag a politikára koncentrálhasson, viszont ha veszít, elmondása szerint akkor sem adja fel, hogy egyszer politikus legyen belőle.
A törvények nem tiltják, hogy Sonneborn induljon a választáson: itt és Kansas államban sincs a jelöltekre vonatkozó alsó korhatár. Vermont egyébként a legliberálisabb állam az USA-ban, a demokraták egyik most induló kormányzójelöltje például transznemű – ezzel Vermont történelmet írt. | Világ: Egy 14 éves jelölt is indul a kormányzói posztért Vermontban | Ethan Sonnebornnak nagy tervei vannak, és a helyi jogszabályok alapján akár meg is valósíthatja őket. | [] | 0 | https://hvg.hu/vilag/20180815_Egy_14_eves_jelolt_is_indul_a_kormanyzoi_posztert_Vermontban | 2018-08-15 09:09:00+02:00 | false | 0 | 0 |
Dráma: azt hazudták a kórházban Anikónak, hogy halva született a babája – Ez történt a gyermekkel azóta
Stadlerné Végh Anikó drámai időszakon ment keresztül: Anikó 26 évvel ezelőtt egészséges kisbabát várt, ám kisfia, Tamás mégis nyitott gerinccel jött a világra. Az orvosok 6 hónapot sem jósoltak neki. Valószínűleg ez lehetett az oka, hogy az anyukának azt hazudták, gyermeke nem élte túl a szülést. A baba császárral jött a világra, az anya állítása szerint a műtét után az orvos az ágya szélére ülve azt mondta neki: a babája meghalt szülés közben. Két héten át tartották ebben a hitben, sőt, még olyan gyógyszereket is kapott, amitől a tejtermelése nem indult meg. Aztán kiderült, hogy valójában él a kicsi, de nyitott gerinccel született.
Azt az édesanya nem részletezte, hogyan derült ki mindez, és az orvosról is csak annyit mondott, hogy jól emlékszik rá, de többé nem találkoztak és nem beszéltek. A harcot azonban sem az anya, sem a baba nem adta fel. A ma 26 éves fiú Európa-bajnokságra készül parafekvenyomásban. Stadler Tamás háromszoros magyar bajnok fekvenyomó és édesanyja, Stadlerné Végh Anikó volt a Reggeli vendége:
Kíváncsiak vagyunk a véleményére, mondja el ide kattintva, várjuk kommentjét! | Dráma: azt hazudták a kórházban Anikónak, hogy halva született a babája – Ez történt a gyermekkel azóta | Döbbenetes történetről számoltak be hétfőn az RTL Klub Reggeli című műsorának vendégei. | [] | 0 | http://blikk.hu/aktualis/belfold/korhaz-szules-hazudott-orvos-halva-szuletett-baba-anya-rtl-klub/pnt71wx | 2018-03-19 12:35:53+01:00 | false | 0 | 0 |
Sikerült ledolgozniuk a nyugdíjpénztáraknak a tavalyi fekete esztendő veszteségeit az első félév végére. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) most közzétett adatai alapján az önkéntes nyugdíjpénztárak a befektetéseiken hajszál híján 150 milliárd forintnyi hozamot értek el, ez bőven meghaladja a 2022-es 117,4 milliárd forintos veszteséget. Sőt a harmadik negyedévben is folytatódott a vagyonportfóliók árfolyamemelkedése, ennek köszönhetően a 2021 novemberi csúcsok után ismét történelmi rekordot döntöttek az árfolyamok.
Végre, van minek örülni.
Az árfolyamok szárnyalása és a befizetéseknek köszönhetően június végére az önkéntes nyugdíjpénztárak vagyona 1757,2 milliárd forintos történelmi rekordon tetőzött a félév végén, egy átlagos egyéni számlán 1,63 millió forint volt. Kevésbé jó hír, hogy a tagok száma viszont kis mértékben csökkent az idén, 1 millió 78 ezren maradtak az önkéntes nyugdíjpénztárakban.
A bent maradt tagok befizetései nőttek, de aggasztó, hogy a tagdíjfizetés dinamikája nem érte el az infláció mértékét. Az egyéni befizetések 4,36 százalékkal emelkedtek, miközben a munkáltatói tagdíjak több mint 16 százalékkal. Az adóvisszatérítés rekord összegű volt az idén, csaknem 17 milliárd forint folyt be ilyen címen az egyéni számlákra az államtól.
Egyre idősebbek a tagok
Nem csak a befizetések nőnek, de a szolgáltatási célú kifizetések is. Ez nem meglepő, ahogy emelkedik a tagság átlagos életkora, úgy növekszik a kifizetések teljes összege, amely az idei első félévben már 79,6 milliárd forintot tett ki. Csaknem 50 milliárd forintot fizettek ki a pénztárak a nyugdíjba vonult tagoknak, a többit más címen, például adómentesen felvehető hozamként vagy kilépés miatt vették ki az ügyfelek.
Kapcsolódó cikk Nyugdíjmatek: így lehet havonta 50-200 ezer forint pluszt elérni Beszédes számok.
Ez a tendencia várhatóan tovább folytatódik majd, hiszen a tagok egyre idősebbek. 2022 végén már csaknem 180 ezer 60 év fölötti pénztártag volt, a 45-59 év közöttiek létszáma is tovább emelkedett 545 ezer főre. A 30-44 éves pénztártagok száma ugyanakkor 27 ezer fővel 325,5 ezerre csökkent, a 30 év alattiaké pedig további 10 ezerrel alig 43 ezerre esett vissza - hívja fel a figyelmet a Bank360.hu.
Az is aggasztó fejlemény, hogy a pénztárak működési eredménye továbbra is negatív. A félévet 513 millió forintos működési veszteséggel zárta a szektor, az infláció miatt megemelkedett költségeket ugyanis a jelek szerint nehezen tudják a bevételekkel kompenzálni az intézmények.
A magánkasszák is nagyot kaszáltak
A magánnyugdíjpénztárak taglétszáma is tovább csökkent, már nem éri el az 52 ezer főt. A tagdíjbevétel stabil maradt, ám működési szinten veszteségessé vált a négy intézmény. Elképzelhető, hogy a nehéz gazdasági helyzetben a tagdíjat ugyan befizették a tagok, a pénztárak által elvárt működési célú támogatást viszont már nem utalták át olyan sokan, mint az előző években.
A tavalyi mínuszokat a magánkasszák is ledolgozták június végére. Az első féléves hozamok 27,5 milliárd forintot tettek ki, míg tavaly 20,9 milliárd forintos veszteség keletkezett a befektetéseken. | Örömhír jött: megint pluszban vannak a nyugdíjpénztárak | Kiválóan sikerült az idei első félév a nyugdíjpénztárak számára. A vagyonportfóliók szárnyaltak, és június végére a 2022-es fekete év veszteségeit teljes mértékben ledolgozta a szektor - derül ki a Bank360.hu elemzéséből. Aggasztó viszont, hogy a taglétszám csökken, ráadásul a pénztártagok átlagéletkora is egyre magasabb. | [
""
] | 0 | https://mfor.hu/cikkek/kozerdeku/oromhir-jott-megint-pluszban-vannak-a-nyugdijpenztarak.html | 2023. 08. 25. 15:42:00 | true | 0 | 0 |
Több száz új autó, illetve az áruk ragadt be az OTP Banknál az elmúlt évtizedekben, csak az elmúlt másfél évben a kisorsolt nyereményautók negyedéért nem jelentkeztek a betétesek. A gépkocsinyeremény-betét ugyan a szocializmusban élte fénykorát, de még ma is több százezer van belőle, és tízmilliárdokat tartanak benne úgy az emberek, hogy meg se nézik, nem ők nyerték-e éppen a havonta kisorsolt autók valamelyikét.
A fiatalok többsége már azt sem tudja mi az, akik még emlékeznek rá, azok közül is sokan azt hiszik, hogy már nem létezik, valójában azonban 620 ezer magyarnak van belőle, akik 76 milliárd forintot tartanak benne. Ha találós kérdésként tennénk fel, aligha vágnák rá sokan, hogy gépkocsinyeremény-betét. Kisebbfajta csoda, hogy évtizedekkel túlélte a szocializmust, amikor az autóhoz jutás egyik lehetősége volt. Ennél már csak az meglepőbb, hogy az OTP Banknak jó nagy parkolót kellene bérelnie az eddig át nem vett nyereményautóknak, ha azokat a sorsolás óta megtartotta volna, várva a nyertesek jelentkezését. Ráadásul ebben a parkolóban nemcsak Ladák, Trabantok, Wartburgok porosodnának, hanem a legfrissebb típusok is. Tudna ide tenni járműveket az MBH Bank is, amelynél a 2011 óta tartott 143 sorsolás nyereményei közül 124-et nem vettek át (igaz, ebben nemcsak autók, hanem ajándékutalványok is vannak). Minden negyedik nyereményautót az OTP Banknál hagytak a betétesek az elmúlt másfél évben, jó eséllyel úgy, hogy nem is tudnak róla, mekkora szerencse érte őket. Ez azt jelenti, hogy a kisorsolt új autók közül szinte minden hónapban akad egy, amelyik végül nem talál gazdára. Ha a sorsolástól számított 30 napon belül nem jelentkeznek a nyertesek, azután már csak az autó árát tudják átvenni, ebben a formában viszont nem évül el a nyeremény - csak az értékét veszti folyamatosan az infláció miatt.
Így fordulhat elő, hogy az át nem vett nyeremények között olyan is van, amit több mint 40 éve sorsoltak ki, és akár ma is besétálhatna valamelyik bankfiókba a betét tulajdonosa vagy az örököse, hogy igényt tartson a nyereményre. Az más kérdés, hogy amennyiért 40 éve még új autót adtak, ma már egy biciklire is kevés lenne. Az elmúlt évtizedekben több száz nyereményautó ára ragadt be az OTP-ben, mert a kisorsolt nyertesek nem vették át sem az autót, sem az árát. A nyereményről nem kap értesítést a betétes, arról csak akkor értesül, ha megnézi, kihúzták-e a betétjét.
Ezt azonban ma már a fiókok mellett, a bank weboldalán vagy a mobilbankjában is megteheti. Az át nem vett nyeremények listáját az OTP és az MBH is közzéteszi a weboldalán, így a betét számát ismerve sosem késő ellenőrizni, hogy ott voltunk-e a szerencsések között, vagy ott volt-e valamelyik elhunyt rokonunk, akinek a ránk maradt papírjai között ott kallódik a nyertes betétkönyv. Sok fiatalnak is érdemes lenne legalább időnként megnézni, nem húzták-e ki a betétjét, amit a nosztalgiázó nagyszüleitől kapott ajándékba a saját nevére. Reklámplakát az egyik legkorábbi gépkocsinyeremény-betétkönyv sorsolásáról, az indulás évéből, 1961-ből. Több százezer betétes vár a szerencsére
Lehetséges nyertesből nincs hiány, hiszen az ezt e betétformát 1961 óta kínáló OTP Banknál még mindig több mint 620 ezer ügyfélnek van gépkocsinyeremény-betétje, összesen 76 milliárd forint értékben. Akár több is, hiszen egy ügyfélre átlagosan 122 ezer forint értékű ilyen betét jut. A Bank360.hu OTP-tól kapott információi szerint a betétvásárlók körében az 50 ezer forintos címlet a legnépszerűbb, mely egyben a legnagyobb választható címlet is. Ez nem meglepő, hiszen ezzel van a legnagyobb esély nyerni a sorsolásokon. Az OTP-nél és az MBH-nál megvásárolt nyereménybetét egy speciális banki betét. Az utána járó kamatokat ugyanis nem kapják meg a tulajdonosok, hanem a bank az összegyűlt kamatból vásárolt új autókat sorsolja ki közöttük. Így viszonylag kicsi az esélye, hogy megtérül a befektetés, viszont ha a nyertesek közé kerül valaki, akkor a haszon akár több százszoros is lehet. Ahogy azonban a számok mutatják, még ez is kevés azonban ahhoz, hogy ne hagyják veszni a néhány tízezer forint fejében nyert autók sokaságát a szerencsés magyarok. Úgy látszik, nemcsak a gépkocsinyeremény-betét örök, hanem az át nem vett autók sora is. A bankok akár így is reklámozhatnák havonta a mindent túlélő termékét: | Több száz nyereményautót hagynak veszni a magyarok | Ma is tízmilliárdokat tartanak az emberek gépkocsinyeremény-betétben úgy, hogy meg se nézik, nem nyertek-e éppen egy autót. | [
""
] | 0 | https://rtl.hu/gazdasag/2023/09/07/tobb-szaz-nyeremenyautot-hagynak-veszni-a-magyarok-gepkocsinyeremeny-betet | 2023. 09. 07. 00:00:00 | true | 0 | 0 |
A jelenlegi alkotmányt, az új alaptörvényt, az Emberi Jogok Európai Egyezményét és egy készülő uniós irányelvet is sért a Fidesz azon törvényjavaslata, amelynek alapján az őrizet idejét bizonyos gazdasági bűncselekmények esetén öt napra emelnék, az őrizetbe vetteket pedig két napig az ügyvédjüktől is eltiltanák.
A törvényjavaslat bevezeti a kiemelt jelentőségű bűncselekmények fogalmát; amelyeknek az esetében – a tervezet szerint – 72 óráról 120 órára emelkedik az őrizetbe vétel ideje. A javaslatban az áll, hogy az őrizetbe vett személy az első 48 órában nem találkozhat a védőjével, ugyanakkor az első 72 órában ki kell hallgatni. Amennyiben a kihallgatásra az első 48 órában kerül sor, az őrizetbe vett ügyvédje nem lehet jelen a kihallgatáson.
Ha a parlament elfogadja a törvényjavaslatot, kiemelt jelentőségű ügynek számít majd egyebek mellett a közélet tisztasága elleni bűncselekmény, a hivatali visszaélés, az adócsalás, a pénzmosás, a csődbűncselekmény, a jogosulatlan gazdasági előny megszerzése. A kiemelt ügyek esetében az ügyész dönthetné el, hogy melyik bíróságon emel vádat.
Balsai István, a parlament alkotmányügyi bizottságának elnöke a tervezetet a büntetőeljárások gyorsításával indokolta. Megkerestük az ügyben az alkotmánybírói posztra készülő Balsait, aki lapunkat Cser-Palkovics Andráshoz, "a törvény gazdájához" irányította. Ez azért sajátos, mert a törvényjavaslatot Balsai István jegyzi (pdf), csakúgy, mint a Kövér László házelnöknek írt kísérő levelet.
© MTI Koszticsák Szilárd
Szerdai sajtótájékoztatóján Cser-Palkovics András bizottsági alelnök, a törvényjavaslat benyújtója közölte: készek a kompromisszumra a 48 órás időszak rövidítését illetően, ám a védőtől való elzárást szükségesnek tartják, "ha nincsenek ilyen korlátozó szabályok, az első pillanattól az eljárás lassítása lesz a cél".
Csak befolyásolásra jó
Bárándy Gergely MSZP-s képviselő szerint a rendelkezés mind a hatályban lévő alkotmánnyal, mind az új, január elsején hatályba lépő alaptörvénnyel ellentétes, utóbbi szerint ugyanis "a büntető eljárás alá vont személynek az eljárás minden szakaszában joga van a védelemhez". A szocialista politikus úgy fogalmazott: az ilyen eljárások nem a demokráciákban, hanem a diktatúrákban megszokottak.
A szocialisták szerint a javaslat koncepciós eljárások alapjait rakja le. Az MSZP kritikájára reagálva Balsai István annyit mondott: "adjanak be módosító indítványt".
Pelle Andrea ügyvéd, a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) ügyvivője a hvg.hu-nak elmondta: 1990 és 1995 között létezett a 120 órás őrizet lehetősége, ám az a Magyarország által 1992-ben ratifikált Emberi Jogok Európai Egyezményével ellentétes volt, így 1995. február 15. óta ismét legfeljebb három napos lehet az őrizet ideje. Hozzátette: az ötnapos őrizet – de még a négynapos is – ellentétes az emberi jogi bíróság gyakorlatával is.
"A védővel való kapcsolattartás korlátozása ellentétes a magyar büntetőeljárásról szóló törvénnyel, a hatályban lévő alkotmánnyal, és a jövőre hatályba lépő alaptörvénnyel is" – mondta Pelle Andrea. Megjegyezte: "minderről egy leendő alkotmánybíró beszélt, a jelölése nyilvánosságra hozatalának napján".
A TASZ ügyvivője szerint a törvényjavaslatban foglaltak – Balsai állításával ellentétben – nem gyorsítják meg az ügymenetet, legfeljebb "a nyomozóhatóság befolyásolási szándékát könnyíti meg".
Védd magad!
Cser-Palkovics András © Túry Gergely
Cser-Palkovics András szerint a javaslat nem alkotmánysértő, mert a jelenlegi alkotmány és az új alaptörvény is csak azt rögzíti, hogy az eljárás alá vont személyt minden eljárási szakaszban megilleti a védelemhez való jog, azt viszont nem, hogy az eljárási szakaszok alatt minden cselekménynél kötelező a védői jelenlét. Az alkotmányügyi bizottság alelnöke az MTI tudósítása szerint úgy fogalmazott: "a védelemhez való jog nem azonos a védővel való érintkezéssel".
A Magyar Helsinki Bizottság szerint is sérti a törvényjavaslat az Emberi Jogok Európai Egyezményét és készülőben lévő uniós irányelveket is. A bizottság – amely a tervezet elemeit abszurdnak nevezte – kifogásolta azt is, hogy a javaslatot semmilyen szakmai egyeztetés nem előzte meg.
A törvényjavaslat szerint "a nyomozási bíró eljárásában köteles figyelemmel lenni a nyomozó hatóság és az ügyész speciális, kizárólag a nyomozás során érvényesíthető nyomozástaktikai szempontjaira, így különösen arra, hogy a gyanúsított és a védő a nyomozás adatait, tényeit és bizonyítékait csak a nyomozásra irányadó szabályok alapján ismerhetik meg".
Amint azt a Helsinki Bizottság megjegyzi: az uniós büntetőeljárási irányelvtervezet szerint "amennyiben egy terhelt személyi szabadságát az eljárás bármelyik szakaszában elvonják, a tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy a terhelt vagy védője megismerhesse azokat az ügyiratokat, amelyek a fogva tartás megalapozottsága szempontjából relevánsak".
Ha nem kívánják megsérteni...
A bizottság szerint a törvényjavaslat az Emberi Jogok Európai Egyezményének az úgynevezett fegyveregyenlőség elvét is sérti. (A fegyveregyenlőség a büntetőjogban a vádnak és a védelemnek a jogegyenlőségét jelenti.) "A fegyveregyenlőség elve nem biztosított akkor, ha a védő nem férhet hozzá azon nyomozati iratokhoz, amelyek ismerete alapvetően fontos ahhoz, hogy az ügyfele fogva tartásának jogszerűségét cáfolni tudja" – idézi az egyezményt a Magyar Helsinki Bizottság.
A bizottság állásfoglalásában (pdf) az áll, hogy a védő elzárása a kiemelt jelentőségű ügyben érintett terhelttől egyértelműen ellentétes a most előkészítés alatt álló büntetőeljárási irányelvvel, amelynek értelmében "a tagállamoknak garantálniuk kell a terhelt haladéktalan hozzáférését egy ügyvédhez" a személyi szabadság megvonásától, illetve a kihallgatás kezdetétől. Az Emberi Jogok Európai Egyezménye szerint is megilleti az őrizetbe vett személyt az ügyvédi segítség a kihallgatás kezdetétől.
A bizottság álláspontja szerint ugyancsak ellentétes az egyezménnyel az őrizet 120 órás hossza; példaképpen egy brit esetet említ, amikor a strasbourgi bíróság egyezményellenesnek minősítette egy terroristagyanúval letartóztatott ember 102 órán át tartó, bírói döntés nélküli fogva tartását.
A Helsinki Bizottság felhívta az országgyűlési képviselők figyelmét, hogy ha "nem kívánják hazánk nemzetközi kötelezettségeit megsérteni, nem szavazzák meg ebben a formában a tárgyalt törvényjavaslatot". | Itthon: Alkotmányt, törvényt és uniós jogot is sért a fideszes terv | A jelenlegi alkotmányt, az új alaptörvényt, az Emberi Jogok Európai Egyezményét és egy készülő uniós irányelvet is sért a Fidesz azon törvényjavaslata, amelynek alapján az őrizet idejét bizonyos gazdasági bűncselekmények esetén öt napra emelnék, az őrizetbe vetteket pedig két napig az ügyvédjüktől is eltiltanák. | [] | 1 | https://hvg.hu/itthon/20110615_otnapos_orizet_balsai | 2011-06-15 16:15:00+02:00 | true | 0 | 0 |
Nemrég húzott be két zsíros azbesztmentesítő közbeszerzést az a cég, amelynek ügyvezetője az azbesztmentesítők szövetségének elnökeként a Magyar Időkben mosdatta az Országos Széchényi Könyvtár azbesztkezelési szokásait. A cikk címe azt volt, hogy nincs komoly az azbesztveszély az épületben. Korábban éppen a szövetség előzetes szakvéleménye állította az ellenkezőjét. A könyvtári dolgozók továbbra sem nyugodtak.
Egészségügyi határérték, a magyar szabályozás szerint köbcentinként 0,01 darab rost alatt van az azbesztszennyezés az Országos Széchényi Könyvtárban – ezt a friss, május végi szakvéleményt küldte szét a dolgozóknak nemrég a könyvtár vezetése. A jó hír ellenére sem nyugodtak meg teljesen a kedélyek. Továbbra is többen akadnak a dolgozók között, akik nem értik az ellentmondást a Magyar Azbesztmentesítők Szövetsége tavalyi előzetes szakvéleményével.
Ebből a dokumentumból korábban részletesen idéztünk. A lényeg: egészségre veszélytelen azbeszt mennyiséget még semmilyen tudományos vizsgálat sem állapított meg, akad helyiség, ahol csak védőfelszerelésben ajánlott tartózkodni, akkor is csak rövid ideig, és olyan is, amit teljesen le kellene zárni.
Megpróbáltuk feloldani az ellentmondást, elkerülve a pánikkeltést, de azt is, hogy ok nélkül asszisztáljunk egy komoly kockázat esetleges bagatellizálásához. A könyvtár ugyanis épp arra készül, hogy digitalizáló munkaállomásokat hozzon létre az egyik, azbeszttel érintett helyiségben. A leendő dolgozókkal információink szerint már folynak a felvételi beszélgetések. (A könyvtártól ezúttal nem kérdeztünk, egyelőre beérnénk azzal is, ha áprilisi, szintén azbeszt-témában írt kérdésünkre érkezne végre válasz.)
Veszélytelen mennyiség nem létezik
A WHO a fő egészségügyi kockázatok közé sorolja az azbesztózist. A Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetemre a témában 2005-ben készült doktori értekezés (szerző: dr. Jäckel Márta) pedig külön fejezetet szentel az egészségügyi kockázatoknak. A dolgozat részletes ugyan, de a szakszöveg nem éppen laikusoknak szánt. Az értelmezéshez segítséget kértünk egy orvosszakembertől, akit arról is kérdeztünk: kinek lehet igaza az azbesztvitában, létezik-e egészségügyre ártalmatlan mennyiség.
Az inkognitót kérő doktor – egyetemi tanár – szerint az orvosszakma válasza a kérdésre egyértelmű "nem". Így fogalmazott: bár a kockázat mértéke függ a mennyiségtől és a kitettség időtartamától, de veszélytelen mennyiség nem létezik. Egy alkalommal egyetlen rost belélegzése is egy életre szóló kockázatot jelent számos tüdőmegbetegedésre, köztük a tüdőrákra.
Méghozzá nem szép lefolyású megbetegedésre. Úgy képzelhetjük el, mint amikor a szálka beleáll az ujjunkba, de nem tudjuk kipiszkálni. Idővel meggyűlik, és kellemetlenül feszül ugyan, de a váladékkal távozik is a testből. Valami hasonló történik, akár évtizedek alatt a rostszállal a tüdőben, csakhogy annak nincsen merre távoznia, ez okozza a szövődményeket.
Akkor viszont mi értelme van az "egészségügyi határérték" meghatározásának? – merülhet fel. Sajnos szintén nem találtunk névvel válaszoló szakembert. Az egyik, azbesztmentesítéssel foglalkozó, de az OSZK-projekttől független vállalkozó azt magyarázta, hogy a 0,01 rostnál kevesebbet kimutató mérés akkor jelent valódi biztonságot, ha az eredményt már a mentesítés után kapják. Amíg az azbeszt a helyiségben van, a porladás, a légmozgás, az épület rezgése révén nagy eséllyel (bizonyosan) tovább szennyez. Az ilyen mérés pillanatnyi állapotot mutat, erre egyébként az OSZK-nak végzett mérés készítői is emlékeztetnek.
A zárt terület természetesen fokozott kockázatot jelent, de az utcán is ki van téve azbesztveszélynek a járókelő: húsz év alatt csak tetőszerkezetbe 200 millió négyzetméternyi azbeszt került Magyarországon a szakember elmondása szerint. Ennek a mennyiségnek a fele, becslése szerint még mindig a helyén lehet. Egy német kimutatás szerint 1 négyzetméter azbesztből évente 3 gramm por távozik a levegőbe. Kiszámolható, ez csak a tetőkről évi 300 tonna levegőbe (esővízbe, talajba) távozó azbesztport jelent minden évben.
Mindez persze egy vállalkozó mondása, akár csak a már emlegetett szövetségi előzetes szakvélemény. Azaz a mentesítésben érdekeltek véleménye, mondhatnánk az ördög ügyvéde szerepében. Attól azonban az ördög ügyvédei is zavarba jönnének, hogy a szakmai szövetség elnöke, szintén mentesítő vállalkozás fő tulajdonosa, Hanvai Zsombor májusban azt nyilatkozta a Magyar Időknek, hogy nincs komoly veszély az OSZK épületében.
Illetve, bár sokan, például belső fórumokon OSZK-sok is így hivatkozzák, ez "csak" a cikk címe volt. Hanvai egészen pontosan azt mondta, hogy a szövetségi szakvélemény és a könyvtár által rendelkezésére bocsájtott adatok szerint "egészségre veszélyes azbesztszintet csak a mindenki elől elzárt, és egyébként is használaton kívüli egyetlen területen találtak" (azaz valahol mégis csak mértek ilyet).
Az ellentmondások feloldására kérdéseket írtunk Hanvai Zsombornak, egyelőre várjuk a választ. Hanvai az azbeszt- és egyéb kármentesítéssel foglalkozó Ignis Értékmentő Kft. tártulajdonos-ügyvezetője, május közepe óta többségi üzletrész-tulajdonosként tartja nyilván a cégjegyzék.
Legalább tizenöt éve halogatják
Az Ignis a kétezres évek első felében dolgozott a Széchenyi Könyvtárnak, az olvasóterem fölötti kupolatérből távolították el az azbesztet (a Közbeszerzési Értesítőben nem találtuk ezt a munkát, de referenciaként hivatkozza az Ignis oldala, illetve Hanvai azbesztszövetségi bemutatásában is szerepel rá utalás).
Értesüléseink szerint egy könyvtáros szakember egy Facebook-kommentben meg is jegyezte, hogy "jó lenne, ha az azbesztszövetségi elnök konzultálna az édesapjával, mert ő – aki ekkoriban vezette az Ignist – már 2003-ban kicsit rosszabbnak ítélte a helyzetet, mint most a fia". A kommentet már nem találtuk, de az utalást rá az OSZK-dolgozók belső levelező fórumán volt módunkban látni.
A tizenöt évvel ezelőtti mentesítésre a régi dolgozók úgy emlékeznek, hogy egyrészt szakszerű volt. Másrészt van egy olyan érzésük, hogy – nem a cég hibájából, de – a problémának csak egy részét sikerült orvosolni:
"Az azbeszt ott van a VII. emeleti olvasótermek felett, melyeknek nincs zárt mennyezete. A födém alatt szabadon található és minél előrébb megyünk az időben, annál inkább porlik le arról és szép csöndben hullik le az olvasótermekbe. A VIII. emeleti olvasó feletti födémről 2003-4-ben eltávolítattunk kb. 800 m2-t, máshol még van cca 3500 m2. Erről bizalmasan jelentettem annak idején xxx-nak, majd 2010 elején a xxx felé is, mivel én nem akartam pánikot és főképp, hogy az akkori közegészségügyi felügyelet lezárja a fölső szinteket. Azóta sem változott semmi. Egy a szerencse, hogy nem a legártalmasabb kék azbeszt van a felületeken, de az oda felhordott változat sem az egészség garanciája".
A birtokunkba került az Ignis 2005-ös árajánlata, amelyet a fennmaradó munkák elvégzésére tett. Egyebek mellett az olvasható benne:
"A Széchenyi Könyvtár "F" épületében az irodák állmennyezete feletti térben, ill. a gépházakban szabadon hozzáférhető helyeken azbeszt szigetelést alkalmaztak. A szigetelés a bejárt helyiségekben szabadon található, és igen erőteljesen elkezdett porlódni. Annyi bizonyos azonban, hogy a gépészeti helyiségben állandó légmozgás van – főként a nagyteljesítményű villanymotorok hűtése miatt –, így a már nagy felületeken porladó azbesztbevonatból a szálkiválás folyamatos."
Az ajánlatot a jelenlegi azbesztszövetségi elnök édesapja, a cég korábbi ügyvezetője, Hanvai Pál jegyezte.
Ifjabb Hanvai sem járatlan az állami munkák világában, az Ignis például az idén két nagy értékű közbeszerzést is elnyert. Legutóbb pár napja, június 12-én jelent meg, hogy vihetik az MNV-tulajdonú Kézmű Fővárosi Kézműipari Közhasznú Nonprofit Kft. veszélyesanyag-mentesítését nettó 98,3 millióért.
Január végén hirdettek eredményt a BMSK Beruházási, Műszaki Fejlesztési, Sportüzemeltetési és Közbeszerzési Zrt. által a cég I. kerületi irodájának azbesztmentesítésére nettó 95,7 millió forint értékben.
Százmilliós mentesítés Seszták-közelből
A BMSK szintén állami cég, felügyeletét a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium gyakorolja – legalábbis jelenleg is ez olvasható a cég honlapján. Alighanem még nem dőlt el, az új kormány megalakulásával, és az NFM megszűnésével hová kerüljön a sportberuházásokat vezénylő társaság.
A közbeszerzés idején mindenesetre még az NFM volt a gazda. Iparági források szerint pedig Hanvai egészen közeli jó viszonyt ápol Seszták Miklós volt fejlesztési miniszter politikai tanácsadójával és kisvárdai földijével, Kelemen Diána Valériával.
A könyvtár dolgozóit azonban a közbeszerzési bulvárnál jobban érdeklik a rostszámok. A Magyar Idők cikk után tudomásunk szerint volt is egy jelentős polémia az OSZK egyik alfőnöke és a dolgozók között. A PR-ügyekkel is foglalkozó vezető "hivatalos tájékoztatás" címmel osztotta meg a kormánylap írását, amiben az Átlátszó által ismertetett előzetes szakvéleményt például “egy dolgozó által kilopott" dokumentumnak minősítik. Emiatt számos értetlen hozzászólás jelent meg a könyvtár intranetjén.
Egyik munkatársuk például egyenesen úgy fogalmazott: "az egészségünk fontosabb, mint az OSZK külső megítélésén esett csorba a szivárogtatás miatt."
Rádi Antónia | Legalább 15 éve nyűglődik a Széchényi Könyvtár az azbeszttel, mégis a kiszivárogtatót hibáztatják a botrányért | Nemrég húzott be két zsíros azbesztmentesítő közbeszerzést az a cég, amelynek ügyvezetője az azbesztmentesítők szövetségének elnökeként a Magyar Időkben mosdatta az Országos Széchényi Könyvtár azbesztkezelési szokásait. A cikk címe azt volt, hogy nincs komoly az azbesztveszély az épületben. Korábban éppen a szövetség előzetes szakvéleménye állította az ellenkezőjét. | [
"azbeszt",
"környzeti ártalmak",
"közbeszerzés",
"országos széchényi könyvtár",
"oszk",
"seszták miklós",
"azbesztveszély"
] | 1 | https://blog.atlatszo.hu/2018/06/legalabb-15-eve-nyuglodik-a-szechenyi-konyvtar-az-azbeszttel-megis-a-kiszivarogtatot-hibaztatjak-a-botranyert | 2018-06-18 05:46:00+00:00 | true | 0 | 0 |
Hétszázezer forint kenőpénzt fogadott el két fővárosi rendőr egy autóstól, hogy ne büntessék meg őt. Az egyenruhások lebuktak, őrizetbe vették őket.
Vesztegetés és más hivatali bűncselekmény elkövetésének megalapozott gyanúja miatt feljelentést tett a BRFK a Budapesti Nyomozó Ügyészségen két, az I. kerületi rendőrkapitányságon dolgozó rendőr ügyében, akik hétszázezer forintot fogadtak el egy gépkocsivezetőtől.
A rendőröket őrizetbe vették - közölte Tafferner Éva, a BRFK szóvivője. Tafferner elmondta, a két rendőr, egy törzszászlós és egy főtörzsőrmester, közterületi járőrszolgálatot látott el vasárnap este az I. kerületben. A rendőrök ellenőriztek egy személygépkocsit, melynek sofőrje, annak fejében, hogy elállnak a vele szemben történő intézkedéstől, 700 ezer forintot ajánlott fel részükre, amit ők el is fogadtak.
A két rendőrt voltaképpen egy másik ügyben végrehajtott rendőri akció során fogták el a Budapesti Rendőr-főkapitányság és a Nemzeti Nyomozóiroda munkatársai.
A szóvivő egyelőre nem kívánt nyilatkozni arról, mivel gyanúsítják még a rendőröket. Budapest rendőrfőkapitánya a két rendőr szolgálati jogviszonyát azonnali hatállyal megszüntette. | Hétszázezres kenőpénzzel buktak le a pesti rendőrök | Hétszázezer forint kenőpénzt fogadott el két fővárosi rendőr egy autóstól, hogy ne büntessék meg őt. Az egyenruhások lebuktak, őrizetbe vették | [] | 1 | https://origo.hu/itthon/20080128-hetszazezres-kenopenzzel-buktak-le-a-pesti-rendorok-orizetbe-vettek-oket.html | 2008-01-28 00:00:00 | true | 0 | 0 |
A hazai közönség előtt szereplő Andy Murray két játszmában legyőzte a kanadai Milos Raonicot a londoni tenisz ATP-világbajnokság keddi játéknapján, így még maradt esélye arra, hogy kiharcolja az elődöntőbe jutást, írta az MTI.
A brit olimpiai bajnok - aki a múlt vasárnapi első meccsén kikapott a japán Nisikori Kejtől - 1 óra 31 perc alatt nyert, és a csoportot két győzelemmel vezető, hatszoros bajnok svájci Roger Federert kell verni csütörtökön a legjobb négy közé jutást.
Eredmény, B csoport, 2. forduló:
Andy Murray (brit, 5.)-Milos Raonic (kanadai, 7.) 6:3, 7:5
Roger Federer (svájci, 2.)-Nisikori Kej (japán, 4.) 6:3, 6:2
Az állás: 1. Federer 2 győzelem, 2. Nisikori és Murray 1-1, 4. Raonic 0
A másik csoportban a világelső szerb Novak Djokovic, valamint a svájci Stanislas Wawrinka, a horvát Marin Cilic és a cseh Tomas Berdych szerepel. A csoportok első két helyezettje jut be a szombati elődöntőbe. | Murray versenyben az elődöntőért | Murray versenyben az elődöntőért - A brite teniszező a kanadai Raonicot verte a londoni ATP-vb-n | [
"tenisz",
"atp-vb",
"andy murray",
"sport"
] | 0 | http://index.hu/sport/tenisz/2014/11/12/murray_versenyben_az_elodontoert | 2014-11-12 00:00:00 | false | 0 | 0 |
Koncz Tamás;
MNB;tender;Matolcsyék;Száraz István;
2019-10-16 14:53:01
Matolcsy Ádám jó barátjának cége viszi el a jegybank kétmilliárdos kommunikációs tenderét
A Frank Digital vezetője és közvetett tulajdonosa Tiborcz Istvánnal is remek kapcsolatot ápol.
A választási láz sem befolyásolta a NER olajozottan működő gépezetét – derül ki az unió közbeszerzési értesítőben (TED) talált szerződésből, amit a K-Monitor szúrt ki először.
Mint a TED közli, a Frank Digital Kft. nyerte el a Magyar Nemzeti Bank 2019-re és 2020-as évre szóló, 1,95 milliárd forintos keretösszegű kommunikációs pályázatát.
A Frank Digital Kft. cégvezetője (vállalkozásán a DryCom-on keresztül pedig jelenleg is közvetett tulajdonosa) Száraz István. Szárazról –aki egy harmadik cégén, a New Wave Medián keresztül egy időben az VS.hu és a kormányszócsővé átalakított Origo tulajdonosa is – és köztudott, hogy barátja Matolcsy Ádámnak, a jegybankelnök fiának, aki közel két évig vezette az Origót kiadó vállalatot.
De Száraz nem csak velük, hanem Orbán Viktor vejével, Tiborcz Istvánnal is kiváló kapcsolatokat ápolhat: a HVG értesülései szerint Tiborcz beszáll a borkereskedelemben, és ebben a komoly vendéglátós múlttal és idegenforgalmi beruházásokkal rendelkező Száraz is a segítségére lehet. Az is beszédes, hogy a Népszava újságírói éppen Szárazt látták kipattanni egy luxusautóból Tiborcz új budai villájánál.
Az már csak hab a tortán, hogy a Frank Digitalon az épp felszámolás álló Növekedési Hitelbank (NHB) hagyott jelzálogjogot az Opten céges adatbázisa szerint – az NHB pedig Matolcsy György unokatestvére, Szemerey Tamás tulajdonában áll.
A pályázat nyertese ráadásul komótosan, egyedül kocoghatott be a célba, hiszen a tender másik indulója, a tavaly az év médiaügynökségének kikiáltott Wavemaker Hungary Kft. érvénytelen ajánlatot tett a közbeszerzési dokumentumok szerint. | Matolcsy Ádám jó barátjának cége viszi el a jegybank kétmilliárdos kommunikációs tenderét | A Frank Digital vezetője és közvetett tulajdonosa Tiborcz Istvánnal is remek kapcsolatot ápol. | [] | 1 | https://nepszava.hu/3053856_matolcsy-adam-jo-baratjanak-cege-viszi-el-a-jegybank-ketmilliardos-kommunikacios-tenderet | null | true | 0 | 0 |
Németországban vasárnap történelmet írt a tavaszias idő: olyan szépen sütött a nap és közben olyan erősen fújt a szél, hogy a délután folyamán a megújuló energiaforrások a teljes fogyasztás 87 százalékát fedezték. Emiatt pedig néhány órára az áram ára konkrétan negatív volt, más szóval
fizettek az embereknek azért, hogy használják az áramot.
Persze a vasárnapi egy kivételes eset volt, de a nap-, szél- és biomassza-erőművek a tavalyi év egészét tekintve is az áramfogyasztás harmadát fedezték Németországban, és ez az arány idén tovább fog nőni - írta az Agora Energiewende nevű német kutatóintézet adataira hivatkozva a QZ.
A terv az, hogy 2050-re már minden egyes kilowattóra áramot megújuló forrásokból állítsanak elő. Ehhez mondjuk azért az is hozzátartozik, hogy évente 20 milliárd euróval támogatják a szektort az adófizetők pénzén, tehát megvan az ára az energetikai fordulatnak.
Az is gond, hogy a rendszer még túl merev ahhoz, hogy az energiatermelők és a fogyasztók gyorsan tudjanak reagálni a változó árakra. Így például a vasárnapi negatív árnak az volt az egyik oka, hogy az atom- és szénerőműveket nem lehet hirtelen lekapcsolni, ezért akkor is termeltek, amikor már csak ráfizetéssel tudták eladni az áramot. | Németországban pár órára ingyen volt az áram | Németországban pár órára ingyen volt az áram - Annyi energiát termeltek megújuló forrásokból, hogy nem tudták hova tenni. | [
"németország",
"napenergia",
"szélenergia",
"megújuló energia",
"gazdaság"
] | 0 | https://index.hu/gazdasag/2016/05/11/nemetorszagban_mar_ingyen_van_az_aram | 2016-05-11 00:00:00 | false | 0 | 0 |
Varga István gazdasági miniszter hétfőn menesztette Rétfalvi Györgyöt, az ITD Hungary Zrt. vezérigazgatóját. Válaszul a menesztett vezér jogi útra tereli az ügyet és követeli, hogy hozzák nyilvánosságra a kirúgását megalapozó vizsgálatot. Nem világos jogszerû lenne-e az ITD vezérének eltávolítása: Rétfalvi tavaly egy 300 millió forintos közbeszerzési botrányba keveredett, ugyanakkor nem mellékes körülmény az sem, hogy az ITD a mindenkori kormányok egyik kedvenc kádertemetője.
Különös vezércserék az ITD-nél
Rétfalvi György húzta eddig a leghosszabb ideig az ITD-nél ()
Bajnai vagy az apparátus fúrta meg az ITD-vezért?
Egy 300 milliós tenderen bukott el Rétfalvi?
Varga István gazdasági miniszter hétfőn azonnali hatállyal menesztette Rétfalvi Györgyöt, az ITD Hungary Zrt. vezérigazgatóját. A minisztérium arra hivatkozott, hogy a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal 2009 ősze óta lefolytatott vizsgálata szabálytalanságokat és hiányosságokat talált a vezérigazgató tevékenységében. A volt vezérigazgatónak nem jár végkielégítés.Rétfalvi György jogilag teljesen megalapozatlannak tartja a gazdasági miniszter döntését, ezért a jogi úton fog a törvénynek érvényt szerezni. Rétfalvi György hétfői sajtótájékoztatóján azt kérte, hogy hozzák nyilvánosságra a magyar befektetésösztönzési és kereskedelemfejlesztési ügynökség elmúlt három éves tevékenységét vizsgáló KEHI-jelentést, amely a felmondás alapjául szolgált.Mint mondta, a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal által 2009 őszén lefolytatott vizsgálat október végén zárult le, ha ebben bármilyen törvénysértést megállapítottak volna a Munka törvénykönyve alapján 15 nap állt volna rendelkezésre, hogy indoklás nélkül felmondjanak neki. Ez azonban nem történt meg. "A vizsgálat nem mutatott ki jogsértést, így az arra történő hivatkozás több mint két hónap távlatából véleményem szerint egy erőltetett fogáskeresés. A munkáltatóm indokát a leghatározottabban visszautasítom" - fogalmazott.Egyelőre tehát nem világos jogszerû lenne-e az ITD vezérének eltávolítása. Nem mellékes körülmény az sem, hogy az 1993-ban alapított ITD hamar a mindenkori kormányok kádertemetőjévé vált, ahol gyakran váltották ugyan egymást az igazgatók, de a kibukottak is puhán landoltak rendszerint. Jellemző, hogy Rétfalvi volt az egyik leghosszabb ideig szolgáló vezér, a maga négy és fél éves mûködésével, 1999-2005 között hat igazgató váltotta egymást.Az Orbán-kormány alatt Melega Tibor vezette a társaságot, 2001-ig, érdekesség, hogy ő viszont az utolsó MSZMP-kormány kereskedelmi miniszterhelyettese volt. (Most a Budapesti Gazdasági Főiskolán tanít.) Õt Skultéti Vilmos követte, majd menesztése után egy darabig Spányik Péter állt az ITD élén, megbízott "vezérként", ő később gazdasági diplomatává avanzsált Milánóban. Spányikot Ledniczky Péter követte, aki elhunyt, ezután következett 2004 novemberében Terták Ádám, aki mindössze fél évig ülhetett székében, és az őt kinevező Kóka János 2005 májusában már le is váltotta, az ok: "munkájával elégedetlen volt az ITDH szervezetátalakítási ütemét illetően". Terták hongkongi konzulként elmélkedhetett utólag azon, mit is kellett volna másképpen csinálnia.Kóka egyébként azzal keltett botrányt, hogy feleségét, Szandrocha Kamillát helyezte el a céghez a minisztériumból, egy forrásunk szerint "ő volt Kóka meghosszabbított karja az ITD-ben, gyakorlatilag a reggeli kávé mellett dönthették el, hogy aznap mit tegyen Rétfalvi, nagyon megalázó helyzet lehetett az igazgatónak".Rétfalvit 2005 május 1-el nevezték ki vezérigazgatónak, a sors iróniája, hogy információink szerint ő éppen egy szervezet átalakítás közepén volt, amikor megkapta a selyemzsinórt. "Nem a közigazgatásban tipikus mentalitással érkezett a céghez, de aztán a szervezet szépen magához alakította, az utóbbi időben már nem is nagyon csinált semmit, utazgatott, konferenciákra járt, tudta, hogy bármikor kirúghatják" – jellemezte.Az ügy politikai vonatkozásairól ellentmondásos információink vannak: van, aki szerint Bajnai Gordon már a kezdetektől szemben állt Rétfalvival, "csak most sikerült Varga István torkán lenyomnia a menesztést", más úgy vélte, az igazgatót inkább az apparátus fúrta meg. A kormányzati ellenőrzési hivatal vizsgálatát Bajnai Gordon miniszterelnök még szeptember elején rendelte el. A gazdasági minisztérium akkor még azzal indokolta a vizsgálatot, hogy meg akarja védeni Rétfalvi Györgyöt az esetleges támadásoktól.A kormány indoklása kellőképpen homályos ahhoz, hogy sok konkrétumot senki se találhasson benne: a vizsgálat szabálytalanságokat talált a vállalkozási, szolgáltatási és tanácsadási szerződések, valamint a költséggazdálkodás terén. A miniszter megítélése szerint mindezek, egyéb hiányosságokat is figyelembe véve, kérdésessé tették az Rétfalvi György vezetői alkalmasságát, és ezért vonta vissza a vezérigazgatói megbízást.Korábban az Index.hu arról számolt be, hogy egy 300 millió forintos ITD-tendert a vezérigazgató volt üzlettársának a cége nyert el. Az említett tender az ITD exportfejlesztési programjához kapcsolódott.Az ITD Hungary még a pomázi székhelyû BD Network Kft.-t hirdette ki győztesnek a 2009 júniusában kiírt közbeszerzési eljáráson. A tendernyertestől azt várták el, hogy exportfejlesztést szolgáló üzletviteli tanácsokat nyújtson a legalább évi 30 millió forintos kivitelt produkáló nagyjából 1.750 magyar vállalkozásnak. A BD Networknek a munkát február 23-ig kellett volna elvégeznie, erre 100 millió forintot kapott volna, valamint egy opciót 2010. december 31-ig további 200 millió forintnyi munka elvégzésére - írta korábban az Index.A portál az eredményhirdetés után két nappal azt írta: az idén áprilisban alapított, tehát referenciával sem rendelkező, tulajdonosa pomázi lakásában bejegyzett BD Network annak a Vad Attilának a birtokában van, aki 2004 és 2007 között az egykor PD Systems Kutatás-fejlesztési Kft. néven alakított társaságban üzlettársa volt Rétfalvi Györgynek, az ITD jelenlegi vezérigazgatójának.A BD az Index szerint hat érvényes pályázóból a harmadik legmagasabb árajánlatot adta, ám szakmai pályamunkáját a maximális 100 ponttal értékelték, míg a két legkedvezőbb árat kínáló AAM-GKI és Kopint-Tárki-ICEG párost a szakmai értékelésen a két utolsó helyre sorolták. Az Index tudomása szerint mindkét lepontozott pályázó úgy döntött, hogy a Közbeszerzési Döntőbizottságtól kért jogorvoslatot. Erre azonban később már nem volt szükség, mert a gyanús szerződéstől végül forrásátcsoportosításra hivatkozva, a időközben megkezdett vizsgálattal egyidőben, szeptember elején elállt az ITD.(Forrás: Hírszerző, MTI, Index) | Vihar a kádertemetõben | Varga István gazdasági miniszter hétfõn menesztette Rétfalvi Györgyöt, az ITD Hungary Zrt. vezérigazgatóját. Válaszul a menesztett vezér jogi útra tereli az ügyet és követeli, hogy hozzák nyilvánosságra a kirúgását megalapozó vizsgálatot. | [] | 1 | http://hirszerzo.hu/cikk.vihar_a_kadertemetoben.136470.html | null | true | 0 | 0 |
Orbán Viktor miniszterelnök polgári körének háttérszervezete, a Szövetség a Nemzetért Alapítvány vezeti a Szövetség a Polgári Magyarországért Alapítvány (SZPM) “elmúltötéves" kedvezményezetti listáját 135,5 millió forinttal. Az SZPM által az Átlátszó adatigénylése nyomán rendelkezésére bocsájtott 2010-2015-ös lista ezüstérmese a Battyány Lajos Alapítvány (97 millió), a 2012-ben felfutott fő-álcivil CÖKA-nak a maga 91,7 milliójával be kell érnie a harmadik helyezéssel.
Magyarországon most először: böngésszen a pártalapítványok összes szerződése között! Mindenkitől kértük, nyolc párt kiadta, egy tagadta meg. Nem, nem a Fidesz, nem is a KDNP, és még csak nem is az MSZP: a Jobbik elszámoltatási lendülete tört meg akkor, amikor el kellett volna árulni, hogy kik gyarapodtak a Gyarapodó Magyarország Alapítvány százmillióiból 2010 óta. A fair play jegyében bevártunk minden választ, és most minden megkapott adatot közzéteszünk, ugyanakkor az érdekesebb részleteket pártonként külön cikkekben elemezzük. Tovább az összefoglaló cikkre.
Az átlag támogatottak – ösztöndíjasok, folyóiratok, rendezvényszervezők stb. – néhány százezer forintot kaptak. A több mint 700 kedvezményezettet tartalmazó lista böngészése rávilágít arra, mennyi is a nevében "polgári", "nemzeti", "szövetség", "összefogás", "együttműködés" szavakkal operáló kormányközelien civil holdudvaronc: voltaképpen gongóból van a kerítés. Ráadásul a gongóipar celebjei – így főképp Balog Zoltán emberminiszter, Martonyi János leköszönt külügyminiszter, Granasztói György professzor – keresztbe-kasul kurátorkodnak és védnökösködnek úgy a pénzosztóban, mint a támogatást felszippantó "civil" szervezetekben.
Az SZPM-t 2003-ban hozta létre a Fidesz, a 2002-2006-os baloldali többségű Országgyűlésben jelenlévő pártok (MSZP, Fidesz, SZDSZ, MDF) egyetértésével, közös előterjesztésük alapján 2003-ban született pót-pártfinanszírozó törvény alapján. A pártok ritka, szinte kizárólag haszonlelés idején tapasztalható konszenzusát mutatta az is, hogy a jogszabálytervezet részletes vitája mindössze négy mondatból állt. A párttörvénybe iktatott új passzus szerint a politikai párt "a politikai kultúra fejlesztése érdekében tudományos, ismeretterjesztő, kutatási, oktatási tevékenység folytatása céljából a központi költségvetésből támogatásra jogosult alapítványt hozhat létre", állami pénzt az országgyűlésbe bejutott pártok alapítványai kapnak az utolsó országgyűlési választáson megszerzett mandátumaik arányában. A Fidesz-alapítvány például a 2015-ös költségvetés szerint 529,7 millió forintot (a Fidesz, miként a többi parlamenti párt ezen felül kap állami támogatást, a nagyobbik kormánypárt például 876,6 milliót az idén), tavaly ez 611,7 millió forintot tett ki.
Az alapítvány honlapján közzétett legfrissebb, 2013-as beszámolója arról tanúskodik: a tekintélyes támogatást nem osztják föl teljes egészében, hanem raktároznak belőle. Erre utal például, hogy pénzügyi műveletek eredményei címen is befolyt a kasszába 32 millió, miközben értékpapírokban 0 forintot tartottak a tavalyi és az egy évvel korábbi mérleg zárásakor is (a látszólagos ellentmondásnak több megfejtése is lehetséges: mérlegkészítés fordulónapja előtt eladták az értékpapírokat, esetleg a pénzeszközöket "sima" bankbetétként, netán egy részét más valutában tartják). 2013-ban "cél szerinti tevékenység közvetlen költségei" (vagyis támogatás) címen 372 milliót költöttek, pénzeszközeik állománya 897 millió forintra rúgott 2013 végén. Az SZPM honlapján hét eleji állapot szerint nem volt aktuális pályázati kiírás.
Az SZPM-et a magyar központi költségvetésen kívül 2011-ig rendszeresen támogatta a német CDU-hoz kötődő Konrad-Adenauer Stiftung, amely tavaly decemberben meg is kapta a Fidesz-alapítvány Polgári Magyarországért-díját. 2012-2014-ben kisebb összegeket – repülőjegy-költségtérítést – kaptak az Európai Néppárt think-tankjeként nyilvántartott Wilfried Martens Centre for European Studies-tól (CES), amit egyébként a most megküldött lista szerint maga az alapítvány is dotál évente 25-30 ezer euróval.
Az SZPM elnöke Balog Zoltán emberierőforrás-miniszter, főigazgatója Gulyás Gergely (Fidesz), az Országgyűlés alelnöke, külügyi igazgatója Schaller Ernő, az Ifjúsági Kereszténydemokrata Szövetség alelnöke. Utóbbinak van némi köze a kedvezményezetti körhöz is: a 2013-ban alakult, abban az évben és tavaly összesen 80,6 millió forinttal támogatott Jogállam és Igazságosság Nonprofit Kft. egyik tulajdonosa, Nagy Gábor éppen váltotta tavaly nyáron az egyébként a jegybank 52 milliárdos alapítványában kurátor Schallert a Zöld Közbeszerzési Tanácsadó Kft. tagjai sorában. Az SZPM úgynevezett védnöki tanácsában tag Csoóri Sándor író, aki szintén fölbukkant kedvezményezetti színekben is: 2010-ben 57 millió forintot kapott az általa vezetett Közép-Európai Kultúráért Alapítvány a kérészéletű Nagyítás folyóirat megjelentetésére. A tulajdonképpeni kiadó az alapítvány tulajdonában lévő Hetilap Nonprofit Kft. volt, amelynek a Magyar Narancs cikke szerint gondja, (voltaképpen népi-urbánus vitája) volt a Csoóri-féle alapítvánnyal, s amely egyszerűsített felszámolás után tavaly szűnt meg, utolsó, 2010-es mérlege szerint 60 millió forintos kötelezettségállománnyal.
A pártalapítvány elnöke, Balog miniszter is pozícióhalmozó: vezeti az Orbán Viktor miniszterelnök évértékelőit szervező, 2010. óta 69 millió forinttal támogatott Magyar Polgári Együttműködés Egyesületet is. Az évértékelő-szervező egyesület egyik védnöke, Martonyi János exminiszter tagja az SZPM védnöki tanácsának is. Szintén a Magyar Polgári Együttműködés Egyesület védnöke Granasztói György történészprofesszor igazgatótanácsi tag a brüsszeli CES-ben, elnököl a szintén dotált Magyar Szemle Alapítványban, továbbá az SZPM részéről évről évre több tízmilliós tétellel támogatott Batthyány Lajos Alapítvány elnöke. A Professzorok Batthyány Körével szimbiózisban élő alapítvány Antall József néhai miniszterelnök kezdeményezésére, "Az MDF Barátai Egyesület" hozta létre 1991-ben, a kurátorok között ma is szerepel a rendszerváltó kormányfő fia, Antall Péter (valamint mások mellett Rogán Antal fideszes parlamenti frakcióvezető, illetve Semjén Zsolt, a KDNP elnöke, akinek nevét az alapítvány honlapján ly-nal, Semlyénnek írnak).
Nem igazán kérkedik tevékenységével az őspolgári körből kinőtt, a Fidesz-alapítvány támogatási listáját toronymagasan vezető, a Polgárok Háza fenntartásában részt vállaló Szövetség a Nemzetért Alapítvány. Szűkszavú honlapjukon még a 2010-ben leköszönt Hende Csaba honvédelmi miniszter az elnök hétfői állapot szerint (a valóságban László Tamás fideszes országgyűlési képviselő). 2013-as beszámolójuk szerint 240 ezer forint támogatást osztottak szét, ebből 140 ezret A XXI. Század Zenéje Alapítványnak – ilyen néven nem találni alapítványt a bírósági nyilvántartásban -, a maradékot (családonként tízezer forintot) józsefvárosi nagycsaládoknak. Ezen kívüli ingyenes jogsegélyt nyújtanak emberi jogi ügyekben, illetve népművészeti, tánc, kézműves- és jógagyakorlásokat szerveznek a budapesti Polgárok Házában.
A kormánypárt ökleként mutatkozó békemenet-szervező Civil Összefogás Fórummal karöltve tevékenykedő Civil Összefogás Közhasznú Alapítvány (CÖKA) 2012-ben kapott először fidesz-alapítványos pénzt, nyomban 40 millió forintot, majd évente 15-20 milliós összeget. A Csizmadia László által vezetett CÖF-fel együttműködő, illetve a határon túli szimpatizáns szervezeteket is ernyő alá terelő Civil Együttműködési Tanácskozásban tevékenykedik Osztie Zoltán – s a Magyar Polgári Együttműködés Egyesületben is elnökségi tag – fundamentalista katolikusként ismertté vált belvárosi plébános személyén keresztül kapcsolódik az összesen 30 millió forinttal támogatott Keresztény Értelmiségiek Szövetsége Egyesülethez. Szintén CÖF-irányba ment, igaz, még a CÖF előtti időkben: 2,4 millió forinttal támogatta a SZPM a békemenetes Fricz Tamás politológus kutatását 2011-ben.
A tízmilliós nagyságrendben szerepel a szintén békemenetes Bencsik András testvére, Bencsik Gábor kiadója, a 2014-től (a Kerényi Imre miniszterelnöki megbízott és kultúrharcos főideológus által kieszelt kiadvány ötlete óta) Magyar Krónika Kft.-nek nevezett, 2013-ban veszteséges cég, amely 30 millió forint támogatásban részesült tavaly. Tekintélyes, 70,5 milliós summát kapott a kegyvesztett főoligarcha érdekeltségének mondott, ténylegesen a Simicskával korábban, a Mahir-csoport révén kapcsolatban álló Győri Tibor exállamtitkár tulajdonában lévő Nézőpont-csoport, az anyacég utoljára 2011-ben, médiafigyelő leánya 2013-ban (2010-ben egymillió forintot kapott könyvkiadásra a Heti Válasz Kiadó Kft.-t, amely ebben az évben került a Simicska-birodalomba az oligarcha egyéb érdekeltségei nem jutottak támogatáshoz a pártalapítványtól). Szintén 2013 volt az utolsó év, amikor SZPM-pénzhez jutott Lezsák Sándor, a T. Ház alelnöke által elnökölt lakitelki Népfőiskola Alapítvány, amely összesen 46 millióval gazdagodott. Összesítve 39 millió forint támogatás jutott a hasonló nevű folyóiratot megjelentető Kommentár Alapítványnak, amelyikhez tartozó kör a jobbközép fiatal értelmiségiek Tranzit-fesztiválsorozatának szervezője is. 24 millió forintot kapott 2010-ben a Tulajdon Alapítvány, amely az állami privatizációs, vagyonkezelő szervezet tanulmányokkal való megsegítésére jött létre, s amelynek egyik kurátora, Csizmadia Norbert 2013 óta a Matolcsy-féle jegybank ügyvezetője.
A kisebb tételek kedvezményezettjei között is akadnak ismerős nevek: egymilliót kapott filmforgatásra 2010-ben Bayer Zsolt Fidesz-alapító, kormánytámogató publicista cége, szintén filmkészítésre, illetve könyvkiadásra Koltay Gábor jobbos elkötelezettségű rendező feleségének kft-je 1,2 milliót 2012-ben, s egymilliót két évvel korábban. Több mint ötmillióért vezethetett tréningeket a pártalapítványnak a hódmezővásárhelyi Via Vitae Kft., amely Grezsa Ferenc egykori MDF-es országgyűlési képviselő családi érdekeltsége. Grezsa az akkori szélsőjobb kedvenc orgánumában, a néhai Csurka István által szerkesztett Magyar Fórumban közölte a kilencvenes évek elején nagy vihart kavart Apák és fiúk című írását, amelyben az akkori konkurens rendszerváltó párt, az SZDSZ promineseinek szüleit hozta kapcsolatba a kommunista rezsimmel. Közel hatmillió forintért tarthatott tréningeket és előadásokat az Independent Research Group Kft., amely Beke Sándornak, Kocsis Máté (Fidesz) józsefvárosi polgármester volt kampányfőnökének az érdekeltsége.
Működésre kapott 5 millió forintot 2013-ban a Szabadságvédő Alapítvány, amelyet Pethő Annamária vezet. Ő volt a frontembere a Nők a Nemzetért Közhasznú Egyesületnek is, amely 20 milliót kapott a Nemzeti Együttműködési Alapból, s amely a bíróságnak beadott beszámolóban költségtérítésre jogosult tisztviselőjének Gipsz Jakabot, Iksz Ipszilont és társait tüntette föl. A “futottak még" kategóriában is akadnak érdekes találatok: ösztöndíjként kapott háromezer dollárt Font Sára, Font Sándor (Fidesz) országgyűlési képviselő lánya, valamint kutatásra 24 ezer forintot Köves Slomo rabbi, a Fidesz-barátnak mondott Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség vezetője.
A Fidesz pártalapítványának szerződéslistáját itt lehet böngészni
Rádi Antónia | Fidesz: gongóból van a kerítés | Orbán Viktor miniszterelnök polgári körének háttérszervezete, a Szövetség a Nemzetért Alapítvány vezeti a Szövetség a Polgári Magyarországért Alapítvány (SZPM) “elmúltötéves" kedvezményezetti listáját 135,5 millió forinttal. | [
"egyéb"
] | 1 | https://blog.atlatszo.hu/2015/03/fidesz-gongobol-van-a-kerites | 2015-03-31 05:01:00+00:00 | true | 0 | 0 |
Hűtlen kezelés gyanúja miatt nyomozást rendelt el a János Kórházban a Fővárosi Főügyészség. Dobos Gabriella szóvivő elmondta: a Főpolgármesteri Hivataltól megküldött iratok alapján döntöttek egy hónapja a nyomozás megindításáról ismeretlen tettes ellen a kórház gazdálkodásával kapcsolatban – közölte a radio.hu. | Hűtlen kezelés miatt nyomoznak a János Kórházban | Hűtlen kezelés gyanúja miatt nyomozást rendelt el a János Kórházban a Fővárosi Főügyészség. Dobos Gabriella szóvivő elmondta: a Főpolgármesteri Hivataltól megküldött iratok alapján döntöttek egy hónapja a nyomozás megindításáról ismeretlen tettes ellen a kórház gazdálkodásával kapcsolatban – közölte a radio.hu. | [] | 1 | https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2005/06/hutlen-kezeles-miatt-nyomoznak-a-janos-korhazban | 2005-06-07 07:27:00 | true | 0 | 0 |
A tüneményes gida egyelőre még alig-alig éri el a 15 centiméteres magasságot, és még nevet sem kapott.
Pudu: ez a neve annak a különleges déli törpeszarvas-fajtának, aminek képviselői a világ legkisebb szarvasai. A tüneményes gida május 12-én jött a világra a New York-i állatkertben. Gondozói szerint a bébi születésekor alig fél kilót nyomott, a magassága pedig még a 15 centimétert sem érte el.
Kép forrása: Queens Zoo
Bár életének első időszakában kétségtelenül aprócska jószág, a pudu egyedek általában három hónap alatt elérik a kifejlett egyedek nagyságát. A világ legapróbb szarvasairól egyébként nem árt tudni, hogy rettentő félősek, és ha megijesztik őket, a kutyákhoz hasonló, “ugatásszerű" hangot adnak ki.
A New York-iak újszülött pudujának egyelőre még nincs neve, arról valószínűleg a nagyközönség dönthet majd a későbbiekben. | Tengerimalac méretű szarvasgidának örülnek az amerikaiak | A tüneményes gida egyelőre még alig-alig éri el a 15 centiméteres magasságot, és még nevet sem kapott. | [
"mini",
"miniatűr",
"pudu",
"szarvas"
] | 0 | http://24.hu/elet-stilus/2015/06/11/tengerimalac-meretu-szarvasgidanak-orulnek-az-amerikaik | 2015-06-11 00:00:00 | false | 0 | 0 |
Horváth András története unalomig ismert. Az ex-adóellenőr előállt egy hosszadalmas tanulmánnyal, amiben felsorolta, hogyan csalnak adót Magyarországon a cégek, a jellemző példák között említi az adóalap csökkentését fiktív számlák költségként elszámolásával, a fiktív számlák segítségével papíron exportált, valójában teljesen feketén eladott árukat, valamint azt a gyakorlatot, hogy fantomcégek közbeiktatásával (és az áruk ide-oda fuvarozásával) az áruk a beszerzési árnál is jóval alacsonyabban kerülnek a boltokba, jelentős áfabevétel-kiesést okozva ezzel. Ez utóbbit tartja a legnagyobb problémának, szerinte ezek jellemzően a kiskereskedelmi multicégek.
A tanulmányban eljut oda, hogy csak az áfacsalásokból éves szinten ezermilliárd kára származik a magyar államnak, ezt a számot kapta fel később az országos média, és ezt (illetve a ki tudja, honnan előkerült 1700 milliárdot) fordította le lélegeztetőgépre, nyugdíjra és csirkefarhátra mindenki. Most felejtsük is el egy pillanatra, hogy ha mindenki a szabályok szerint játszana, nem az áfabevétel nőne, hanem az éhezés, és hogy befizetni senki sem szereti az adót, ugyanakkor csalhatatlan erkölcsi érzékkel tart igényt a más által befizetett adóból nyújtott szolgáltatásokra, főleg, ha lehet köpködni közben a gonosz multikat. (Horváth András becsületére legyen mondva, megemlíti, hogy a 27%-os ÁFA-kulcs és a bonyolult rendszer a csalás elsődleges okai.)
Koncentráljunk arra, hogy egyszerűen nem stimmelnek a számok. Horváth úgy jut el az ezermilliárdig, hogy a saját maga által a szlovák határon keresztül bonyolított ügyletekről gyűjtött adatokat egy semmilyen szinten nem részletezett módszerrel “rávetíti" a többi uniós határszakaszra. Ezzel két probléma is van. Az egyik, hogy a szlovák határon gyűjtött adatok sem ellenőrizhetőek (az adatgyűjtés illegális mivolta miatt pont a legérdekesebb részekből semmit sem hozott nyilvánosságra, sőt, az, hogy ezek a dokumentumok hol és hány példányban léteztek, nem követhető), tehát egyáltalán nem tudjuk, hogy a Horváth által egyértelműen adócsalási célúnak minősített tranzakciók valójában micsodák.
Ez is gyanús, mert Horváth úrnak is tudnia kell, hogy a magyar jogszabályok szerint a magyar cégek által exportált-importált árunak fizikailag is meg kell jelenni Magyarországon, adott esetben (EU-n kívüli ügyletek) a magyar hatóságok, vagyis a NAV előtt is, ezért zajlik a telephelyek közti kamionoztatás. Azonban emiatt az életszerűtlen szabályozás miatt a legitim export-import üzletek is kénytelenek az áruikat feleslegesen utaztatni, megjáratni Magyarországon, akkor is, ha külföldről külföldre szállítanak. Ez legitim cégeknek versenyhátrány, továbbá az alapadatok titkossága miatt nem tudható, hogy Horváth mennyi ilyen valódi tranzakciót minősített csalásnak csak azért, mert egy áru be-, és kilépett egy magyar telephely érintésével. Továbbá értelmezhetetlen a szlovák forgalom “rávetítése" a többi határszakaszra. Hogyan lehet arányosítani?
Aztán, Horváth egyértelműen arról beszél, hogy a csalásban érintett (jellemzően élelmiszer-ipari vagy hasonló) áruk a nagy kiskereskedelmi multiknál kötnek ki, vagyis az itt jellemző módon a végfelhasználó / fogyasztó kap nyugtát az árukról, illetve az áruk értéke a KSH-nál a kiskereskedelmi forgalomban regisztrálódik. Tehát a feketén, teljesen számla nélkül értékesített árukkal szemben a fogyasztó a kiskereskedő által számított nettó ár utáni áfát megfizeti. Vagyis az ezermilliárd lényegében a fantomcégeken keresztüli árcsökkentés miatt olcsóbban adott áruk miatt hiányzó ÁFA. Évente.
A Horváth által “felderített" módszert egyébként a 444 közli, és már itt is akadnak tisztázatlan kérdések, mondhatni több lesz a kérdés, mint a válasz, végtelenül hálás lennék egy szakképzett könyvelő vagy adószakértő magyarázatáért. Például, hogy a gyár nettó 100-ért adja a cukrot, ezen senki nem változtat, az eltűnő kereskedő (a példában Kamu2000) viszont nettó 80-ért adja tovább, tehát a Kamu2000 üzemi eredménye eleve -20, ezt ki és hogyan fedezi? Az első kérdés, hogy pontosan papíron ki és hogyan fizeti ki a teljes vételárat? A második kérdés, hogy a Kamu2000-nek van 100 költsége, 80 bevétele, üzemi eredménye tehát -20, minek neki 80-ért még fiktív számla?
A harmadik kérdés, hogy a lánc további szereplőinél a Horváth-féle történetben összekeverednek a különféle adónemek, továbbá a befogadott és kiállított számla fogalma. Vegyük sorra. A Kamu2000 nettó 80-ért (bruttó 101,6) adja Nünükének a cukrot, Nünüke nettó 82-ért (bruttó 104,14) adja tovább Prüntyikének. Ekkor a Nünüke által befogadott és kifizetett számlán lesz a bruttó 101,6, ez lesz a Nünüke költsége, és a Nünüke kiállított számláján lesz a bruttó 104,14, neki lesz ennyi bevétele. Tehát a számlát a költségekről a vevő fogadja be, utána lehet kifizetni.
És itt jön a legelképesztőbb fordulat a történetben, a Horváth-féle modellben ugyanis a Nünüke a bruttó árak közti különbözet után ÁFÁ-t fizet. Ennél értelmetlenebb dolgot rég hallottam, de tessék kijavítani, ha tévedek. Ez ugyanis még ÁFA-csalás esetén sem történik így, egyszerűen nem lehet így számolni vagy könyvelni. A Kamu2000 80+ÁFA áron adja a cukrot, ennyiért veszi a Nünüke, a Kamu2000 tehát befizeti az ÁFÁ-t, 21,6-ot (ha nem, akkor ugye ez az ÁFA-csalás a történetben, azonban Horváth erről nem beszél). Amennyiben a Nünüke költségként számolja el a cukor árát, azaz a cukrot továbbadja vagy továbbadott termék gyártására használja, úgy ő visszaigényli a 21,6 ÁFÁ-t. (Amennyiben a Nünüke felzabálja a cukrot, úgy ő a fogyasztó, és nem igényelheti vissza az ÁFÁ-t.)
A példában tehát a Nünüke továbbadja a cukrot 82+ÁFA áron, és befizeti a 22,14 ÁFÁ-t. A vevő, Prüntyike megint dönt, ha a cukrot megeszik, nincs visszaigénylés, ha költségként elszámolják, akkor van. Látható, hogy amennyiben Nünüke továbbadja a cukrot, költsége (feltéve, hogy más költsége nincs) és bevétele között a különbség 2, és ezután nem ÁFÁ-t, hanem nyereség típusú adókat kell fizetnie. Az ÁFÁ-s árak közti különbség után fizetett ÁFA borzasztó nagy butaság. Az áru tehát így halad végig a beszállítói láncon, ameddig eljut a Közértláncba, ahol 84+ÁFA áron veszik, és 120+ÁFA áron adják a cukrot Mayernének, aki így 152,4-et fizet.
Látható, hogy papíron a Közértlánc 84+ÁFÁ-ért vette a cukrot, nettó 2-2-t fogott a két közvetítő cég is, amiért a gyár a Kamu2000-től 100-at kapott, a Kamu2000-nek azonban csak nettó 80 bevétele volt. Az egyik, már feltett kérdés, hogy hogyan kerül a hiányzó 20 a Kamu2000-hez? Ha valamilyen áttételes úton a Közértlánctól, ahogy Horváth sugallja, akkor miért éri meg a Közértláncnak csak papíron lenyomni a ténylegesen magasabb költségeket, így mesterségesen növelve az adóalapját (kisebb költség azonos bevétel mellé: magasabb adóalap!)? Ekkor nem tudni, pontosan mennyi kár éri a költségvetést, mert ahhoz tudni kellene, mennyi lenne a cukor ára nettó 84 helyett nettó 100-as, közvetlenül a gyártótól származó beszerzési áron, de ha mondjuk nettó 150, akkor ennyivel magasabb ár után fizetne ÁFÁ-t Mayerné, vagyis Mayerné nem 32,4 ÁFÁ-t fizetne, hanem mondjuk 40,5-öt, ekkor az államkasszából kieső ÁFA 8,1. Ez a Mayerné által fizetett bruttó ár kb. 5%-a, azaz kábé egyhuszada. Ha az összes érintett árut összeadjuk, Horváth András szerint kijön az ezermilliárd.
Csakhogy nem jön ki. Ne feledjük, végig azokat az árukat vizsgáljuk, amelyek a folyamat legvégén nyugtával együtt kerülnek Mayernéhez, tehát a KSH regisztrálja őket. Egyszerű aránypár segítségével kiszámítható, hogy ha az ezermilliárd igaz, és ez a Horváth által bemutatott fenti módszerrel jön össze, akkor a teljes regisztrált kiskereskedelem összes bruttó értékesítésének mintegy húszezermilliárd forintot kellene kitenni, ami nyilvánvaló képtelenség, mivel a KSH szerint az élelmiszer jellegű vegyes főtevékenységre bejelentett üzletek forgalma tavaly 3700 milliárd forint volt, a többié pedig még 2900 milliárd, azaz összesen kb. 6600 milliárd forint. Még nagyobb a kontraszt, ha csak az élelmiszer árucsoportot vizsgáljuk (nem azonos az előző, az üzletek bejelentett főtevékenysége szerint csoportosított, de összes forgalmat mutató számmal).
A másik lehetőség, hogy a Kamu2000 egyáltalán nem fizeti be az ÁFÁ-t, viszont a Nünüke “jóhiszemű" továbbértékesítőként visszaigényli. A többi szereplő, mivel nem tűnik el, nem játszhatja ezt el, ekkor (feltéve, hogy magasabb beszerzési ár mellett a Közértlánc továbbra is magasabb áron adná a cukrot Mayernének) a kieső bevétel 21,6+8,1=29,7. Ez a Mayerné által jelenleg fizetett, KSH által regisztrált bruttó ár kb. 20%-a. Ha a Horváth András által mondott 1000 milliárdot elfogadjuk, ez még így is azt jelenti, hogy 5000 milliárdnyi, végül legálisan eladott kiskereskedelmi áru érintett az ügyben, ez a teljes kiskereskedelem háromnegyede. Ez még mindig irreális, ez azt jelentené, hogy 4-ből 3 Magyarországon eladott áru megy még pár kört Szlovákiában vagy Romániában, egy részük papíron, egy részük a valóságban is. Csak az élelmiszereket vizsgálva itt is durvábbak az arányok.
Összevetésként érdemes megjegyezni, hogy a teljes (!) feketegazdaságot Magyarországon a GDP 11-18%-ára becslik a szakértők (ez a becslések középértéke, az adatok 10-30% körül szórnak), ehhez képest szinte nagyságrendileg több, amiről Horváth András beszél.
Összességében tehát még akkor is teljesen irreális számokat kapunk, ha nemcsak az ebben a sémában furcsa értelmű, közbeiktatott cégekkel megvalósított árcsökkentést vesszük figyelembe, hanem a Horváth által ebben a sémában nem is említett ÁFA-visszaigényléses csalást is. Mivel az eredeti adatokat nem hozta nyilvánosságra, senkinek sem lehet fogalma arról, pontosan honnan is származnak Horváth adatai, és hogyan keletkezett belőle az általa és támogatói által hangoztatott ezermilliárd. De mivel ezermilliárd jól hangzik, senki nem akar utánaszámolni. Ebben Horváth András ügye pont olyan, mint az összes többi magyar gazdaságpolitikai történet: legyenek benne hangzatos számok, aztán ha a matek nem adja ki, az már legyen más baja.
Meg kell ismételni, itt a nagy áruházláncok által végül legálisan értékesített árukról van szó. Az, hogy ebben a körben, ezekkel a módszerekkel ezermilliárdos áfahiány keletkezzék, szinte kizárt. Ez nem keverendő össze azzal, hogy mondjuk a tényleges feketegazdaságban forgalmazott áruk és szolgáltatások után (vagyis amikről Mayerné nem kap számlát, a feketén vett terméktől kezdve a feketén kihívott szerelőig) összességében tényleg járna még ennyi áfabevétel a költségvetésnek. Durván 28 ezer milliárdos GDP-vel számolva, és a feketegazdaságot ennek 20%-ával becsülve kapunk 5,6 ezer milliárdos feketegazdaságot, ha ebből számolunk 27% ÁFÁ-t, 1500 milliárd körüli összegre lyukadunk ki. Ez azonban a teljes feketegazdaság, illegális árusokkal, nem számlázó mikrovállalkozásokkal (szerelőtől a kurváig), nem pedig az a része, amelyik bekerül a KSH adatszolgáltatásokba.
Végezetül érdemes megjegyezni, hogy számtalan önjelölt igazságtevő van, akik rámutatnak, hogy (elsősorban) a nagy cégek hányféle legális és illegális módon csökkentik az általuk befizetendő adókat, majd kifejtik, hogy ezekből, ha befizetnék őket, az ország mi mindent csinálhatna. Az ő kedvükért érdemes megjegyezni, hogy a nemzet gazdagodása nem esik feltétlenül egybe az állam gazdagodásával, és ha az általuk elképzelt adókat mindenki megpróbálná befizetni, az eredmény a magas adók és a bonyolult rendszer miatt a vállalkozások és fogyasztók szegényedése lenne, az pedig mindenféle épeszű nemzetgazdasági fogalomrendszer szerint nem különösebben kívánatos. | Az adóellenőr és a számok | Horváth András ÁFA-botránnyal kapcsolatos számai lehet, hogy nem stimmelnek, ennyi adóbevétel legfeljebb a teljes feketegazdaság legalizásból származhat. | [
"horváth andrás",
"áfa",
"adócsalás",
"adó",
"adó",
"adócsalás",
"adózás",
"áfa"
] | 1 | http://kapitalizmus.hvg.hu/2013/12/27/az-adoellenor-es-a-szamok | 2013-12-27 00:00:00 | true | 0 | 0 |
Az egykori NAV-os szerint egy gabonakereskedő céget is korrumpálni akartak Magyarországról. Kizártnak tartja, hogy a kormány ne tudná, kiket tiltottak ki az Egyesült Államokból.
A volt NAV-alkalmazott, Horváth András az egyetlen, akinek a neve hivatalosan felmerült a kitiltási botrányban. Igaz, nem érintettként, hanem olyan személyként, aki korrupciógyanúra felhívta a figyelmet.
Az Index.hu hétfőn írt arról, hogy az étolajpiacon szereplő nagy amerikai vállalat, a Bunge jelenthetett magyar korrupciós kísérletet a kinti hatóságoknak.
Horváth András még korábban úgy nyilatkozott, ő két cégről tud. A Hír24 hírműsorának elárulta, hogy a Bunge mellett egy nagy gabonexportőrről beszélt, de azt nem akartra elárulni, pontosan mely társaságról van szó. Nem érti, ők miért nem lépnek a Bunge-hoz hasonlóan a nyilvánosság el.
Azt is kifejtette: szerinte hazugság a magyar kormányzat állítása, miszerint nem tudnak arról, hogy az amerikaiak kiket tiltottak ki az Egyesült Államokból. Úgy véli, Orbán Viktornak is ismernie kell a neveket. | Horváth András: kinyílt a zöld dosszié | Az egykori NAV-os szerint egy gabonakereskedő céget is korrumpálni akartak Magyarországról. Kizártnak tartja, hogy a kormány ne tudná, kiket | [
"kitiltás amerikából",
"kitiltás",
"horváth andrás"
] | 1 | http://hir24.hu/belfold/2014/10/20/horvath-andras-kinyilt-a-zold-dosszie | 2014-10-20 00:00:00 | true | 0 | 0 |
A kormány azzal tette monopóliummá a dohánykereskedelmet, hogy családi vállalkozásoknak, munkanélkülieknek, gyed-ről visszatérő édesanyáknak és nagycsaládosoknak hosszú távra megélhetést biztosítson. Ezzel szemben a hétfőn nyilvánosságra hozott adatok szerint a trafiküzemeltetési jogokat sok esetben politika- és CBA-közeli családok nyerték el, a nagyvárosokban sok üzlet néhány vállalkozó kezében összpontosulhat. A kétezer lakos alatti kistelepüléseken a pályáztatást megismétlik, jelentkezők hiányában sokan dohánybolt nélkül maradhatnak. A nyertesek között sportolót, időjóst és megasztárost is találtunk.
A Nemzeti Dohánykereskedelmi Zrt. hétfőn este hozta nyilvánosságra a trafiküzemeltetési jogokat elnyerő vállalkozások listáját. Összesen 3589-en adtak be pályázatot - sokan több trafik üzemeltetésére pályáztak -, így július 1-jén országosan 5415 dohánybolt nyílhat.
A fél országban nem lesz cigi
Egy pályázó legfeljebb 5 trafik nyitására kaphatott engedélyt, ez az országban 120 vállalkozónak sikerült. 148-an kaptak négy koncessziót, 210-en hármat, 484-an pedig kettő üzletből kell megéljenek a következő 20 évben, az üzemeltetési jog ugyanis két évtizedre, 2033-ig szól. A többség, közel háromezer pályázó csak egyetlen boltot nyithat majd a nyár közepén, amiből korábbi elemzések szerint nem biztos, hogy meg lehet majd élni.
Az üzletek megoszlása meglehetősen egyenlőtlenre sikeredett: az árusítás csupán 1717 településen indulhat el, ami azt jelenti, hogy 1417 olyan kétezer lakosnál kisebb település van, ahol jelen állás szerint nem lehet majd semmilyen dohányterméket venni. A Dohánykereskedelmi Zrt. vezérigazgatója, Gyulay Zsolt azt mondta, hogy ezeken a településeken újabb pályáztatás indul.
Közeli kezekben
A Corvinus-Enrawell közös elemzése szerint az egész országban összesen 13 település van, ahol előfordul 5 koncessziót elnyerő vállalkozó. Ezek közül is kiemelkedik Győr, Pécs és Szombathely. Utóbbi megyeszékhelyen például összesen 40 trafik nyílik, ebből 20 bolt négy pályázó kezében koncentrálódik, a maradék húsz bolton pedig 13 vállalkozó osztozhat.
Ugyanakkor a névhasonlóság miatt több esetben feltételezhető, hogy egy-egy településen családtagok külön-külön is nyertek koncessziós jogokat, így előfordulhat, hogy egy család vagy vállalkozói érdekkör kezében akár 6-8 vagy több koncesszió összpontosul. Ez egy-egy településen belül helyenként komoly arány lehet.
Nehéz a rokonságot számba venni
Az Index számai kissé torzíthatnak, hiszen sok a gyakori név, és a megadott listából nem eldönthető, hogy mondjuk ugyanaz a Béres Mónika nyerte-e Miskolcon, mint aki Encsen, vagy aki mindkét szirmabesnyői koncesszió boldog tulajdonosa. Mindenesetre fenti példát mi négynek számoltuk, ugyanakkor nem minden esetben lehetett ellenőrizni a családtagokat, házastársakat, ahol szintén egy tulajdonosi kör nyerhetett. Így például abban az esetben, ha a Budapesten és Miskolcon összesen 5 helyet nyerő Kulcsár Katalin, és a Budapesten, Miskolcon és Debrecenben szintén 5 helyet nyerő Kulcsár Kinga közeli rokonok, akkor összesen 10 helyet vitt el egy család. Vagy ha Esztergomban és környékén a Sóronok összetartoznak, akkor a 13 elnyert helyükkel kiugróan szép eredménnyel sikerült zárniuk a pályázatot.
Az V. kerületben a Cigar Tower tulajdonosaira, Csetényi Csabára és Krskó Tiborra köszöntött rá a szerencse, előbbi két, utóbbi öt trafik üzemeltetési jogát is elnyerte. Ráadásul Csetényi testvére, Zsuzsanna is nyert, ő két dohányboltot nyithat, így a Csetényi-Krskó páros üzemeltetheti majd a Rogán Antal vezette kerület trafikjainak többségét. Csetényi egyébként Rogán társasházi szomszédja, és Krskó Tiborral közösen annak a Hamu és Gyémánt Kft.-nek a tulajdonosa, amely nemrég az önkormányzat 120 milliós kommunikációs tenderét megnyerte.
Rajtuk kívül a kerületben még négyen nyertek el egy-egy koncessziós jogot. Közülük az egyik a minőségi pipákat forgalmazó Gallwitz üzlet tulajdonosa, Zöllner Viktor, de a kerületi nyertesek listáján szerepel Borosi Zoltán is, aki minden jel szerint a rendszerváltás időszakában a CBA-vezér Baldauf Lászlóval volt gazdasági munkaközösségben, később pedig a CBA-Baldauf Kft. ügyvezető igazgatói székében is ült. Borosi emellett a II. kerületben is nyert két trafikra jogot, és a VII.-ben is egyet. Akárcsak Breier Lászlóné, akivel kapcsolatban valószínűsíthető, hogy a felesége a szintén CBA-igazgatósági tag Breier Lászlónak: a nő mától boldog koncessziótulajdonos is, hiszen a III. kerületben kettő, a XII. kerületben három trafik jogát nyerte el.
A CBA mindent visz
A CBA-szál egyébként meglehetősen erős: több budapesti kerületben is felbukkannak a cég igazgatósági tagjai vagy azok közvetlen rokonai. Ha nem csupán névazonosságról van szó, ami a ritka nevek miatt nem túl valószínű, a CBA tíz igazgatósági tagjából hatan személyesen saját maguk nyithatnak boltot, ők hatan együtt összesen 17-et.
A CBA igazgatósági tagok közül Gyelán Zsoltnak lesz kettő trafikja a II. és kettő a XII. kerületben, Halmschláger Antalnak egy Kesztölcön, Krupp Józsefnek egy a XII. kerületben és egy Érden, Viszokay Árpádnak kettő a III. és egy a VII. kerületben, Lekeny Györgynek kettő Szegeden, Breier Lászlónak pedig kettő a III. és három a XII. kerületben. További 16 olyan bolt lesz, amelyek tulajdonosairól nagy valószínűséggel kimondható, hogy a CBA igazgatósági tagjainak közeli hozzátartozói.
Az ön polgármestere is nyert? Vagy más érdekes történetet tud a dohányboltokról? Íra meg nekünk az ugyelet@mail.index.hu címre.
Gyelán Emese nevén például három bolt lesz a XII. kerületben. Gyelán Emesének biztosan van köze nemcsak Gyelán Zsolthoz, hanem a CBA-hoz is, legalábbis ha a nyertes az a Gyelán Emese, aki honlapot készített magának, és a 'Meló' menüpontba ki is írta, hogy a CBA-nál dolgozik. Dienes Éva Irén, akinek két trafikja lesz a VIII., és egy a XVIII. kerületben, Dienes Zoltán hozzátartozója, aki szintén a CBA igazgatóságának a tagja, de saját nevén egyetlen trafik sem lesz. A cégadatbázis szerint Dienes Éva Irén és Zoltán lakcíme megegyezik.
Halmschlagerné Rein Beatrix, aki Solymáron működtethet majd egy dohányboltot, Halmschláger Antallal osztozik egy lakáson. Krupp Zoltán és Krupp Péter testvérek, ugyanaz az édesanyjuk neve a cégadatbázis nyilvántartása szerint. Zoltánnak összesen négy trafikja lehet (Budakeszi, XI. kerület, Érd, Etyek), Péternek szintén négy (I. kerület, XI. kerület, Páty, Százhalombatta). Feltehetően az igazgatósági tag Krupp József fiairól van szó, de ha ennél távolabbi is a rokoni kapcsolat közöttük, nemcsak a vezetéknevük, hanem céges érdekeltségek is összekötik őket.
Egy másik igazgatósági tag, Dienes Zoltán lánya a VIII. és a XVIII. kerületben nyert összesen három dohányárusítási jogot.
A sárkány éve
A XVIII. kerületben Vu Quy Duong és felesége volt a legszerencsésebb, együtt összesen hat trafikra kaptak jogot. Ugyanez a család a XII. kerületben is tarolt, ahol együtt négy koncessziós jogot zsebeltek be. Vu Quy Duong ismert kereskedő, nevéhez kötődik például a 2005-ben kétmilliárd forintos beruházással felépített Sárkány Center üzletközpont is.
A XIII. kerületben az Ilyés-családra mosolygott rá a szerencse: az étkezdetulajdonos Ilyés Tamás két trafikot, felesége és unokatestvére is három-három dohányárusítási jogot nyert. A XVI. kerületben az ismert osztrák építőcég magyar leányvállalata, a Swietelsky Magyarország Kft. vezetője, Slakter Kornélia nyert két trafikra jogot.
Jó dolog a vidéki polgármesterség
Vidéken is vannak érdekességek a koncessziós jogok elnyerésével kapcsolatban. A fonyódi polgármester 19 éves fia, Hídvégi Bence például három trafik működtetésének a jogát is elnyerte, ebből kettő Fonyódon, egy pedig Balatonfenyvesen fog működni (a rokoni kapcsolat a polgármester önéletrajzából és az Opten adataiból is kiderül).
Vannak még települések, ahol több helyi olvasónknak is gyanús, hogy a polgármester családtagja nyert. Algyőn a város három trafikjából kettőt Herczeg Józsefné kaphatott. A polgármestert Herczeg Józsefnek hívják. De Mondok József, Izsák polgármestere is nyert pályázatával és Zámbó István Kisvárda Fideszes alpolgármestere is.
De jó dolog a testületi tagság is
Nemcsak a polgármesterek voltak sikeresek, néhány képviselő testületi tag is eredményesen pályázott. Gárdonyban Derecskei Gábor a város képviselő testületének független tagja volt sikeres, míg Nagykanizsán Jerausek István Péter Fidesz-KDNP-s képviselő szerzett két trafikra is engedélyt. Nyíregyházán Czomba Csaba, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei elnöke tűnik a legügyesebbnek. A városban négy trafikot nyithat, és még egyet a néhány kilométerre található Nyírbátorban.
Fidesz-kötődés nem hátrány
A fideszes kötődés máshol sem jelentett hátrányt. Baranyai Tibor, az Azzuro Kft. tulajdonosa például öt trafik működtetésére kapott engedélyt Szombathelyen. Baranyaival és cégével kapcsolatban 2010-ben a Népszava megjegyzi: "Ez a cég rengeteg megbízást kapott az elmúlt években a Fidesz vezette megyei közgyűléstől, ráadásul a szombathelyi vagyonhasznosító irodaházát és telephelyeit is ők védik, illetve több önkormányzati rendezvényt biztosítottak az elmúlt másfél évben."
Akad néhány érdekes név is a nyertesek között. Az egyik Schuch István Timuzsin, a Veszprém kézilabda csapatának tagja, aki profi sportolóként fog cigarettát árulni Veszprémben. (Egyébként Schuch István Timuzsin édesanyja, Schuchné Püren Dorzshand Csurgón, és Nagykanizsán is elnyert koncessziót.) Gödöllőn Gaál Noémi, a TV2 időjósa, oldotta meg a tavaly még nehéz helyzetben lévő vállalkozásának problémáit egy sikeres pályázattal. A Megasztárban feltűnt énekes, Palcsó Tamás Csepelen fog működtetni négy dohányboltot. | A CBA-sok nagy nyertesei a nemzeti dohánybulinak | A CBA-sok nagy nyertesei a nemzeti dohánybulinak - Az V. kerültben Rogán Antal polgármester szomszédja és annak üzlettársa viheti a trafikokat. A CBA igazgatósági tagjai és rokonaik is kiélvezhetik az állami monopóliummá tett dohányárusítás előnyeit. | [
"dohány",
"dohánybolt",
"trafik",
"trafiktörvény",
"gazdaság"
] | 1 | http://index.hu/gazdasag/2013/04/23/a_nagy_nemzeti_dohanymutyi | 2013-04-23 00:00:00 | true | 0 | 0 |
A piacvezető sztármagazin új főszerkesztője a Blikk-től érkezik.
"A Story magazin főszerkesztőjének kiválasztását hosszas pályázati folyamat előzte meg, melynek eredményeként Kolossváry Balázst, a Blikk főszerkesztőjét választottuk, aki Nichs Andrea megbízott főszerkesztőtől veszi át a feladatokat. Nichs Andrea továbbra is a Best magazin és a különszámainak főszerkesztői feladatait látja el."- nyilatkozta Lipták Tímea üzletág-igazgató.
"A Story magazin a Central Médiacsoport egyik legerősebb magazin márkája. A piaci trenddel ellentétben a lap átlagpéldányszáma 6,3%-kal növekedett 2015-ben az előző év átlagához képest. 2015/4. negyedévében átlagosan 170 ezer példányt értékesítettünk, a magazin olvasottsága 700 ezer fő. Az új főszerkesztővel együtt az a célunk, hogy a magazin továbbra is megőrizze piacvezető pozícióját a sztár hetilap szegmensben."- folytatta Lipták Tímea.
Kolossváry Balázs sportújságíróként kezdte pályafutását a Nemzeti Sportnál, majd 1998-ban csatlakozott a Blikk csapatához, ahol először a sportrovatnál, majd azt követően a szórakoztató rovat szerkesztőjeként dolgozott. 2006 óta a lap főszerkesztő-helyettese, majd 2014 augusztusától főszerkesztőként irányítja a szerkesztőséget. Kolossváry Balázs nevéhez fűződik a Blikk.hu felfuttatása is.
"Nagyszerű tizennyolc évet töltöttem el a Blikknél, rengeteget tanultam, fejlődtem, a Story megtisztelő felkérése azonban nagy szakmai kihívás számomra. Úgy gondolom, a napilappiacon és a digitális üzletágban is tudtam komolyat alkotni, hiszem, hogy a Story kitűnő kollégáival együtt a magazinnál is sikerül szép eredményeket elérni. Célom, hogy a Story hagyományos értékeit megtartva egy felfrissült, még izgalmasabb, színesebb terméket készítsünk az olvasóknak. Rendületlenül hiszek a nyomtatott sajtó erejében és jövőjében." – mondta el Kolossváry Balázs kinevezése kapcsán.
A Central Médiacsoportról
A Central Médiacsoport Zrt. (korábbi nevén Sanoma Media Budapest Zrt.) Magyarország legnagyobb online és print kiadóvállalata, amely változatos portfóliójával havonta közel 5 millió magyar fogyasztót ér el. Termékpalettáján szórakoztató, ismeretterjesztő és életstílus-magazinok valamint digitális termékek találhatóak. | Kolossváry Balázs a Story magazin új főszerkesztője | A piacvezető sztármagazin új főszerkesztője a Blikk-től érkezik. | [
"blikk",
"centrál médiacsoport",
"kolossváry balázs",
"story",
"story magazin"
] | 0 | http://24.hu/media/2016/04/15/kolossvary-balazs-a-story-magazin-uj-foszerkesztoje | 2016-04-15 00:00:00 | true | 0 | 0 |
Arra voltunk kíváncsiak, hogy állnak az országos listát állító kispártok jelöltjei az államtól kapott 1 millió forintos támogatás visszafizetésével. Kásler Árpád annyira ideges lett, amikor erről faggatuk, hogy ránk csapta a telefont. A NAV-nak nem lesz könnyű dolga a behajtással, több pártnak fogalma sincs, hogy miből fogja visszafizetni az esetenként több tízmillió forintra rúgó összeget.
Az idei választás nagy újítása az volt, hogy rengeteg pénzzel támogatták azokat a pártokat és jelölteket, akik elindultak a voksvadászaton. Az országos listát állító pártok 5,8 milliárd forintot kaptak, míg a jelöltek több mint 1 milliárd forintot, személyenként 1-1 milliót.
Ezt az 1 millió forintot a jelöltek elkölthették maguk, illetve felajánlhatták pártjuknak. Ha a jelölt maga vette fel és nem sikerült elérnie a 2 százalékot a választásokon, akkor a pént vissza kell fizetni. Ha felajánlotta a pártjának, akkor pedig a párt felelős a visszafizetésért. (A támogatást csak az országos listát állító pártoknak lehetett felajánlani, a többi jelölt nem élhetett ezzel a lehetőséggel.)
A kispártok közül 14 állíthatott országos listát, jelöltjeik közül szinte senki sem érte el a 2 százalékot. Tehát őket mind visszafizetési kötelezettség terheli, a végösszeg majdnem 800 millió forint. A pártokkal beszélgetve viszont az derült ki, hogy nagyon nehéz dolga lesz a Magyar Államkincstárnak, később pedig a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnak (NAV), ha ezt a pénzt be akarja hajtani.
Nem tűntünk el, csak nem vagyunk elérhetőek
A pénz visszaszerzése egyrészt azért lesz nehéz, mert már most van olyan országos listát állító párt, amelyik egyszerűen eltűnt. Honlapjuk nem üzemel, a Facebookon egy megbízott informatikus válaszol. Aki ráadásul azt közölte:
"A párt vezetősége sajnos a számunkra sem elérhető az utóbbi napokban."
Ez április közepén volt, és mint megtudtuk, a helyzet azóta sem változott érdememben. A párt Facebook-oldalát kezelő személy, aki egyben a honlapjukat is készítette, lapunknak azt mondta: két hete kért tőlük a párt elszámolást, majd eltűntek ismét. Azóta sem tudja a vezetőséget elérni.
Az Összefogás Párt Szepessy Zsolt egykori monoki polgármester pártja. Szepessy Zsolt korábban használt telefonszáma nem üzemel. Facebook-profilját viszont nézegeti, a neki elküldött üzenetünket megtekintette, a válaszlehetőséggel viszont nem élt. Miután jeleztük, hogy így kénytelenek leszünk azt írni, hogy gyakorlatilag eltűntek, egy hölgy telefonált, hogy elmondja:
"Szepessy Zsolt megváltoztatta a telefonszámát, mert sokat zaklatták."
És bár a párt minden eddigi elérhetősége megszűnt, nem tűntek el. Jövő héten például már mi is beszélhetünk Szepessy Zsolttal, aki most külföldön van, azért nem tud reagálni.
Az Összefogás Párt majdnem 300 millió forintot kapott kampányra. A szerveződés 60 jelöltet indított, egyikük sem érte el a 2 százalékot. Ha közülük mind felvette az egymillió forintos támogatást, akkor az azt jelenti, hogy a párt 360 millió forintból gazdálkodhatott, ennyivel kell elszámolniuk, 60-at pedig ebből biztosan vissza kell fizetniük.
Az Összefogás Párttal egyébként a választások alatt találkoztunk. Ismerjék meg Önök is a jelölteket:
Nincs pénzünk, és nem tudjuk, hogy fizetjük vissza
Vannak olyan pártok is, amelyek bár nem tűntek el, azt nem tudják, hogy miből fogják az államot kártalanítani. Ilyen az Új Magyarország Párt (ÚMP) és az Új Dimenzió Párt (ÚDP) is.
Az ÚMP lapunkkal azt közölte: összesen 48 jelöltjük vette fel az 1 millió forintot, ebből 47 mondott le a párt javára az összegről. Az az egy fő, aki maga vette fel a támogatást, Fábián Ferenc volt. Kérdésünkre, hogy őt hogyan tudjuk elérni, a párt képviselője azt közölte, hogy "nem kommunikálnak már", úgyhogy nem tud hozzá semmilyen elérhetőséget adni. Arra a felvetésünkre, hogy korábban biztosan kommunikáltak valamilyen formában, szóval az e-mail címe talán megvan a jelöltnek, azt mondta a párt képviselője, hogy "csak személyesen beszélgettek egymással".
Az ÚMP egyébként sem érzi felelősnek magát a jelöltje által felvett pénzért, ugyanakkor az általuk elköltött támogatásról sem tudtak semmi bíztatót mondani. Pénzük ugyanis nincs, amiből a 47 millió forintot vissza tudnák fizetni.
"A kérdéses 47 millió forintot elköltöttük kampányra. Dolgozunk rajta, hogy bevételeket szerezzünk, bízunk benne, hogy sikerülni fog" - tájékoztattak.
Az, hogy ennyire kifogyott a párt kasszája, már csak azért is érdekes, mert ők a jelöltek 47 millió forintján felül 150 millió forintot kaptak a Magyar Államkincstártól. Ez azt jelenti, hogy közel 200 millió forintot költöttek el kampányra igen rövid idő alatt. Hogy mire, az majd csak akkor derül ki, ha leadták az elszámolást a MÁK-nak. Addig csak találgathatunk, hogy vajon hova ment el ennyi pénz.
Csak úgy röpködnek az elköltött százmilliók
Üres az Új Dimenzió Párt (ÚDP) kasszája is. Ők a MÁK-tól szintén 150 millió forintot kaptak, a jelöltjeik után pedig további 33 millió forintot. És egyelőre ők sem tudják, hogyan fogják a 33 millió forintot visszafizetni.
"Keressük a megoldást és a befektetőket" - közölték.
Ugyanez a helyzet a Független Kisgazda Párttal (FKGP-FPP). Ők 150 milliót kaptak, 4 jelölt maga vette fel az egymilliós támogatást, míg 45 felajánlotta a pártnak. Tehát ők is 200 milliót költhettek kampányra, amiből nem maradt semmi.
"Jelen pillanatban nincs pénzünk a visszafizetésre, de reméljük, hogy lesz, tehetős támogatók segítségével" - mondták lapunknak.
Nincs pénze az Együtt 2014 Pártnak sem. Ők ugyancsak 150 millió forintot kaptak a MÁK-tól, efölött pedig 17 milliót a jelöltekért. Tiner György, a párt elnöke emellett arról tájékoztatott, 10 képviselőjük maga vette fel az 1 millió forintot.
"17 millió forintot kell visszafizetnünk, ez a pénz teljes mértékben nincs meg" - tájékoztatott Tiner, aki kérdésünkre, hogy mennyi van meg belőle, nem válaszolt. Helyette azt mondta: az a céljuk, hogy a visszafizetendő 17 millió forintot összeszedjék.
Tiner egyébként a párt pénzeit firtató kérdésünkre úgy reagált, hogy ő nagyon szívesen válaszol, de már kezdi elveszteni a türelmét.
Kásler Árpád dühös lett, lecsapta a telefont
Ideges lett a téma kapcsán Kásler Árpád is, a Haza Nem Eladó Mozgalom vezetője, aki elmondta: 27 jelöltjük vette fel maga a támogatást. Káslertől nem sikerült megtudnunk, hogy ezek a jelöltek hogy állnak a visszafizetéssel, mivel a pártelnök a beszélgetést kiabálással folytatta, mégpedig amiatt, mert a média nem foglalkozott egy megnyilatkozásukkal.
"Attól van teli a hócipőm, hogy több száz millós visszaélésekről szerettem volna közzétenni a médiában, és senkit sem érdekel" - háborgott, majd lecsapta a telefont. Káslerék egyébként szintén 300 millió forintot kaptak kampányra.
"Magánügy"
Érdekes választ adott a Magyarországi Cigánypárt (MCP) is. Először azt mondták, van olyan kimutatásuk, amelyből kiderül, hány jelöltjük vette fel az 1 millió forintot, majd azt, hogy ezzel ők nem foglalkoznak, mindenkinek a magánügye, hogy felvette-e a pénzt, ahogy az is, hogy visszafizette-e már. A támogatásról egyébként a párt javára állításuk szerint egyetlen jelölt sem mondott le.
Seres Mária Szövetségeseitől (SMS) annyit sikerült megtudnunk, hogy "majdnem minden jelöltjük" felvette a pénzt, és le is mondott róla a párt javára. "Visszafizetjük" - ígérték. Az SMS szintén 300 millió forintot kapott.
Voltak olyan pártok is, akik egyáltalán nem akarták elárulni, hogy mi a helyzet a visszafizetendő pénzekkel. A Jólét és Szabadság Demokrata Közösség (JESZ), amely 450 millió forintot kapott a MÁK-tól, azt mondta: jövő héten keressük őket az ügyben.
A Zöldek Pártja (ZP) arra kért minket, mondjuk meg, milyen sajtóorgánumot képviselünk (ez egyébként az első e-mailünkből is kiderült), majd eltűntek. A Közösség a Társadalmi Igazságosságért Párt - Szili Katalin pártja - azt mondta: májusban hagyják jóvá a kampánybeszámolót, benne az anyagiakat is, majd ezt követően a törvény szerinti 60 napon belül nyilvánosságra hozzák.
"Addig azonban sajnos nem áll módunkban ezekről részleteiben nyilatkozni!" - tették hozzá.
Az országos listát állító pártok közül egyébként a Munkáspárt és a Sportos és Egészséges Magyarországért Párt nem élt a jelöltenkénti egymilliós lehetőséggel, így őket e tekintetben nem terheli visszafizetési kötelezettség. Így van ez a Szociáldemokraták Magyar Polgári Pártjával is, az ő jelöltjeik se vették fel a pénzt, és a párthoz se ment el az összeg. | Kampánymilliárdok: soha nem látott káosz jöhet | Nem lesz könnyű a jelölteknek adott 1-1 millió forintok behajtása, több pártnak egyelőre fogalma sincs, hogy miből fogja visszafizetni. Kásl | [
"bizniszpártok",
"állami támogatás",
"nav",
""
] | 1 | http://hir24.hu/belfold/2014/05/07/kampanymilliardok-soha-nem-latott-kaosz-johet | 2014-05-07 00:00:00 | true | 0 | 0 |
Sokan úgy gondolják, lehet égetni a Fideszt Habony Árpáddal - mondta Lázár János. Nem szerződnek vele továbbra sem.
Pedig hivatalos papírokat dátumoztak vissza és a tulajdonosi háttér sem éppen makulátlan.
Szigetvári Viktor szerint Tiborcz István, Dirk Gerkens, az MNV-vezér és a Századvég fejese ült az egyik szomszéd asztalnál a Four Seasonsben.
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal szokatlan önállósodásának köszönhetően derült ki, hogy Habony Árpád nagy összegű baráti kölcsönökből tartotta fenn luxus életszínvonalát.
A médiavállalkozóvá lett egykori Fidesz-tanácsadó jövedelmeit 2015 tavaszán vizsgálta meg az adóhatóság. Pont ekkor durvult el az Orbán-Simicska háború.
Csakhogy ha valaki kölcsönre hivatkozik egy vizsgálatban, jellemzően azt is vizsgálni kezdi a NAV, aki azt nyújtotta. Tombor András és Andy Vajna, Habony Árpád hitelezői azonban nem kívántak válaszolni az ezt firtató megkeresésünkre.
A NAV – egy ellenzéki politikust is megelőzve – saját hatáskörben indított el egy vagyonosodási vizsgálatot Habony Árpád ellen, jóllehet az elmúlt években nem nagyon forszírozott olyan vizsgálatokat, amelyek kormányoldali VIP személyiségek anyagi ügyeiben vájkáltak volna.
Különösen nem olyanéban, akinek a bevételei hosszú idő óta izgatják az ellenzéket is.
Habony esetében a vizsgálat mégis megindult, és megállapították, hogy 2009 és 2013 között összesen több mint 50 millió kamatmentes magánhitelt kapott Andy Vajnától és Tombor Andrástól. A vizsgálatot, amelynek tartalmát csütörtökön a 444.hu hozta nyilvánosságra, 2015 elején folytatták le, abban az időszakban, amikor még a Simicska emberének tartott Vida Ildikó állt a hatóság élén.
És amikor a nyilvánosság előtt is kitört az Orbán-Simicska-háború.
Habony nekiment Simicska médiájának
Akkoriban azzal voltak tele a hírek, hogy Simicska Lajos milliárdos több fronton is összetűzésbe keveredett régi barátjával, a miniszterelnökkel, a kormányzat pedig gőzerővel folytatja a "simicskátlanítást" a közigazgatásban, a gazdaságban és a médiában (az azóta kiteljesedő háború tíz frontját ebben a cikkünkben szedtük össze). 2015 februárjában az a korábban teljességgel elképzelhetetlen dolog is megtörtént, hogy az üzletember – többek között az Indexnek nyilatkozva – "gecinek" nevezte Orbán Viktort.
Minderre azután került sor, hogy Simicska médiabirodalmának több vezetőjét Habonyék "átállították" magukhoz: Liszkay Gábor és társai otthagyták a Magyar Nemzet-Hír TV-csoportot, és megpróbáltak minél több munkatársat magukkal vinni.
2015 tavaszán háborúskodás fő terepe a média lett. Áprilisban már a nyilvánosság is tudott róla, hogy eldőlt: a kormányzat leváltja a nadrágtartós médiavállalkozó újságjait, és helyére egy új sajtóbirodalmat épít. Az új sajtóbirodalmat pedig Habony Árpádra bízzák vezetésével, akinek komoly része volt a háborúskodás kirobbanásában. Kegyvesztett lett a Magyar Nemzet, pedig a jobboldali szimpatizánsok táborában alapvető véleményformáló szerepe volt, és megszületett a terv egy új politikai napilap indítására, valamint a leendő Orbán-hű médiát összefogó Modern Media Group megalapítására.
A 140 milliós alaptőkéjű cég tulajdonosai 50-50 százalékban Habony Árpád és Győri Tibor lettek, a híradások szerint Habony 45 millió forintot tett bele.
Majd a NAV-ot is simicskátlanították
A simicskátlanítás néhány hónappal később, 2015 nyarán Vida Ildikót is elérte, le kellett mondania a NAV éléről. Kárpótlásul Simicska Lajosnál kapott felügyelőbizottsági tagságot az agrárbirodalmának központi cégében, a Mezort Zrt.-ben (Simicska 2000-es évek eleji adóhatósági elnöksége idején Vida volt az akkor még APEH-nek hívott szervezet alelnöke).
A Simicska és Habony közötti ellentétek ezt követően csak fokozódtak. A két kör még durvábban ütközött a Tv2 tulajdonlása miatt, ráadásul ezt a csatát is a Habony-Vajna páros nyerte.
Habony eleve nem volt népszerű figura Simicskáéknál, de a médiabirodalom alapítói szerepkörével még inkább kihúzta a gyufát.
A Modern Media Group megalapítása kapcsán másnak is eszébe jutott, hogy vagyonosodási vizsgálati kezdeményezzen. Először a PM-es Barabás Richárd, majd az Együtt pártelnöke, Szigetvári Viktor fordult az adóhatósághoz, hogy Habony Árpád esetében nem lehet magyarázatot adni arra, miből alapította meg a médiacéget, hiszen előtte fizetett kormányzati pozíciója sem volt, és olyan cégben sem bírt érdekeltséggel, amely jövedelmet termelt volna. A vizsgálat mégsem Barabás vagy Szigetvári kezdeményezésére indult, hiszen mint utólag a 444.hu cikkéből kiderült: az addigra már megkezdődött.
A NAV tehát önszorgalomból indított vizsgálatot Habony ellen, éppen akkor, amikor az Orbán-Simicska háború eldurvult.
Amit vagyonosodási vizsgálatként szoktak emlegetni, leggyakrabban egy adóhatósági szja, eho, vagy különadó-ellenőrzést jelent, és korábban jellemzően vagy egy rosszakaró bejelentése után, vagy más hatóság bejelentésére indult – de olyan is előfordult, hogy egy másik adózó vizsgálata közben került látótérbe valaki. Lényege, hogy ha az adózó vagyongyarapodásával, vagy az életvitelére fordított kiadásával nincs arányban a bevallott jövedelme, az adóhatóság az adó alapját becsléssel állapíthatja meg.
Vajna, Habony, dwa bratanki
A vizsgálat eredménye arra világított rá, hogy a kormányzat körül van egy sűrű személyes kapcsolatokon alapuló, egzisztenciálisan összefonódó kör. Habony nagylelkű hitelezői, Andy Vajna és Tombor András mindketten fontos háttérfigurái ennek a körnek.
Habony Árpád 2009 nyarán 20 millió forintot kapott kölcsön Tombor Andrástól, kamatmentesen, 7 évre. Elvileg Habonynak legkésőbb idén nyáron kell megadnia a pénzt. Tombor Andrásnak közös társasháza volt Giró-Szász András, korábbi kormányszóvivő-miniszterelnöki tanácsadóval, sőt közösen keveredtek bele az MDF lehallgatási botrányába is, az utóbbi időben pedig mindketten Lázár János környezetében mozogtak. Giró-Szász a Századvég egyik befolyásos vezetője volt, de annak a társaságban több tagjával, Szalay-Bobrovniczky Kristóffal, Heim Péterrel együtt dolgozott Habony is.
Kamatot a másik hitelező, Andy Vajna sem kért. Ő először 2010 őszén nyitotta meg a pénztárcáját, pontosan azelőtt, hogy a filmproducert Orbán Viktor filmügyi kormánybiztossá nevezte volna ki. Vajna akkor 100 000 dollárt adott valamivel több mint öt évre kölcsön, tavaly szilveszterig. Ezt elvileg egy összegben kellett Habonynak visszafizetnie. Aznapi árfolyamon ez közel 23 millió forint volt, vagyis hasonló összeg, mint amit előző évben Tombor adott Habonynak. 2013 őszén Vajna ismét kamatmentesen adott kölcsönt Habonynak, ezúttal 50 000 dollárt, ami akkoriban mintegy 11 millió forintot ért. Ezt a kölcsönt is 2015 végéig kellett Habonynak megadnia.
Habony Árpád és Andy Vajna egy fekete kisbuszban, az RTL Klub felvételén
Az elmúlt öt évben filmügyi kormánybiztossá, kaszinótulajdonossá és médiamogullá előléptetett Vajna sülve-főve együtt mozog Habonnyal. Jó ideig Habony exfelesége, Kaminski Fanny Rogán Antal sajtósaként építette Vajna kormányközeli imázsát. Vajna Tv2-jében pedig gazdasági igazgatóvá nevezték ki azt a Halkó Gabriellát, aki korábban fizetést adott Habonynak, miután megkapta az MTV legjobban fizető gyártási megrendeléseit.
Az offshore király Vajnának nem hiányozhat a kölcsön Andy Vajnának rengeteg gazdasági érdekeltsége van Magyarországon, éttermektől filmstúdiókon és kaszinókon át legújabban a TV2-ig, no meg egy fánküzletig. Az egyre növekvő, bonyolult cégbirodalom mellett Luxemburgban, Curacaóban és az Egyesült Államokban is vannak cégei, amik körbetulajdonolják egymást. A filmforgalmazó Intercom Zrt., ami egészen kormánybiztosi kinevezéséig Andy Vajna érdekeltsége volt, 1999-től 2015 novemberéig ténylegesen a Magyar Enterprises nevű cég, 2015 novembertől december végéig pedig a Valdi Corporation nevű cég tulajdonában volt. Mindkét vállalat a Venezuela partjainál fekvő, adóparadicsomnak számító Curacao szigetén van bejegyezve, és az Átlátszó kutatása szerint mindkettő Andy Vajnához köthető. Szintén a Magyar Enterprises volt Habony Árpád egyik kedvenc éttermének, a Nobunak a tulajdonosa 2015 februárjáig, amikor átkerült az AV Investment Kft-hez. Az AV Investments a Céginfó adatai szerint most már egyszerűen Andrwe G. Vajna nevén van (tulajdonos még benne Vajna amerikai produkciós cége, a Cinergi Pictures Entertainment), 2014-ig viszont az USA saját adóparadicsomában, Delaware államban bejegyzett AGV Investments LLC. tulajdonában volt, 2015 májusáig pedig egy másik amerikai cég, a nevadai Airborne Charter Inc. volt a tulajdonos. ezek a cégek szintén Vajnához köthetők. A Vajna-kaszinókat üzemeltető Las Vegas Casino Kft. pedig a luxemburgi Las Vegas Casino nevű cég tulajdona, ami a szintén luxemburgi AV Investments tulajdona, ami a magyarországi AV Investments Kft tulajdona.
Ma már nem biztos, hogy vizsgálnák Habonyt
Néhány éve még simán indulhatott vagyonosodási vizsgálat például egy-egy nagymértékű tagi kölcsönnél, drága ingatlan-, vagy autóvásárlás után, illetve akkor, ha az illető bankszámlájára folyamatos nagyobb készpénzes befizetések jönnek adózatlan jövedelemből. Ezen kívül egyébként a minimálbért bevallók, vagy a tartósan veszteséges vállalkozók is gyakran a NAV célkeresztjébe kerültek.
Habony NAV-vizsgálata óta viszont érdekes módon már szűkítették is azoknak az eseteknek a körét, amikor a hatóság viszonylag könnyen vizsgálhatta valakinek a vagyonosodását.
Az adóhatóságnak a vagyonosodás ellenőrzésekor tekintettel kell lennie az elévülési időre, ami 5+1 évet jelent – a 2015-ben indult vizsgálat ezért nyúlhatott vissza legfeljebb 2009-ig. Pontosabban vizsgálódhat a NAV korábbi évek adataiban is, de azokra az évekre már nem állapíthat meg adóhiányt. A vagyonosodási vizsgálat az adózónak azért elég kellemetlen, mert a bizonyítási teher részben megfordul, az adózónak kell bizonyítania, hogy a vagyonának a növekedése legális forrásokból származik, és azután nem is kellett adózni.
Az ellenőrzés a megbízólevéllel indul, az első személyes adóhatósági találkozáskor pedig a revizor feltehet az adózónak egy kérdéssort, ami tulajdonképpen a vizsgálat alapját képezi. A vizsgálatban a NAV lekérheti a bankoktól a bankszámlaadatokat - sőt erre elvileg már a vizsgálat megindítása előtt lehetősége van - megnézi a nyilvántartásokban a gépjárműveket, ingatlanokat, cégeket, adott esetben a vizsgálatot ki lehet terjeszteni akár élettársra, házastársra, gyerekre is.
Csakhogy akkor, ha valaki kölcsönre hivatkozik, jellemzően azt is vizsgálni kezdik, aki azt nyújtotta,
ha pedig külföldi forrásra hivatkozunk, az ügy egészen elhúzódhat, mert a NAV külföldi adóhatóságokkal kezd adategyeztetésbe.
Nagyjából két eset képzelhető el egy ilyen vizsgálat során. A hatóság ellenőrei vagy egyes adókötelezettségeket ellenőriznek, vagy a bevallást vizsgálják utólagosan. Az első lényegében egy bizonylatellenőrzés, a másik egy kicsit komolyabb dolog, itt adómegállapítást is tehet a NAV. De ha az adókötelezettségek vizsgálatánál eltitkolt jövedelemre utaló adatokat találnak, a vizsgálat akkor is átfordul a bevallás utólagos vizsgálatába.
Fotó: szarvas
Ha a vizsgálatban a NAV adómegállapítást tesz, azaz, úgy találja, hogy az illető nem fizetett be elég adót, akkor nem csak az adót kell utólag befizetnie, hanem adóbírságot is, ami jellemzően az adóhiány fele szokott lenni, illetve ráverik még a késedelmi pótlékot is, ami az MNB-alapkamat kétszerese.
Habony Árpád vagyonosodási vizsgálata esetében nem tudunk semmiféle bírságról, büntetésről.
Megkérdeztük Andy Vajnát és Tombor Andrást is, hogy Habony NAV-vizsgálata után őket is kereste-e a hatóság a kölcsönök leellenőrzése miatt, de egyiküktől sem kaptunk választ. | A Simicska-háború után szállt rá a NAV Habony Árpádra | A Simicska-háború után szállt rá a NAV Habony Árpádra - Az akkor még Vida Ildikó vezette NAV egy ellenzéki politikust is megelőzve vizsgálta Habony Árpád vagyonosodását, pont akkor, amikor Habony háborút indított Simicska médiaérdekeltségei ellen. Habony 50 milliós kamatmentes magánhitelt vallott be Andy Vajnától és Tombor Andrástól. Ezért a NAV-nak őket is meg kellett kérdeznie elviekben. | [
"habony árpád",
"nav",
"simicska lajos",
"simicska-orbán háború",
"vagyonosodási vizsgálat",
"belföld"
] | 1 | https://index.hu/belfold/2016/04/08/a_mediasimicskatlanitas_idejen_vizsgalata_habonyt_a_nav | 2016-04-08 00:00:00 | true | 0 | 0 |
Több lap is a BKV vezetőinek távozásáról írt csütörtöki számában. Demszky Gábor főpolgármester annyit közölt, hogy ahogy a felügyelő bizottság vizsgálata lezárul, tisztázni lehet a személyi kérdéseket. A busztender a közgyűlés pénteki rendkívüli ülésén napirendre kerülhet, a pártok nyílt színen csaphatnak össze.
65-70 millióért vettek a volántársaságok új csuklóst az utóbbi években, ami a BKV szerint 90 millió.
A BKV felügyelőbizottsága a busztender lezárása után teszi közzé, mit lép az ügyben.
Pénteken a főváros rendkívüli közgyűlést tart, ahol bár nincs napirenden, de várhatóan téma lesz a használt buszok beszerzésének ügye. Az érintettek között is nagy a zavar, mert sem az MSZP-ben, sem az SZDSZ-ben nincs végleges álláspont, ráadásul a két kormánypárt egymással is vitatkozik.
A Fidesz jó eséllyel kihasználja a helyzetet, ugyanis nyilvánvalónak tűnik, hogy az ellenzéki párt szívesen látna új vezetőket a közlekedési társaság élén. Az MDF-ről nem tudja senki, mi az álláspontja a korábban amúgy teljes összhangban megszavazott busztenderrel kapcsolatban.
A BKV felügyelő bizottsága közben vizsgálja a használt buszok beszerzésének ügyét, csak ennek befejezése után, a vizsgálat eredményének ismeretében kerülhetnek szóba személyi kérdések, mondta csütörtökön Demszky Gábor.
A főpolgármester közölte, a felügyelő bizottság a beszerzés minden elemét kivizsgálja, így például azt, hogy jogszerű volt-e a tender kiírása, megvolt-e a fedezet a vásárlásra, illetve tisztázni kell az esetleges személyi összeférhetetlenséget. Demszky Gábor ismét hangsúlyozta, a teljes igazság kiderítését kéri a felügyelő bizottságtól.
A BKV-vezetés leváltásának előkészítéséről szóló egyeztetésről különböző változatok keringenek. A Magyar Nemzet Regőczy Miklós értékesítési és kommunikációs vezérigazgató-helyettes beáldozásáról írt, a Magyar Hírlap csütörtöki számában viszont már a teljes cégvezetés bukását jósolta. Így Antal Attila vezérigazgató mellett a gazdasági, a stratégiai, a műszaki, valamint a közlekedési vezérigazgató-helyettes is távozhat. | A BKV vezetői a bizonytalanság napjait élik | A BKV vezetői a bizonytalanság napjait élik - A menedzsment számára egy biztos pont maradt, a Fidesz bukását akarja. | [
"belföld"
] | 1 | https://index.hu/belfold/budapest/busz0214 | 2008-02-14 17:10:00+01:00 | true | 0 | 0 |
A gazdasági tárca arra kéri a NAV-ot, hogy méltányosan járjon el a brókerbotrányban érintett emberek adóügyében. Senkinek sem kell adót fizetnie olyan jövedelem után, amelyet ténylegesen nem szerzett meg.
A gazdasági tárca arra kéri a NAV-ot, hogy ne alkalmazzon semmilyen szankciót azokkal - a 2014-ben ténylegesen jövedelmet nem szerző - magánszemélyekkel szemben, akik a Buda-Cash Zrt-től (fa), a Hungária Értékpapír Zrt-től, illetve a Questor Zrt. által küldött kifizetői igazolásokon szereplő adatokat nem tüntetik fel az szja bevallásukban, és az adót sem fizetik meg utána.
Természetesen azokat a 2014-ben keletkezett jövedelmeket, amelyeket a magánszemélyek ténylegesen megszereztek (s így az igazolás hitelességének kérdése nem merül fel), fel kell tüntetniük a bevallásukban, és az adót meg kell fizetniük utána - jegyzik meg az NGM-es közleményben.
Kérdéses, jogos-e ami a papíron van
Minden cégnek 2015. január 31-ig meg kell küldeni az ún. kifizetői igazolásokat. Az iratokon azt kell feltüntetni, hogy az elmúlt – 2014-es – évben az adott vállalkozástól mekkora jövedelmet szerzett a magánszemély. Az igazolások adatait a NAV elektronikusan, a magánszemélyek papír alapon kapták meg, és ez alapján töltik ki az szja bevallásukat. A felszámolt, illetve felfüggesztett tevékenységű brókercégek is megküldték befektetőiknek január végén a kifizetői igazolásokat. Azonban kérdéses az, hogy a papíron szereplő adatok megfelelnek-e valóságnak. Éppen ezért bevallani és adót fizetni csak annak kell, aki a brókerbotrányban érintett három cégtől 2014-ben ténylegesen jövedelemhez jutott - erősítette meg még egyszer az NGM. | A NAV-tól védi a bróker-károsultakat az NGM | A minisztérium közleményt adott ki, miszerint brókerbotrány befektetőit nem érheti hátrány az adózásban. | [
"brókerbotrány",
"nav",
"ngm"
] | 1 | http://fn.hir24.hu/penzugy/2015/04/10/a-nav-tol-vedi-a-broker-karosultakat-az-ngm | 2015-04-10 00:00:00 | true | 0 | 0 |
Nem jó ötlet a Vaterán árulni a padláson talált katonai vasdarabot – így összesíthetnénk a licitre bocsátott légvédelmi rakéta hajtóművével kapcsolatban szerzett tapasztalatainkat. Miután június 18-án leközöltük a legnépszerűbb magyar netes bolhapiacon talált hirdetésről szóló cikket, megpróbáltuk megkeresni az ügy mindhárom szereplőjét: a Vatera üzemeltetőjét, a hajtómű korábbi és aktuális gazdáját, a Honvédelmi Minisztériumot (HM), illetve a songoku fedőnevű hirdetőt.
Sem éles, sem hatástalan állapotban
A HM-től azt szerettük volna megtudni, miként kerülhetett egy ilyen szerkezet jogszerűen egy átlagemberhez. A rövid válasz: sehogy. A Volhov rakétahajtómű még hatástalan formában is haditechnikai eszköznek minősül, aminek forgalomba hozatala (akár egy, a Vaterához hasonló felületen is) haditechnikai szolgáltatás, azaz hadiipari tevékenység, és mint ilyen, engedélyköteles.
Kép az azóta eltávolított hirdetésről. Az ebben szereplő hajtómű eredetileg a Szolnoki Repülőmúzeum honlapjáról származik.
Mint korábban azt egy névtelenséget kérő forrástól megtudtuk, a Magyar Honvédség a kilencvenes években többször is szervezett olyan vásárt, amikor leszerelt és leselejtezett (szükség esetén megfelelően hatástalanított) katonai felszereléseket és járműveket hétköznapi emberek is megvásárolhattak, ám a HM hozzánk eljuttatott leveléből az is kiderül, hogy a Volhov típusú, kétfokozatú légvédelmi rakéták, illetve ezek részegységei sem éles, sem hatástalanított változatban nem kerülhettek közforgalomba, mert a minisztérium ezeket a hadrendből már kivont, honvédelmi célra feleslegesnek ítélt eszközöket megsemmisítésre szánta és szánja a mai napig.
Próbáltunk közelebbit megtudni arról, hogy mit is jelent a "hatástalanított" szó egy ilyen hajtómű esetében, hiszen forrásaink szerint a működésképtelenséget "néhány jól helyezett kalapácsütéssel" is el lehet érni. Sajnos a HM nem bonyolódott bele a részletekbe, de az kiderült, hogy mint minden haditechnikai eszköznek, a légvédelmi rakéták hajtóműveinek hatástalanítására is van kidolgozott eljárás, aminek a lényege, hogy az eszköz haditechnikai jellegét elveszítse, illetve eredeti célját – elsősorban a rombolóhatást –, többé ne tudja teljesíteni. Leegyszerűsítve ez annyit jelent, hogy ki kell iktatni a mozgó alkatrészeket, illetve a folyékony üzemanyagot el kell távolítani a hajtómű belsejéből. Ez utóbbi lépés nemcsak azért fontos, hogy a rakéta ne repülhessen el, hanem azért is, mert a HM szerint a hajtóanyag a környezetre és az élő szervezetre különösen káros, maró hatású anyag, amely nyomokban is veszélyt jelenthet.
Szintén a Honvédelmi Minisztérium tűnt a legilletékesebbnek abban a kérdésben, hogy pénzben kifejezve vajon milyen értéket képvisel egy Volhov légvédelmi rakéta hajtóművének második fokozata. Mivel azonban a Volhovokat megsemmisítésre ítélték, még becslést sem kaptunk. Egy biztos: a licit a Vateráról való törlés előtt 20 ezer forint felett járt.
Csak közvetítői felelősség
Az aukcióról szóló írásunk megjelenése után felpezsdült az élet a Vatera 18 éven aluliak elől eldugott, katonai gyűjtemények adásvételével foglalkozó szegletében – de csak rövid ideig. A hirdetőnek talán a mi cikkünk kellett ahhoz, hogy elgondolkozzon azon, mennyire jó ötlet haditechnikát árulni a neten: még aznap délután törölte a rendszerből a hirdetést. Mindenképp szerettük volna megszólaltatni az illetőt, viszont a Vatera szabályzata szerint a licit lezárása előtt közvetlen kapcsolatfelvételre eladó és vevő között nincs lehetőség.
Álnéven regisztráltunk a honlapon, hogy egy másik, azóta szintén törölt licitjénél egy, a szabályzat több pontját is sértő hozzászólásban próbáljuk felvenni a hirdetővel a kapcsolatot, de ez nem jött össze. Amikor pedig hivatalos úton megkerestük a rendszer üzemeltetőjét, azt a választ kaptuk, hogy a Vatera védi a felhasználók személyiségi jogait, ezért harmadik félnek nem adja ki az elérhetőségeket.
Az is kiderült, hogy bár a Vatera biztonsági rendszere folyamatosan ellenőrzi a piactér kínálatát, az üzemeltető a feltöltéskor nem tudja befolyásolni a licit tartalmát. Ez persze nem jelenti azt, hogy mostantól megvan, hol adhatunk túl például kábítószeren. A piactér szabályzata egyértelműen rögzíti, mi mindent tilos eladásra ajánlani, illetve az sem titok, hogy hivatalos szervek megkeresésére természetesen (a hatályos törvényekben rögzített feltételekkel) a Vatera együttműködik a hatóságokkal. Álláspontjuk szerint a piactér üzemeltetőjének csak közvetítői felelőssége van, az egyes aukciók törvényességéért az eladó vállalja a felelősséget.
Mi van akkor, ha
Azonban az interneten nem könnyű elrejtőzni, így nagyjából három perc alatt sikerült olyan elérhetőséget találni a hajtómű gazdájához, amin el tudtuk érni. Már az első levélből is kiderült, hogy nem fegyverkereskedővel van dolgunk: songoku rögtön az iránt érdeklődött, hogy vajon hány fegyveres szervezet van a nyomában az aukció miatt. Innentől csak feltételes módban leveleztünk, így kiderült, hogy ha valaha is tényleg birtokolt volna egy Volhov-hajtóművet, és nem csak a Vaterán meghirdetett többi termékének forgalmát akarta volna kicsit felpörgetni az általunk híressé tett licittel, akkor nagyjából az 1990-es évek elejéig kellene visszamennünk, amikor a nagy leszerelési hullámban tömegével szerelték le és szét a honvédségi felszereléseket.
Nemcsak rakétákat, de teherautókat, tankokat, és egyéb eszközöket is leselejteztek akkor, szakavatott cégek hatástalanították az eszközöket, a még így is haditechnikának minősülő részegységeket szétszerelték, a maradék, veszélytelennek ítélt vasat pedig kevésbé hozzáértők, a hulladékvasban nagy üzletet látók vásárolták meg. Ha valaki ekkor ócskavas-telepeken járt, és szerencséje volt, még a beolvasztás előtt találkozhatott ilyen kincsekkel, amelyek megmentése innentől csak "néhány sör és féldeci kérdése volt". Mivel a tárgyakon – elméletileg – semmiféle azonosító nincs, lehetetlen lenne visszakutatni, hogy aktív korában hol teljesített szolgálatot a kérdéses hajtómű.
A történet tanulsága, hogy ha ugyanez a valaki húsz évvel később, mit sem sejtve lenne akkora őrült, hogy az addig a nagypapa sufnijában hányódó, kétes eredetű tárgyat a neten kezdi árulni, ne lepődjön meg, ha az érdeklődők között feltűnik a Honvédelmi Minisztérium is. Bár a hatóságok lassan mozdulnak, és az internetet sem kezelik túl ügyesen (vagy nagyon jól leplezik azzal, hogy a licitről készült képet külön elkérték tőlünk ahelyett, hogy két kattintással lementették volna az első cikkből), a hozzánk eljuttatott válaszból kiderül, hogy az illetékes minisztérium munkatársai is hajlamosak elméleti kérdéssé változtatni az ügyet. "Felvetődhet" ugyanis, hogy az említett hirdető a nagy nyilvánosság részére általa nem jogszerűen birtokolt haditechnikai eszközt kínált értékesítésre, és ezzel haditechnikai szolgáltatást nyújtott még akkor is, ha neki fogalma sem volt arról, mit is tesz pontosan. Amennyiben ezt engedély nélkül tette, bűncselekményt követett el, így indokolt a büntetőjogi feljelentés és eljárás lefolytatása. | Ezért ne áruljon fegyvert a Vaterán | Ezért ne áruljon fegyvert a Vaterán - A padlásról előkerülő rakétahajtómű aukcióját a Honvédelmi Minisztérium sem nézi jó szemmel. | [
"hajtómű",
"vatera",
"fegyverkereskedelem",
"honvédelmi minisztérium",
"illegális fegyverbirtoklás",
"Tech"
] | 0 | http://index.hu/tech/2012/06/27/ezert_ne_aruljon_fegyvert_a_vateran | 2012-06-27 00:00:00 | true | 0 | 0 |
Az ügyész részben letöltendő, részben felfüggesztett szabadságvesztést, Hunvald György, Gál György és egyik vádlott-társuk védői pedig felmentést kértek perbeszédeikben az önkormányzati korrupció vádja kapcsán hétfőn a Pesti Központi Kerületi Bíróságon.
Az ügyészség mintegy 50 millió forintos kárt okozó hűtlen kezeléssel vádolja Hunvald György volt erzsébetvárosi szocialista polgármestert, volt országgyűlési képviselőt, Gál György egykori kerületi szabad demokrata gazdasági bizottsági elnököt, korábbi párttársát, Weinek Leonárd volt zuglói polgármestert és öt társukat.
A vádlottak tagadták bűnösségüket, és állították, szabályosan jártak el, csak elődeik gyakorlatát folytatták. A Központi Nyomozó Főügyészség vádirata szerint a VII. és a XIV. kerületi polgármester úgy döntött a másik kerület egyes képviselői, illetve egy közös barátjuk külső tanácsadóként történő alkalmazásáról, hogy meg sem vizsgálták, az önkormányzat maga el tudja-e látni a tanácsadói munkát.
Az ügyészség szerint 2007-2008-ban szükségtelen, jobbára nem is teljesített szerződések nyomán havi több százezer forintos tanácsadói díjakat fizettettek egymásnak egyes vádlottak: Erzsébetváros három zuglói képviselőnek összesen mintegy 20 millió forintot, Zugló pedig hasonló jogcímen szintén három embernek fizetett összesen mintegy 28 milliót.
A vádirat szerint érdemi tanácsadás nem történt, több esetben úgy állították ki a teljesítésigazolást, hogy azt okmány nem támasztotta alá. A vádhatóság az eljárás során arra is felhívta a figyelmet, hogy a polgármesterek, ha bizonyos kérdésekben jó tanácsokra van szükségük, nyugodtan fordulhatnak a rendelkezésükre álló szakapparátushoz, amelytől ezt külön díjazás nélkül is megkaphatják.
Hétfői perbeszédében az ügyész letöltendő szabadságvesztést kért Hunvald és Gál esetében, a többi vádlottnak pedig felfüggesztettet.
Hunvald, Gál, illetve egyik vádlott-társuk - aki nem politikus - ügyvédei ugyanakkor felmentést indítványoztak.
A védelem hangsúlyozta, hogy a politikusoknak, választott tisztségviselőknek, köztük a polgármestereknek szükségük van politikai tanácsadókra, és senki nem vonhatja kétségbe azt a jogukat, hogy közvetlen munkatársaik egy részét maguk válasszák meg. Ilyenkor nyilván a bizalom és a tapasztalat az elsődleges. A rendelkezésükre álló apparátus pedig nem alkalmas olyan kérdések megoldására, amelyek nem szakmai, hanem politikai természetűek, például kormány és ellenzék vagy a koalíciós pártok viszonyaival függnek össze. Továbbá a köztisztviselőktől csak akkor várható el, hogy a polgármester utasításainak ellentmondjanak, ha azok jogellenesek, ugyanakkor az önálló kezdeményezés tipikusan nem feladatuk.
A védelem szerint a politikai tanácsadók munkáját csak az tudja megítélni, aki szolgálataikat igénybe vette. Arra is felhívták a figyelmet, hogy az ilyen tanácsadók alkalmazása a vádbeli időszak előtt, után és még jelenleg is bevett gyakorlat az önkormányzati szférában, valamint magasabb szinteken is.
Sebes Péter ügyvéd szerint ez a gyakorlat nem kifogásolható sem a jelenlegi kormánypártok, illetve kormányfő, sem pedig a korábbi politikusok részéről.
A védő hangsúlyozta, hogy amit az ügyészség felró a vádlottaknak, az természeténél fogva tipikus velejárója a politikai tanácsadásnak, így például az, hogy szóbeli, nem munkahelyen, munkaidőben zajlik, és nem kapcsolódik szorosan egy konkrét ügyhöz. A havi 250-420 ezer forint közötti díjazás pedig nem tekinthető kirívóan magasnak.
Az ügyvéd szerint jól működő demokráciában az a felvetés, hogy a politikus maga vagy a politikai családja fizessen a politikai tanácsadóinak olyan, mintha valaki a pártok állami támogatását kifogásolná.
Egy másik védő elsősorban a nyomozó ügyészek eljárását kifogásolta perbeszédében. Szóvá tette, hogy a 2010-es választások után gyökeresen megváltozott az érintett önkormányzatok és az eljáró ügyészek közötti levelezés tartalma, hangvétele, és még az is megesett, hogy az ügyészség vetette fel az önkormányzatnak, emelje meg az ügyben bejelentett polgári jogi igényét.
A büntetőper kedden Weinek Leonárd és négy további vádlott védőjének perbeszédével folytatódik, az elsőfokú ítéletet várhatóan októberben hirdeti ki a Pesti Központi Kerületi Bíróság.
Hunvald, Gál és több társa ellen az erzsébetvárosi milliárdos nagyságrendű ingatlanpanamák, korrupciós ügyek vádjával korábban indult másik perben tavaly első fokon, nem jogerősen másfél év letöltendő szabadságvesztésre ítélte a Fővárosi Törvényszék a volt szocialista politikust, az egykori szabad demokrata helyi politikus pedig nyolc és fél évet kapott.
Abban az eljárásban Hunvald Györgyöt hűtlen kezelés és hivatali visszaélés, Gál Györgyöt pedig vesztegetés, csalás, hűtlen kezelés és hivatali visszaélés miatt mondta ki bűnösnek az elsőfokú bíróság. Hunvald Györgyöt a milliárdos ingatlanpanamával kapcsolatos súlyos vádak alól bizonyítottság hiányában mentette fel a törvényszék, viszont éppen a tanácsadói szerződésekkel kapcsolatban elmarasztalta azért, mert érdemi teljesítés nélkül fizetett milliókat az önkormányzat. Minderről másodfokon októberben születhet döntés a Szegedi Ítélőtáblán. | Hunvaldékra letöltendőt kért az ügyész | Hunvaldékra letöltendőt kért az ügyész - Ez nem az ingatlanpanamás ügy, hanem a tanácsadói kifizetések miatt indított. | [
"gálgyörgy",
"erzsébetváros",
"zugló",
"belföld"
] | 1 | http://index.hu/belfold/2013/09/23/hunvaldekra_letoltendot_kert_az_ugyesz | 2013-09-23 00:00:00 | true | 0 | 0 |
Az olvadás és az eső miatt be kellett zárni a siófoki és a balatonfüredi jégpályákat is. Fonyódon hétfőig nem tiltják meg a korcsolyázást - tájékoztatta Győrffy Árpád, a balatoni jégpályákról információkat közlő balatontipp.hu oldal szerkesztője az MTI-t.
A balatoni korcsolyapályák többsége az elmúlt napokban bezárt, szombaton pedig a fokozódó enyhülés miatt a siófoki és a balatonfüredi is. Balatonalmádiban is elmaradnak a hét végére tervezett jeges programok.
A jég sok helyen még vastag, de az utóbbi napokban tapasztalható felmelegedés, havazás és esőzés tönkretette a minőségét, és gyengítette a szilárdságát. Néhány hely továbbra is alkalmas a téli sportolásra. Ezek egyike Fonyód, ott a strandüzemeltető tájékoztatása szerint a kijelölt területen hétfőig nem tiltják meg a korcsolyázást.
A síelők ennél jobban jártak: kiválóan előkészített pályák, 50-100 centiméter vastagságú hó várja őket a Bükkben és a Zemplénben; Bánkúton szombat este már villanyfénynél is lehet síelni.
A bükki síparadicsomban szombaton kora délelőtt nulla fok volt, valamennyi pályát megnyitották, hat felvonó működik, a hóréteg vastagsága 55 centiméter. Szombaton délután négy órától este nyolcig villanyfénynél négy pályán síelhetnek, és a C jelzésű felvonó működik.
Sátoraljaújhelyben, a Zempléni Kalandparkban a pályákat 90-100 centiméternyi műhó és mintegy 15 centiméter természetes hó borítja, és négy felvonót használhatnak a síelők. | Újabb jégpályák zártak be a Balatonon | Újabb jégpályák zártak be a Balatonon - Az olvadás tönkretette a jeget, de Fonyódon még lehet korcsolyázni. Bánkúton villanyfénynél síelhetnek. | [
"bükk",
"bánkút",
"balaton",
"sport"
] | 0 | https://index.hu/sport/telisport/2012/02/18/ujabb_jegpalyak_zartak_be_a_balatonon | 2012-02-18 00:00:00 | false | 0 | 0 |
Ez a régi kis lengyel járgány Kubában valószínűleg nem keltene olyan nagy feltűnést, mint az Egyesült Államokban.
A Fiat a népszerű 500-as modell utódjaként 1972-ben mutatta be a 126-os típust, melyet 1980-ig gyártottak Olaszországban. Nálunk azonban nem ez, hanem értelemszerűen sokkal inkább a lengyel változat volt elterjedt: a Polski Fiat 126p-t 1973-tól egészen 2000-ig gyártották. Bár Tom Hanks Budapesten nemrégiben még talált belőle egy példányt , manapság egyre ritkább látvány a hazai utakon a kis Polski.
Tom Hanksnek tavaly év végén egy makulátlan állapotú hófehér példányt vittek ajándékba az Egyesült Államokba. Egy Kispolszki tehát már egész biztosan van az USA-ban, illetve egyik olvasónk jelentése szerint minimum két ilyen autó szeli az amerikai utakat.
Az alábbi fotók Miami Beachen készültek néhány napja, és egy gyakorlatilag gyári állapotú, lengyel rendszámos Kispolszki látható rajtuk a helyi forgalomban. Ha ez így folytatódik, az amerikai városokban kis túlzással gyakrabban jöhetnek szembe Polski Fiatok, mint Budapesten.
© Bászler Béla
© Bászler Béla
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Autó rovatának Facebook-oldalát. | Autó: Tom Hanks Kispolszki-divatot indít? Olvasónk Miamiban fotózott egy patika állapotú példányt | Ez a régi kis lengyel járgány Kubában valószínűleg nem keltene olyan nagy feltűnést, mint az Egyesült Államokban. | [] | 0 | https://hvg.hu/cegauto/20180118_tom_hanks_kispolszkidivatot_gerjesztett_olvasonk_miamiban_fotozott_egy_patika_allapotu_peldanyt | 2018-01-18 06:41:00+01:00 | false | 0 | 0 |
Magyarország erős és büszke európai ország.
Úgy tűnik, a kormány ezzel a szlogennel indít köszönő- és eredménykampányt a nemzeti konzultáció lezárulása után – írja a Magyar Időkre hivatkozva az MTI.
A lap szerint a Brüsszelről, migránsokról és civil szervezetekről szóló konzultáció
majdnem 1,7 millió embert mozgatott meg,
akiknek több mint 90 százaléka támogatja a külföldről támogatott szervezetek átláthatóságáról szóló javaslatot.
Mint írják, a köszönő- és eredménykampányra azért van szükség, mert ezek a kérdések – kiváltképpen a migráció és a határvédelem – továbbra is napirenden maradnak.
A szándék a kormány hivatalos Facebook-oldalán is megjelent, ahol a fentebb emlegetett mondat mellett az is szerepel, hogy ez volt minden idők legsikeresebb nemzeti konzultációja. Ez utóbbi egyébként nem meglepő, hiszen ahogy arról mi is írtunk, Kósa Lajos és a kormány olajozott együttműködése miatt majdnem két héttel hosszabbodott meg a konzultáció időtartama, állítólag azért, hogy biztosan mindenki elmondhassa a véleményét.
Az Index saját közvélemény-kutatásából egyébként az is kiderült, hogy a kérdőíveket leginkább Fidesz-szavazók küldik vissza, valamint hogy a többséget zavarja a konzultáció.
Mint megírtuk, a Miniszterelnöki Kabinetiroda áprilisban többször büszkén lobogtatta, milyen sokan töltik ki interneten a nemzeti konzultációt, viszont bárki bármilyen kamuadatokkal végigikszelheti a konzultációs kvízt, akár egymás után ezerszer is.
Közben a Jobbik is új plakátkampányt jelentett be csütörtökön, ami a "Mi veletek leváltjuk őket" címet viseli és lényegében az eddigiek folytatásának tekinthető. | Megint plakátkampányt indít a kormány | Megint plakátkampányt indít a kormány - Ezúttal köszönő- és eredménykampányról van szó, a sikeres konzultáció miatt. | [
"kormány",
"magyarország",
"európa",
"nemzeti konzultáció",
"belföld"
] | 1 | https://index.hu/belfold/2017/06/01/kormany_magyarorszag_europa_nemzeti_konzultacio | 2017-06-01 00:00:00 | true | 0 | 0 |
Az előrejelzettnél jóval magasabb gazdasági növekedés miatt Magyarország kevesebb vissza nem térítendő támogatásra lesz jogosult az Európai Unió helyreállítási alapjából, mint azt korábban tervezték – írta a Népszava, és a lap azt is megállapítja, hogy Magyarország várhatóan a harmadik lesz a legtöbb forrást elveszítő tagországok listáján Belgium és Hollandia után.
2511 helyett 2050 milliárd érkezhet majd gazdaságélénkítésre, ami 18 százalékos csökkenés.
Varga Mihály pénzügyminiszter is nagyjából ennyivel számolt. Mindez azért fordulhatott elő, mert a gazdaság jobban teljesített, és 2021-ben az eredetileg prognosztizált 4 százalékos növekedés helyett 6,5 százalékkal bővült.
Hogy ehhez a pénzhez hozzá lehessen jutni, a magyar kormánynak meg kell állapodnia az Európai Bizottsággal, hogy mire használja fel 2026-ig, eddig azonban a tárgyalások nem vezettek eredményre.
Darvas Zsolt, a brüsszeli székhelyű Bruegel kutatóintézet vezető szakértője nagyon jó hírnek tartja a magyar gazdaság erősödését, és összességében Magyarországon három év alatt jóval nagyobb többlet-adóbevétel keletkezhet, mint amennyit elveszít az EU felzárkózási alapjából. | 470 milliárd forinttal kevesebb jut az EU helyreállítási alapjából Magyarországnak | A magyar gazdaság erősödése miatt faragott az összegen az Európai Bizottság. | [
"Gazdaság",
"Európai Bizottság",
"helyreállítási alap"
] | 1 | https://telex.hu/gazdasag/2022/02/18/helyreallitasi-alap-kevesebb-milliard | 2022-02-18 00:00:00 | true | 0 | 0 |
Bár a Schmitt Pál államfő plágiumgyanús ügyét vizsgáló tényfeltáró bizottság - két hónapnyi munka után elkészülő - jelentését szerdán már nyilvánosságra hozzák, a Semmelweis Egyetem Testnevelési és Sporttudományi Karának könyvtárába még mindig nem került vissza Az újkori olimpiai játékok programjának elemzése című kisdoktori disszertáció. A dolgozatnak nem ismert más olyan példánya, amely bárki számára hozzáférhető lenne. Az Index érdeklődésére hétfő délben a könyvtár olvasószolgálatán közölték, hogy a dolgozat továbbra sincs náluk.
A doktori könyvtári példányát bárki kikérhette helyben olvasásra a plágiumbotrány kirobbanása előtt, és még az azutáni első néhány napban is. Fénymásolni, olvashatóan fotózni tilos volt, az újságíróknak és fotósoknak a könyvtárban a tilalmat tudomásul vevő nyilatkozatot kellett aláírniuk.
Január 17-én aztán az egyetem közleményt adott ki arról, hogy tényfeltáró bizottság fog alakulni. A doktori könyvtári példányát a készülő vizsgálat miatt még azelőtt bekérte a Dékáni Hivatal, hogy a bizottság tényleges megalakulását hivatalosan bejelentették január 25-én. A disszertáció a bizottsághoz került, és feltehetően azóta is náluk van. Az egyetem ebben az időszakban is lehetőséget biztosított arra - külön kérelemre - az Indexnek, hogy két alkalommal rövid időre betekinthessen a dolgozatba, az egyik ilyen alkalom után tártuk fel a plágiumgyanús ügy német szálát, a hasonlóságot Klaus Heinemann tanulmányával. | Még nem kapta vissza a könyvtár Schmitt dolgozatát | Még nem kapta vissza a könyvtár Schmitt dolgozatát - A disszertáció korábban bárki által olvasható példányát januárban vitték el a könyvtárból. | [
"schmitt pál",
"doktori disszertáció",
"plágiumvád",
"Belföld",
"Schmitt-doktori"
] | 1 | http://index.hu/belfold/2012/03/26/meg_nem_kapta_vissza_a_konyvtar_schmitt_doktorijat | 2012-03-26 00:00:00 | true | 0 | 0 |
Az ellenzéki politikus pénteki sajtótájékoztatóján elmondta, két hete az atlatszo.hu-n jelentek meg információk a KEOP napenergia-fejlesztési pályázatokkal kapcsolatban. A portál szerint ezeket olyan cégek nyerték meg, amelyeknek semmilyen tapasztaltuk, múltjuk nem volt.
A politikus emlékeztetett rá, hogy a cikk megjelenése után Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető államtitkár vissza is vonta a pályázatokat, amit akkor azzal indokolt, hogy a pályázat részvevőit téves információk alapján tájékoztatták.
Jávor Benedek szerint a portál információjával szemben az elnyert pályázati támogatások összege nem három-, hanem legalább kilencmilliárd, a pályázat egészét tekintve pedig inkább 14 milliárd forint.
Az ellenzéki politikus szerint "a pályázatok elbírálása során elkövetett hibák tényszerű törvénysértéseket tartalmaznak". Olyan pályázatok nyertek, amelyek nem feleltek meg az előírásoknak. Álláspontja szerint maga a pályáztató Nemzeti Fejlesztési Ügynökség is úgy gondolta, hogy kizárja ezeket a pályázatokat, ám néhány esetben mégis befogadta, sőt győztesnek hirdette ki.
Az ellenzéki politikus szerint bizonyos pályázói csoportok különböző helyszínen megvalósuló, különféle cégek által, más-más műszaki tartalommal készített pályázatait pontosan ugyanakkora beruházási összeggel adták be. Így feltételezhető, hogy egy beruházói kör gyakorlatilag fénymásolón gyártotta le, mert másként kizárt egy ekkora egyezés - tette hozzá.
Jávor Benedek "érdekesnek" nevezte, hogy az elnyert támogatási összegek is több helyen megegyeztek, így álláspontja szerint a támogatási döntések is hasonló módon történtek. A politikus saját blogjában nyilvánosságra is hozta az információkat.
Jávor Benedek azt mondta, olyan dokumentumok birtokában van, amelyekben hivatalosan értesítették a pályázókat a döntésről. Véleménye szerint a pályázatokat nem lehet egyszerűen visszavonni, hiszen így a korábban nyertesnek kikiáltott cégek a visszavonás miatt akár perre is mehetnek. Ha pedig mégis érvényesek a pályázatok, akkor a jogszerűtlen elbírálás miatt a vesztes pályázók kérhetnek jogi elégtételt - tette hozzá.
Jávor Benedek emiatt az Európai Bizottság Európai Csalás Elleni Hivatalához, az OLAF-hoz fordult, hogy az uniós pénzekkel visszaélés gyanúja miatt vizsgálják meg a magyarországi napenergiás pályázatokat.
A politikus a Fővárosi Főügyészségtől ugyanakkor azt kérte, hogy hivatali visszaélés alapos gyanúja miatt folytasson le vizsgálatot a pályázatok ügyében és állapítsa meg, hogy kik voltak a felelősek az ügyben. | Itthon: Feljelentést tesz az Együtt-PM a napenergia-pályázatok miatt | A Fővárosi Főügyészséghez és az Európai Bizottság Európai Csalás Elleni Hivatalához fordult Jávor Benedek független országgyűlési képviselő, az Együtt-PM szövetség társelnöke, mert álláspontja szerint rendszerszerű visszaélések történtek a napenergia-fejlesztési pályázatok elbírálása során. | [] | 1 | https://hvg.hu/itthon/20131018_Feljelentest_tesz_az_EgyuttPM_a_napenerg | 2013-10-18 14:38:00+02:00 | true | 0 | 0 |
Még a fideszes kormányhivatali vezető is jelezte a kormánypárti önkormányzatnak: a törvények arra valók, hogy betartsák azokat.
2015. szeptember 1-jétől, azaz immár hat éve kellene a honlapján közzétennie a fideszes vezetésű belvárosi önkormányzatnak az általa eladott összes ingatlan adatait, csakhogy ez a mai napig nem történt meg. Minderről Csonka Krisztiántól értesült a 24.hu, aki jelenleg a kerület tulajdonosi-, elidegenítési- és lakásbizottságának baloldali ellenzék által delegált tagja, és az ügyben másfél évvel ezelőtt kormányhivatali vizsgálatot is kezdeményezett. Ez a hetekben zárult le, komolyan vehető eredmény nélkül.
Nem tartják be a határozatot
2015. május 14-én ezt a határozatot szavazták meg a Belvárosban:
Belváros-Lipótváros Önkormányzat képviselő-testülete 15 igen szavazattal egyhangúlag elfogadja, hogy 2015. szeptember 1-től a tulajdonában (résztulajdonában) található ingatlan vagyon elidegenítésével kapcsolatos szerződések időpontját, megnevezését (típusát), tárgyát, a szerződést kötő feleket, a szerződés értékét, az ingatlan természetbeni elhelyezkedését, helyrajzi számát, az ingatlan forgalmi értékét a szerződés létrejöttétől számított 30 munkanapon belül a Polgármesteri Hivatal internetes portálján közzé kell tenni oly módon, hogy az ott közzétett szerződések közzétételi helye elérhető legyen a www.belvaros-lipotvaros.hu főoldaláról, valamint a szerződések a későbbiekben kereshetőek legyenek legalább a szerződés időpontja, tárgya, értéke, az ingatlan 10 természetbeni elhelyezkedése, helyrajzi száma, valamint a szerződést kötő felek szerint. A közzétételről a polgármester gondoskodik 2015. szeptember 1-i hatályba lépéssel.
Ritka pillanat volt, lévén az ellenzéki és a fideszes képviselők egybehangzóan voksoltak.
A 2015. májusi döntéssel ellentétben ugyanakkor a belvárosi honlapon egyelőre csak az értékesített lakáscélú ingatlanok adatai szerepelnek. Ezek az eladásoknak csupán egy részét teszik ki, hiszen a nem lakáscélú ingatlanok (azaz üzlethelyiségek és irodák, esetleg pincék) adatai nem találhatók meg itt. Ezekkel lenne teljes a sajtóban 2014-től egyre nagyobb nyilvánosságot kapó, több milliárdos bevételt jelentő belvárosi ingatlanügyek részleteinek mindenki által böngészhető "kifüggesztését" (helyrajzi szám, becsült érték, eladási érték, utca, szerződő fél stb.), ám ez több mint fél évtized alatt sem történt meg ebben a menüpontban.
Két éve még ez volt az indok
Miután a 2015-ös döntés után eltelt négy év, és még 2019 márciusában sem történt meg az említett adatok kifüggesztése, az akkor még önkormányzati képviselő, LMP-s Csonka Krisztián rákérdezett, hogy mi tart ilyen sokáig. Az ülés jegyzőkönyve szerint azt is megkérdezte, az önkormányzat mikorra tervezi, hogy betartja a saját határozatát, és teljes körű tájékoztatást nyújt a témában.
Balla Valéria fideszes alpolgármester valamivel több mint három és fél évvel a döntés után azt mondta, hogy a nem lakáscélú ingatlanok adatainak feldolgozása
nagy munka.
A teljes válasz a jegyzőkönyv szerint így hangzott: "a nem lakás célú ingatlanoknál – mivel az adatbázis sokkal nagyobb, mint a lakásoknál – a teljes adatbázist át kell tekinteni. Amikor az Állami Számvevőszék volt itt vizsgálaton a testület elé be is került az intézkedési tervbe az, amit a számvevőszék is kért, és egyet is értenek vele, hogy a földhivatali nyilvántartás és a saját nyilvántartásuk közti egyezőséget teremtsük meg. Ez egy nagy munka." A fideszes alpolgármester továbbá informatikai okokkal is magyarázta a három és fél éves késlekedést.
Ez immár lassan két és fél éve volt.
Az ülésen Csonka Krisztián nem tudta elfogadni ezt az érvelést, mert mint mondta, "2015 óta nagyon jól működik a lakáscélú ingatlanok szerződéseinek feltöltése, úgyhogy ez egy folyamatos feltöltés, nem egyszerre kell nagyon sokat feltölteni, hanem mindig az éppen aktuális mennyiséget. Összességében szerinte több lakást adtak el az elmúlt négy évben, mint nem lakáscélú helyiséget. Tehát ha erre lett volna szándék, hogy ez megtörténjen, akkor megtörténhetett volna, és nem egyszerre kellene 4 év termését feltölteni."
Ráadásul a 24.hu becslése szerint a szóban forgó, tehát a 2015 őszétől eladott, nem lakáscélú ingatlanok száma több tucatban, de legfeljebb százas nagyságrendben mérhető, tehát ennyi ingatlannak az adatait kellene összeszedni. Erre nem képes közel hat éve a hivatal. És hiába van szó évi akár több milliárd forintos bevételről a nem lakáscélú értékesítéseknél, a konkrét számok, összegek továbbra is csak a testületi jegyzőkönyveket böngészve kereshetők ki.
Sára Botond: nem vagyunk illetékesek, de azért...
Miután az önkormányzat még további egy évig nem hajtotta végre a saját határozatát, 2020 februárjában a korábbi képviselő a fővárosi kormányhivatalhoz fordult. Innen 2020 nyarán azt a választ kapta, hogy tájékozódnak az ügyről, és a kerület polgármesteréhez fordulnak. Csonka ehhez képest több mint egy év után, most augusztusban kapta meg a hivatalvezető, Sára Botond válaszát – akit a Fidesz Józsefvárosban készül indítani a jövő tavaszi parlamenti választáson, és korábban a VIII. kerület polgármestere is volt, de 2019 őszén alulmaradt az önkormányzati választáson.
A felelet lényege az, hogy miután tájékoztatást kértek a kerülettől, a kormányhivatalban rájöttek, hogy az ügyben nincs hatáskörük. Sára a levélben arra hivatkozott, hogy a hivatal törvényes lehetőségei nem terjednek ki "az önkormányzati döntések végrehajtásának vizsgálatára." Azt ugyanakkor elismerte a korábbi józsefvárosi polgármester, hogy az önkormányzatot a "szerződések, megállapodások vonatkozásában elektronikus közzétételi kötelezettség terheli." Ezentúl pedig – írta Sára – a "vonatkozó jogszabályi előírások megfelelő alkalmazásának szükségességére és a közzétett információk naprakészen tartásának kötelezettségére" felhívta a belvárosi jegyző figyelmét.
Sára elmondása szerint erre azt a választ kapta, hogy idén ősszel, október körül – azaz több mint hat év elteltével – felkerülhetnek az adatok.
Csonka ennek ellenére továbbra is úgy véli, hogy egyértelmű a dolog: "van a képviselő-testületnek egy határozata, amit a hivatal nem tart be, tehát jogellenesen járnak el, és nincs, aki emiatt az orrukra koppintana, ezért már-már úgy érezhetik, hogy bármit megtehetnek."
A belvárosi önkormányzat ehhez képest meglepő választ küldött a 24.hu-nak: szerintük nincs semmilyen probléma mert a Belváros "az általa értékesített nem lakáscélú ingatlanok listáját a képviselő-testületi határozatok közt, valamint az üvegzsebben is nyilvánosságra hozta." Ez azért meglepő, mert 2019-ben az alpolgármester még teljesen más választ adott a késedelemre, miközben az a tény, hogy a szóban forgó ingatlanok adatai – nem kevés idő befektetésével – kibogarászhatók a testületi jegyzőkönyvekből, még nem magyarázza azt, hogyha a lakáscélú ingatlanok listáját nyilvánosságra tudják hozni a külön menüpontban, a nem lakáscélúakét miért nem. Ráadásul a testületi döntés nem pusztán egy "listáról", hanem részletes adatsorról szól. | Homályban a milliárdos ingatlanügyek: hat éve nem tartja be saját döntését a Belváros | Még a fideszes kormányhivatali vezető is jelezte a kormánypárti önkormányzatnak: a törvények arra valók, hogy betartsák azokat. | [
"belváros",
"csonka krisztián",
"eladás",
"ingatlan",
"kormányhivatal",
"közzététel",
"sára botond",
"önkormányzat",
"insta24"
] | 1 | https://24.hu/belfold/2021/09/01/belvaros-fidesz-ingatlan-jogellenes | 2021-09-01 00:00:00 | true | 0 | 0 |
Díszsorfal között kísérték utolsó útjára az amerikai légierő egyik munkakutyáját, akit gyógyíthatatlan betegsége miatt kellett elaltatni.
Megható képeket tett közzé az Egyesült Államok légiereje, melyek bizonyítják, embereknek kijáró tisztelettel tekintenek munkakutyáikra. A héten nyilvánosságra hozott felvételek egy hónapja készültek egy texasi katonai bázis kutyakórházának bejárata előtt, ahova Paul Olmos törzsőrmester kísérte be társát, Daisyt utolsó útjára, katonai díszsorfal mellett.
Katonai tiszteletadással búcsúztatták bajtársukat, Daysit, a keresőkutyát
Fotó: U.S. Air Force
Daisy tavaly január óta szolgált drogkereső kutyaként a biztonsági szolgálatnál Olmos társaként, akinek Daisy volt az első kutyája, így erős érzelmi kapcsolat alakult ki közöttük. "Egyedül élek, és rokonaim sem laknak a közelben, ezért a hétvégéimen is meglátogattam. Nem tudnám megmondani mennyi időt töltöttem vele" – mondta el Olmos.
Paul Olmos társával játszik
Fotó:U.S. Air Force
Daisy kiképzői idén januárban vették észre, hogy a kutyával valami nem stimmel: a bal lábát fájlalta. Az első vizsgálatok nem mutattak ki semmit, de később az állatorvosok egy tumort találtak a lábában. A daganat azonban olyan helyen volt, hogy az orvosoknak nem volt esélye a műtéte, és végül kénytelenek voltak az altatás mellett dönteni. | Megható tiszteletadással búcsúztatták kutyabajtársukat a katonák | Díszsorfal között kísérték utolsó útjára az amerikai légierő egyik munkakutyáját, akit gyógyíthatatlan betegsége miatt kellett elaltatni. | [
"kutya",
"egyesült államok",
"altatás",
"hadsereg"
] | 0 | https://24.hu/elet-stilus/2015/03/26/meghato-tiszteletadassal-bucsuztattak-kutyabajtarsukat-a-katonak | 2015-03-26 00:00:00 | false | 0 | 0 |
Néhány nappal ezelőtt egy statisztikai adatokkal foglalkozó cég emlékezett meg a magyar határzárról, akkor az első hat helyezett a hosszúságot tekintve:
a kínai nagy fal,
a marokkói fal,
az India és Banglades közötti határkerítés,
a Mexikó és Amerika közötti határkerítés,
az Izrael és a Nyugati-part menti fal és
a magyar határkerítés volt.
Trump még csak tervezi a falat a mexikói határra, két éven belül fel is épülhet, ezért a spanyol nyvelvű CNN egy történelmi összeállítást közölt, közte a berlini fallal, a két Korea között húzódó határzárral, a spanyol Ceuta és Melilla kerítésével és a korábban a katolikusokat és a protestánsokat elválasztó belfasti fallal.
Az összeállításban a 175 kilométeres magyar határzár is bekerült. | A spanyol CNN szerint is világhírű a magyar határkerítés | Berlini fal, Trump fala, Orbán határzára. | [
"berlini fal",
"donald trump",
"határ",
"határzár",
"kerítés",
"mexikó"
] | 0 | http://24.hu/belfold/2017/02/07/a-spanyol-cnn-szerint-is-vilaghiru-a-magyar-hatarkerites | 2017-02-07 00:00:00 | false | 0 | 0 |
Felállhat a Centrum Parkoló Kft., valamint a Fővárosi Önkormányzatok Parkolási Társulásának tevékenységét és kapcsolatát kivizsgáló parlamenti vizsgálóbizottság, miután az Országgyűlés hétfőn elfogadta az ezt kezdeményező határozati javaslatot. Közben két kerület újabb egy évtizedre szerződtette az országgyűlésben vizsgálat alá vont Centrumot.
A Ház 343 igen, 7 nem szavazattal és 1 tartózkodás mellett elfogadta a Herényi Károly képviselő indítványát, amit a politikus még 2007 májusában nyújtotta be az Országgyűlésnek.
A testület egyebek között foglalkozik majd azzal, miért engedhette meg hét éven keresztül számos fővárosi kerület - a VI., VII., VIII., majd az I., II., és III. kerület - vezetése azt, hogy a Centrum Parkoló Kft. 10 évre "megingathatatlan pozíciót" szerezzen a parkolóhelyek üzemeltetésében.
A javaslat szerint feltárják azt is, hogyan engedhette meg az érintett kerületek vezetése, hogy a kft.-vel kötött hátrányos szerződés alapján a kerületeket hét év alatt több milliárd forintos kár érje.
A parlamenti döntéssel szinte egyidőben a VII. kerület önkormányzata is döntött a Centrum ügyében, és újabb 10 évre megbízta azzal, hogy a kerületben szedje a parkolódíjakat és vesse ki a büntetéseket. A erzsébetvárosi képviselő-testülete azért választotta a céget, mert a Centrum adta az egyetlen ajánlatot a kerület által kiírt pályázatra.
A főváros VIII. kerületében alig két hete döntöttek úgy, hogy jövő év elejétől a Józsefvárosi Közterület-felügyelet szedi a Centrum Kft. helyett a parkolási díjakat. Józsefváros hosszútávon az eddigi bevétel többszörösét várja a parkolás saját kézbevételével. | A Centrum Parkoló ügyeit vizsgálja a parlament | A Centrum Parkoló ügyeit vizsgálja a parlament - Az országgyűlési bizottság felállításával egyidőben a VII. kerület újabb 10 évre szerződtette a céget. | [
"centrum",
"vizsgálóbizottság",
"vii kerület",
"viii kerület"
] | 1 | http://index.hu/belfold/2009/12/14/a_centrum_parkolo_ugyeit_vizsgalja_a_parlament | 2009-12-14 00:00:00 | true | 0 | 0 |
A kormánypárti politikus kiemelte: a kereszténydemokraták elkötelezettek a családok támogatása iránt. Ennek érdekében több intézkedést kezdeményeztek vagy "erőteljesen támogattak", többek között a családi adókedvezményt, a gyes, gyed eredeti állapotának visszaállítását, az alaptörvény ide vonatkozó részeit, a nők kedvezményes nyugdíjba vonulásának lehetőségét, a gyermek étkeztetés kiterjesztését.
Kitért arra is: a szinódus - amikor megértéssel fordul a különböző élethelyzetben lévők felé - megerősíti az egyház hagyományos tanítását a házasságról, ennek alapja a férfi és a nő azonos emberi méltósága, "de különböző természete, amely a házasságban válik életadó közösséggé."
Hétvégén kétharmados minősített többséggel szavazta meg a családról szóló szinódus záródokumentumának minden egyes cikkét a szinóduson részt vevő 270 püspök a Vatikánban, s a dokumentumot át is adták Ferenc pápának.
A szinódus megállapítása szerint a család intézményének válságára utaló jelek ellenére a fiatal nemzedékekben továbbra is erős a család iránti vágy. A dokumentum rögzíti, hogy a család a férfi és nő közötti házasságon alapul. Kortárs kulturális kihívásnak nevezi és elutasítja a "nemek közti különbségek nélküli társadalmat".
A szinódus a családok életét és egységét veszélyeztető tényezők között sorolja fel a világ számos térségét sújtó háborúkat, a természetes erőforrások apadását és a migrációs folyamatot. A dokumentum külön kiemeli az elsősorban a keresztény családokat sújtó erőszakos vallási üldözést.
19:30 Feliratkozom | Harrach: a kereszténydemokraták elkötelezettek a családok iránt | Harrach: a kereszténydemokraták elkötelezettek a családok iránt - A vatikáni szinódus záródokumentumának legfontosabb gondolatai - amelyek találkoznak a Kereszténydemokrata Néppárt törekvéseivel - azt üzenik a politikai és társadalmi élet képviselőinek, hogy tegyenek meg mindent a házasság és a család védelmében - közölte Harrach Péter, a kisebbik kormánypárt frakcióvezetője szerdán. | [
"belföld"
] | 0 | https://infostart.hu/belfold/2015/10/28/harrach_a_keresztenydemokratak_elkotelezettek_a_csaladok_irant-769573 | 2015-10-28 00:00:00 | false | 0 | 0 |
Nem tudta a tábornok, hogy bűn a kenőpénz
Kaposvár - Nem tudta, hogy bűncselekményt követ el – ezzel védekezett tegnap a bíróságon Huszti András nyugalmazott tábornok, aki 2005 és 2011 között a Honvédelmi Minisztérium egyik igazgatóság-vezetője volt.
A Központi Nyomozó Főügyészség három dandártábornok, hat ezredes, két alezredes, egy őrnagy ellen emelt vádat vesztegetés miatt, mert a honvédségi intézményekkel szerződő vállalkozásoktól visszakérték a minisztérium által kifizetett összegek egy részét.
– Az egyik pénzátadáskor rákérdeztem Oláh János dandártábornoknál, hogy mi ez, és ő azt válaszolta, hogy nyugodjak meg, teljesen szabályos és törvényes, ez olyan, mint az orvosoknak adott hálapénz – állította Huszti.
Hozzátette, azt, hogy csak később, fokozatosan vált világossá számára a bűn. Azért, hogy kilépjen ebből a körből, elvállalta a tatai dandárparancsnoki beosztást. – Tudtam, hogy bizonyos elvárásoknak meg kell felelni, ha ezt nem teszem, akkor könnyen az utcára kerülök" – hozta fel mentségként a tábornok.
Blikk-információ | Nem tudta a tábornok, hogy bűn a kenőpénz | Kaposvár - Nem tudta, hogy bűncselekményt követ el – ezzel védekezett tegnap a bíróságon Huszti András nyugalmazott tábornok, aki 2005 és 2011 között a Honvédelmi Minisztérium egyik igazgatóság-vezetője volt. | [] | 1 | https://blikk.hu/blikk_aktualis/nem-tudta-a-tabornok-hogy-bun-a-kenopenz-2083552 | 2015-10-30 09:54:00+01:00 | true | 0 | 0 |
Európa legnagyobb tengeri akváriuma, termálfürdő, óriási csúszdapark, korcsolyapálya, botanikus kert, múzeum és három szálloda: ez is a King's City része lett volna Sukorón, egy videó szerint, ha az egészet nem sodorja el a politika. Valószínűleg a befektetők által készített ismeretlen film került nyilvánosságra.
Sem kaszinóvárosnak, sem pedig a sokat elhangzott vigalmi negyednek nem nevezhetők a King's City tervei, legalábbis egy, a hozzánk névtelenül eljutott videóanyag szerint. A kisfilm minden bizonnyal a befektetők üzleti prezentációjaként készült, hiszen az abban szereplő "arc" eredetileg angolul beszél. Valószínűleg a magyarországi kommunikációban is használták volna, ha elindul a beruházás, más magyarázata nincs annak, hogy elkészült az alámondásos, magyar feliratokat tartalmazó verziója is.
E szerint a hetven helyszínen elhelyezkedő turisztikai komplexum három komoly szálloda-egységből áll. A családbarát Nyári Palota egységben az Erzsébet Királyné hotelből, amelyet azon vendégeknek terveztek, akik a területen épülő csúszdapark és strand látogatói. Ebben a részben kapott volna helyet a film által Európa legnagyobb tengeri akváriumának nevezett létesítmény, s egy múzeum is, amely a magyar történelmet, s a térség nagy hódítóinak történetét ismertette volna meg a vendégekkel.
A Teli Palota részben a Mátyás Király Hotel lett volna a kaszinó-látogatók szálláshelye, ám - noha üzleti értelemben a kaszinó nagy bevételt jelent minden hasonló komplexumban - erre egy-két mondat utalás hangzik el. A film egésze alapján a szórakoztató- és szállodakomplexumnak csak egy kisebb része a kaszinó, legalábbis területre. Hogy az üzleti tervekben milyen szerepet tulajdonítottak a szerencsejátéknak, az nem derül ki. E részben helyezték volna el a termálfürdőt is.
A film bemutat még egy luxus-lakásokból álló szállodarészt, az exkluzív környezet kedvelőinek, valamint egy bevásárló-központot, illetve egy konfenercia- és rendezvényközpontot is. A komplexumban három- és ötcsillagos szálláshelyek között minden kategóriát említ a film, azaz elvileg nemcsak a leggazdagabbakra lőttek volna az amerikai-izraeli befektetők. Valószínűleg a helyiek szerették volna a korcsolyapályát és a botanikus kertet is, amelyet a tervek szerint szintén megépítettek volna az egymilliárd eurós beruházás keretében.
Az alig két és fél perc hosszú, néhány helyen vágottnak tűnő kisfilm tömören foglalja össze a nagy vihart kavart beruházás lényegét, amelyet hazánkban valószínűleg nagyon kevesen ismernek, hiszen a befektetők soha nem beszéltek a konkrét terveikről. Ugyanakkor, a film tartalma sok tekintetben egybecseng azzal, amit tavaly nyáron Joav Blum a lapunknak adott interjújában mondott a beruházás részleteiről.
Mindez azonban már csak a múlt terveinek tekinthetők: a befektetők hivatalosan is jelezték már, hogy Sukoró helyett más helyszínt keresnek a beruházásnak, legutóbb Bábolnával hozták őket hírbe, de azon a pályázaton el sem indultak. Az új helyszín pedig új terveket is jelent, így ez a komplexum már nemigen valósul meg. | Belföld: Videóálom Sukoróról: nézze meg, mi lett volna a King's City! | Európa legnagyobb tengeri akváriuma, termálfürdő, óriási csúszdapark, korcsolyapálya, botanikus kert, múzeum és három szálloda: ez is a King's City része lett volna Sukorón, egy videó szerint, ha az egészet nem sodorja el a politika. Valószínűleg a befektetők által készített ismeretlen film került nyilvánosságra. | [
"Budai Gyula",
"MNV",
"Sukoró",
"kaszinó",
"szálloda",
"turizmus"
] | 1 | https://nol.hu/belfold/mit_bukott_el_az_orszag_es_sukoro_ | 2010-08-31 09:35:00+02:00 | true | 0 | 0 |
Újabb fideszes országgyűlési képviselőről derült ki, hogy cége szerepel a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) által kiírt Kisfaludy-pályázatok nyerteseinek listáján. A szerencsés kormánypárti honatyát Szatmáry Kristófnak hívják és a Nimfeum Kft. nevű cége 8 millió forint vissza nem térítendő állami támogatást kapott egy badacsonytomaji szálláshely fejlesztésre.
A képviselőnek mostanában igazán nem lehet oka panaszra, hiszen a Nimfeum 2018-ban is nyert: akkor egy vidékfejlesztési pályázaton osztott ki a cégnek a kormány 49 millió forint uniós pénzt a badacsonytomaji panzió építésére. Szatmáry Kristóf 2016-ban vásárolt Badacsonytomaj külterületén egy 1,3 hektáros birtokot, és azóta ide van bejegyezve a 2014-ben alapított borászati cége, a Nimfeum Kft. is.
A Villa Salve névre keresztelt panzió még nem nyílt meg, de a szálláshely honlapja szerint már nem kell sokat várni arra, hogy a fideszes képviselő a panorámás teraszon fogadhassa az első vendégeket. Persze nem Szatmáry Kristóf az egyetlen kormánypárti képviselő, aki simán elindult és nyert a Kisfaludy-pályázaton. Lapunk írta meg, hogy érdekes neveket is rejt a nyertesek listája: a Vertical Art Kft. négymillió forintot nyert egy hollókői panzió fejlesztésére. A cég tulajdonosai pedig Becsó Károly és Becsó Zsolt, mindketten a Fidesz parlamenti képviselői.
A Miniszterelnöki Kabinetiroda felügyelete alá tartozó MTÜ hétfőn hozta nyilvánosságra a nyertesek listáját, amiből kiderült: összesen 13 471 vidéki szálláshely tulajdonosa kaphat augusztus folyamán szobánként egymillió forint vissza nem térítendő támogatást, összesen mintegy 45 milliárd forintot a kormánytól.
A kormány szerint nincs ezzel semmi probléma: Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára szerint nem politikai szimpátia alapján, hanem kizárólag szakmai alapon dől el az, hogy kik kapnak turisztikai fejlesztési támogatást. Ezeket a fejlesztéseket ugyanis magyar emberek hajtják végre, magyar embereknek adnak munkát, a magyar turizmus és a magyar gazdaság bővüléséhez járulnak hozzá. | Badacsonyi panzióra kapott milliókat a fideszes képviselő az Orbán-kormánytól | Nyolc millió forint vissza nem térítendő állami támogatást kapott a kormányzati felügyelet alatt működő Magyar Turisztikai Ügynökség által kiírt Kisfaludy-pályázaton Szatmáry Kristóf fideszes országgyűlési képviselő badacsonyi panziója. | [
"Makró",
"Kisfaludy-pályázat",
"Szállodapiac",
"Turizmus",
"Magyar Turizmus Zrt."
] | 1 | https://mfor.hu/cikkek/makro/badacsonyi-panziora-kapott-milliokat-a-fideszes-kepviselo-az-orban-kormanytol.html | 2020-07-22 17:55:00+02:00 | true | 0 | 0 |
A gemenci erdőben beköltözött megszokott fészkébe az első, Afrikából visszaérkezett fekete gólya.
A baon.hu beszámolója szerint a Gemenc Zrt. szakemberei az észlelés után elindították a webkamerákat, így bárki nyomon követheti a fokozottan védett madarak életét.
Idén – ahogy az elmúlt két évben is – hamarabb jelentek meg az általában március közepén érkező fekete gólyák. Hazánkban a legtöbb fekete gólyapár a Sió csatorna torkolata és a déli országhatár közötti, Duna-menti védett erdőterületen fészkel kora tavasztól késő őszig. A gemenci populáció a világ legnagyobb népsűrűségű feketególya-állománya.
A most megérkezett fekete gólyát 1999-ben gyűrűzték Bogyiszló környékén, a mostani fészektől nem messze. 2000 januárjában Izraelben azonosították a gyűrűje alapján a madarat, majd kilenc évvel később szintén a Jordán folyónál találkoztak vele. Ez a madár 2013 óta erre a bekamerázott fészekre érkezik meg, ami azt jelenti, hogy a születési helyétől, tehát attól a fészektől, ahol kikelt a tojásból, körülbelül 5 km távolságra fészkel. | Mozaik: Megérkezett Afrikából az első fekete gólya | A gemenci erdőben beköltözött megszokott fészkébe az első, Afrikából visszaérkezett fekete gólya. | [
"madarak",
"erdő",
"gólya"
] | 0 | http://nol.hu/mozaik/megerkezett-az-elso-fekete-golya-gemencbe-1604173 | 2016-03-01 15:43:34+01:00 | false | 0 | 0 |
Fel kell készülnünk a mínusz 10 fokra is
De lássuk, miről is van szó.
Egy 2012-es közvéleménykutatásban azt firtatják, hogy a választók mennyire találják energiapazarlónak a közintézményeket. A bevezető kérdések közt megkérdezték például, hogy milyen gyakran látogatják a válaszadók az egyes intézménytípusokat, és azt is, hogy ezek közül szerintük melyik az a három, amelyet energiahatékonysági szempontból a legsürgetőbben felújítanának. Az irreleváns kérdések felesleges összepárosítása miatt ez a kutatás speciel 11 ezer oldalas lett, a megrendelő pedig megtudhatta például, hogy azoknak az 52 százaléka, akik a lábukat be nem teszik sportlétesítménybe, a legsürgetőbben a polgármesteri hivatalokat korszerűsítenék, míg az alkalmanként meccsre járók 53 százaléka szerint inkább a minisztériumokat kellene.
Egy 1100 oldalas, munkavállalással, foglalkoztatással kapcsolatos kutatás kérdéspárjaiból megtudható, hogy azok közül, akik szerint az erdőtelepítés beletartozik a közfoglalkoztatottak munkakörébe, majdnem minden második megkérdezett vállalna munkát külföldön, ám azok körében, akik szerint a gépjárműjavítás is a közfoglalkoztatottak dolga, már csak 37,5 százalékos ez az arány. Egy közigazgatású tárgyú kutatásnak hála az sem titok többé, hogy az 1–2, a 3 vagy a 4–6 szobás lakásban élők hallottak-e nagyobb arányban a kormány Magyary Zoltán Közigazgatás-fejlesztési Programjáról. (Az utóbbiak).
Fotó: Kocsis Zoltán / Népszabadság/archív
A vs.hu által megkérdezett, közvélemény-kutatások készítésében jártas, a piacot évtizedek óta ismerő szakértők harsány hahotázásban törtek ki, amikor megmutatták nekik a gyorsjelentéseket. A megoldást egyformán szánalmasnak, szakmailag vállalhatatlannak nevezték, akkor is, ha nemtörődömségből, és akkor is, ha – ami a valószínűbb – sima oldalszám-szaporító trükként vetette be a Századvég.
Az anyagokat mégsem a méretük vagy az irreleváns adatsorok miatt nevezte kínosnak minden megkérdezett, hanem azért, mert szakmai szempontból egyértelműen nyersanyagnak számítanak, csak a belőlük készült 5-10 oldalas összefoglalót és kiértékelést illik odaadni a megrendelőnek.
A dokumentumhalmazban szereplő közvélemény-kutatások nagy részéhez egyébként készítettek valóban használható összefoglalót is külön vagy az egyes szakterületek havi elemzéséhez csatolva. És bár kétségkívül vannak az anyagok közt hasznos, kormányzati szempontból fontos kérdéseket szondázó közvélemény-kutatások is, több felmérésnek már a témaválasztása vagy kérdésfeltevése is komolytalan, illetve alibiszagú.
Ilyen például a már többször említett, termelői piacokról szóló kutatás, ahol még arra sem ügyeltek, hogy a kérdésekből egyáltalán bármilyen tanulság leszűrhető legyen, és ugyanilyen kevés értelmét látni annak a mindössze ötkérdéses médiapiaci kutatásnak is, amely az internetezési szokások és a közszolgálati média közönségszolgálatának ismertsége mellett egyetlen lap, a Népszabadság olvasottságára kíváncsi. | Szánalmasak és vállalhatatlanok a Századvég 4,1 milliárdos tanulmányai | A VS újságírója csaknem háromévnyi pereskedés után februárban megkapta azokat az elemzéseket, amelyeket a Századvég készített a kormánynak 2012–2014 között, nem kevesebb, mint 4,1 milliárd forintért. A portál sorozatban ismerteti a több mint 77 ezer oldalnyi iratot, amelynek – mint megállapították – csak a negyede, azaz alig 18 ezer oldal valódi elemzés. | [
"politika",
"Századvég",
"tanulmány",
"Orbán-kormány"
] | 1 | http://nol.hu/belfold/szazadveg-1610551 | 2016-04-11 15:36:48+02:00 | true | 0 | 0 |
De adnak 2027-es budapesti vizes vébére és a Bocuse d’Or Europe 2022 rendezvény magyarországi megrendezésének előkészítésére is.
2020-ban a foci-Eb egyik helyszíne, 2027-ben pedig újra vizes világbajnokság házigazdája lesz Magyarország, az előkészületeket pedig már meg is kezdte a kormány. A csütörtöki Magyar Közlöny rendelkezései szerint kormányhatározatban döntött a kabinet arról, hogy a 2020-as labdarúgó Európa-bajnokság budapesti szurkolói programjainak megvalósításához szükséges intézkedésként a Kiemelt Kormányzati Beruházások Központja (KKBK Nonprofit Zrt.) feladatokat vesz át a Fővárosi Önkormányzattól úgy, hogy a feladatok ellátásához szükséges forrást a központi költségvetés biztosítja.
A kormányhatározat arról is rendelkezik, hogy a pénzügyminiszternek gondoskodnia kell
3,8 milliárd forintról ezen feladatok, tehát a budapesti szurkolói programok ellátására.
Február 15-ig (ez most szombaton van) 679 894 500 forint rendelkezésre állásáról, április 15-ig további 1 539 026 005 forintról, végül július 5-ig 1 629 223 945 forintról.
A határozatban leírják azt is, hogy a kabinet "egyetért azzal, hogy az Európa-bajnokság budapesti szurkolói programjainak megvalósításához szükséges kommunikációs és rendezvényszervezési feladatokat a KKBK Nonprofit Zrt. a Nemzeti Kommunikációs Hivatal bevonásával valósítsa meg", valamint felhívták Rogán Antal kabinetfőnököt, hogy "gondoskodjon a Magyar Turisztikai Ügynökség útján az Európa-bajnokság lebonyolításához kapcsolódó turisztikai szempontok érvényesítéséről."
A Közlönyben a 2027-es budapesti vizes vébéről is szerepel kormányhatározat, méghozzá arról, hogy a Nemzetközi Úszó Szövetségnek, a FINA-nak
fizessen 2 millió amerikai dollárt (ez több mint 622 millió forint) biztosítékként.
Ugyanennek a határozatnak a későbbi pontjában rögzítik, hogy a rögzített ütemezés szerint 2021 és 2027 között a költségvetésekben különítsenek majd el összesen 32,25 millió dollárt (10 milliárd forintot nagyjából). Ez az összeg fedezi majd a FINA részére fizetendő világbajnoksági díjat, valamint a produceri és hazai közvetítési díjakat.
A jogszabály végén az Orbán Viktor által jegyzett kormányhatározatban felhívták Fürjes Balázs kiemelt budapesti fejlesztésekért és nemzetközi sportpályázatokért felelős kormánybiztost, hogy "készítsen előterjesztést a kormány részére a világbajnokság megrendezésével kapcsolatos további intézkedésekről, egyéb költségekről és a szükséges költségvetési forrás biztosításáról."
Egy harmadik kormányhatározatból kiderül, hogy a Bocuse d’Or Europe 2022 rendezvény magyarországi megrendezésére is ad pénzt a kabinet, egyetértenek a Magyar Bocuse d’Or Akadémia Egyesülettel a pályázat benyújtásában. Ennek – mármint a pályázásnak – azonban ára van: | Itthon: Négymilliárdot ad a kormány a budapesti foci-Eb szurkolói programjaira | De adnak 2027-es budapesti vizes vébére és a Bocuse d’Or Europe 2022 rendezvény magyarországi megrendezésének előkészítésére is. | [] | 1 | https://hvg.hu/itthon/20200214_Sportba_onti_a_milliardokat_a_kormany_jut_focira_es_vizes_vebere_is | 2020-02-14 09:26:00+01:00 | true | 0 | 0 |
Vajna Tímea hivatalosan is Budapest fánkoligarchája lett
Bár a Mr. Funk nevű hely eddig veszteséges volt, mostantól tulajdonképpen Budapest teljes fánkforgalma Vajna Tímeához kerül: a nő, akit hamarosan üzletasszonyként fog emlegetni a férjéhez és baráti köréhez lojális sajtó bejelentette, hogy az ő cége veszi át a városban három bolttal rendelkező Donut Library üzemeltetését.
“A The Donut Library korábbi tulajdonosai nem kívánták tovább működtetni az évek óta sikeresen működő vállalkozást, a bezárásra ítélt mindhárom üzlet üzemeltetését új tulajdonos vette át. A The Donut Library Kft. új gazdája a Mr. Funk Kft., amelyet továbbra is Vajna Tímea Gomez Norberttel közösen irányít. A fánkboltok változatlanul The Donut Library-ként működnek tovább, a fánkok az eddigi megszokott minőségben különleges recepttel készülnek" – áll a közleményben.
Jó étvágyat kívánunk! | Vajna Tímea hivatalosan is Budapest fánkoligarchája lett | Andy Vajna felesége kapta meg a saját konkurenciáját is, mostantól csak a képzelet szabhat határt az üzletének! | [] | 1 | https://zoom.hu/hir/2018/07/17/vajna-timea-hivatalosan-is-budapest-fankoligarchaja-lett | 2018-07-17 00:00:00 | true | 0 | 0 |
Hétfőn a Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség átszállította a Fővárosi Ítélőtáblának a Kulcsár Attila és társai ügyében elkészített fellebbezését és az ahhoz kapcsolódó 533 kötetnyi (összesen 875 kilónyi) peranyagot.
Az ítélőtáblán ma jelölik ki a másodfokú eljárás bírói tanácsát, és ma kezdik a 23 vádlott és a védők részére a fellebbezés postázását - tájékoztatott Czine Ágnes, a Fővárosi Ítélőtábla büntetőkollégiumának vezetője, aki a fair eljárás érdekében nem árult el részleteket arról, hogy mit indítványozott fellebbezésében a főügyészség. Azt elsőként az érintettekkel közlik, elfogadhatatlan lenne ugyanis, ha a vádlottak és védőik a sajtóból értesülnének az őket közvetlenül érintő fejleményekről - mondta, hozzátéve, hogy a nyomozati anyagok és az elsőfokú eljárás dokumentumai mintegy 150 ezer oldalt tesznek ki. A másodfokú tárgyalás várhatóan 2010 tavaszán kezdődik meg.
Korábban lapunk úgy értesült, hogy az elsőfokú ítélet teljes hatályon kívül helyezését kérte a fellebbviteli főügyészség az összes vádlott esetében. A fellebbezés olyan, az elsőfokú eljárásban elkövetett bírói eljárási hibákat sorol fel, amelyekből az ügyben érdekelt ügyvédek szerint egyenesen következik a Fővárosi Bírság elsőfokú ítéletének hatályon kívül helyezése.
Az elmúlt évtizedek legnagyobb sikkasztási ügyében első fokon a múlt nyáron hirdetett ítéletet a Fővárosi Bíróság. Kulcsárt nyolc év börtönbüntetésre ítélték, hat vádlottra letöltendő, nyolcra felfüggesztett szabadságvesztést szabott ki, két embert felmentett. | Belföld: Kulcsár-per: ma kiderül, mit kíván az ügyészség | Hétfőn a Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség átszállította a Fővárosi Ítélőtáblának a Kulcsár Attila és társai ügyében elkészített fellebbezését és az ahhoz kapcsolódó 533 kötetnyi (összesen 875 kilónyi) peranyagot. | [
"2009-12-09",
"Kulcsár Attila"
] | 1 | https://nol.hu/archivum/20091209-kulcsar-per__ma_kiderul__mit_kivan_az_ugyeszseg | 2009-12-09 00:00:00 | true | 0 | 0 |
1-1-et játszott a Liverpool a Manchester Uniteddel a Premier League 8. fordulójának nyitómérkőzésén Liverpoolban.
Az első félidő pocsék volt, mindkét klub futballistái mintha buliból jöttek volna a meccsre, annyi volt a rossz passz, egymás után ketten nem nagyon értek labdába ugyanabból a csapatból. A szünetig egy helyzet volt, egy védőről lecsorgó labdával Luis Suarez ziccerben ment kapura, de pont középre lőtt, David De Gea védett.
A második félidőben sem lett jobb a színvonal, kiegyenlített labdaeladogatás zajlott. A 68. percben Rio Ferdinand buktatta a remekül szólózó Charlie Adamet, a 22 méteres szabadrúgást a legutóbb január ötödikén gólt szerző, nyolc hónapon át sérült Steven Gerrard a kapuba csavarta. Lövése pontosan a sorfal legszélén felugró Ryan Giggs leggyengébb - vagy legerősebb - pontját találta volna el, a 37 éves szélső elhúzta magát a labda elől, így az épp a bal kapufa mellé kanyarodhatott.
A gólra feljavult a United, beállt a balhéi után pihentetett Wayne Rooney - semmit nem tett hozzá -, majd Chicharito Hernandez is, aki két perccel később, a 80.-ban egyenlített. Balról jött a szöglet, középen Danny Welbeck megcsúsztatta, a mexikói berobbanva befejelte a felpattanó labdát.
A hajrában a Liverpool ment a győztes gólért, ekkor volt csak színvonalas a meccs, De Gea Kuyt közeli helyezésénél, majd Charlie Adam nagy távoli lövésénél védett bravúrral, és hozta a szerencsés egy pontot a MU-nak: a vendégeknek egyetlen helyzetük volt egész meccsen, bement.
A Manchester City hazai pályán 4-1-re legyőzte az Aston Villát, és ezzel átvette a vezetést a Premier League-ben. A City az az első félidőben is fölényben volt, de a szünetig csak egy gólt lőtt, igaz, az volt a legszebb: Balotelli ollózott a kapuba.
A két manchesteri csapat jövő hétvégén egymással játszik az Old Traffordon.
A QPR keretébe Buzsáky Ákos, a Boltonéba Bogdán Ádám volt nevezve, pályára egyik sem lépett. A Chelsea legyőzte az Evertont, ezzel megerősítette harmadik helyét. | Mijét féltette Giggs Gerrard lövésétől? | Mijét féltette Giggs Gerrard lövésétől? - A Pool-kapitány 9 hónap után lőtt gólt, Hernandez 2 perccel beállása után egyenlített a ManUnitednek. A ManCity kiütötte az Aston Villát, és vezeti a PL-t. | [
"gerrard",
"chicharito",
"liverpool",
"sport"
] | 0 | https://index.hu/sport/futball/2011/10/15/mijet_feltette_giggs_gerrard_lovesetol | 2011-10-15 00:00:00 | false | 0 | 0 |
Senkinek sem lehet kétsége afelől, hogy az immár széltében-hosszában szajkózott megállapítás (“Válságban az egész társadalombiztosítás!") triviálisan igaz. Ennek tükrében különösen szomorú, hogy a vezetőknek nincs kikristályosodott elképzelésük arról, mit is lehetne kezdeni a tb-önkormányzatok elképesztő hiányával.
A társadalombiztosítás belső struktúrájában jelentős tartalékok vannak – hallhattuk nemrég egyik tb-vezetőnk szájából a megállapítást. Az első örvendetes esemény már mögöttünk van: a múlt év végén állítólag megállt a tb-kintlévőségek növekedése. Nem akármiről lenne szó: a tb-válság egyik fontos pontja a kintlevőségek kérdése, melyek az év végén már 225 milliárd forintra rúgtak.
Sándor László MSZOSZ-elnök, az Egészségbiztosítási Önkormányzat vezetője a múlt héten az egészségbiztosító működését vizsgáló parlamenti bizottság előtt már azt is eredménynek tartotta, hogy a regisztrált kintlévőségekből tavaly mintegy 31 milliárd forintot behajtottak. Sikerként értékelte azt is, hogy a megállapodások egy olyan “folyó járulékfizetési kötelezettséget is magukkal hoztak", aminek következtében a munkáltatók által bevallott járulékok több mint 97 százaléka befolyt a tb kasszájába. A kintlévőségből amúgy 100 milliárd már úgyis behajthatatlan – azon cégek jóvoltából, amelyek jogutód nélkül szűntek meg, magyarán fizetés nélkül távoztak.
A belső tartalékok létének ellentmondani látszik az egészségbiztosítási alap úgyszólván állandósult 20 milliárd forintos hiánya. Ezt az elnök az alap és az állami költségvetés közötti rendezetlen elszámolással, a hivatali rendszer, a rokkanttá nyilvánítási folyamat hiányos ellenőrzésével és a jogszabályi hézagokkal magyarázta. A rendszeren belül elérendő esetleges megtakarításokról szólva Sándor László az ellátás javítását tűzte ki célul, és óvott a szolgáltatások szűkítésétől. Nagy probléma azonban, hogy spórolni alighanem csupán a szolgáltatások – legalábbis az ingyenesnek minősülők – részleges leépítésével lehet, azaz a kör bezárulni látszik.
Változtatnivaló akad a gyógyszerfronton is. Konkrét, bár első hallásra nehezen kivitelezhető példát is említett Sándor László: eszerint a fokozott ellenőrzéssel az egy főre jutó, s mindenki által túlzottnak minősített gyógyszerfogyasztás visszafogása révén olyan mértékű megtakarítást lehetne elérni, amely előteremthetné a betegek gyógyulásához elengedhetetlen jobb színvonalú kezelés, benne a valóban fontos medicinák költségeit. Ehhez nyilván már csak az ellenérdekelt gyártói-forgalmazói csoportok, a szokásaikban megrögzött, notórius betegek és a kényszeres receptfelíró orvosok ellenállását kellene legyőzni, s máris jöhetne a számológép. Sándor László maga is egyetértőleg idézte azon megállapításokat, amelyek a magyar egészségügy legnagyobb bajának a kórházcentrikusságot tartják, a kórház ugyanis fajlagosan kétségtelenül a legdrágább gyógyítási forma.
Az egészségbiztosító vezetői a rendszer átalakítását célzó, tartalmukban is váltakozó elképzeléseket és az azokat beváltani próbáló konkrét kormányzati lépéseket kiszámíthatatlannak, következetlennek értékelik, s a kölcsönös megértés hiánya miatt igencsak szkeptikusak azok sikerét illetően. Az elnök a belső fizetési fegyelem esetében sem sokkal optimistább: amíg folyamatosan csökken a reálbér, és a korábban felgyülemlett adósság leírásának módját nem találják meg, addig a fizetési hajlandóság nem fog tovább javulni.
A 225 milliárd forint kintlevőség már magában is jelentősen rontja az önkormányzatról kialakított külső képet. A kintlevőségek leírásakor persze újra előkerülnek a szokásos, s a legutóbbi tb-adósság elengedési kísérlet (a leírás egy frappánsan radikális módja) kapcsán is felmerült érvek, amelyek szerint egy ilyen lépés joggal háborítaná fel, mi több, alázná meg az eddig rendesen fizetőket.
Sándor László szerint az egészségbiztosító pazarló működésének kérdése általában akkor szokott felmerülni, amikor a kormányzat éppen ódzkodik a tbalapok hiányát célzó kemény bevételnövelő intézkedésektől. A társadalombiztosítástól amúgy hiába is kérnék számon a kiadási oldal átalakítását, hiszen minden tétel jogszabályokban, törvényben rögzített, módosításához parlamenti, illetve kormányzati döntés szükségeltetik.
Az elnök a finanszírozás és a költségvetés általános problémáinak ecsetelése után kitért az önkormányzat jogszabály-módosító elképzeléseire is. Sándor László is kimondta a már sokak által elővezetet tételt: nem tartható tovább a többször megstoppolt “hetvenöt per kettes" társadalombiztosítási törvény, s a logikai, finanszírozási, “járulékfilozófiai" különbségek miatt radikálisan szét kell választani a nyugdíj- és az egészségbiztosítás szabályozását. Az új egészségbiztosítási törvényben gondosan definiálni kell majd a “kötelező" biztosítás céljait, feladatait, az ellátási kötelezettség körét, enélkül ugyanis nem lehet meghatározni a kiegészítő biztosítók sorsát, szerepét sem. Miután a biztosító vezetői korántsem a leplezetlen rajongással szólnak a nagy biztosító feltörekvő “kistestvéreiről", mindjárt érthetővé válik, miért okoz számukra örömet ehhez a jelen pillanatban lehetetlennek tűnő feltételhez kötni a kiegészítő biztosítási formák szerepének definiálását. Az egészségbiztosító vezetője a maga részéről esküdt ellensége a szférán belüli piacosításnak – ekkor általában a rohamos elszegényedésre hivatkozik. A piacellenességnek persze – paradox módon – maga a felemás piacosító gyakorlat is szolgáltathat ellenérvként használható morbid eseteket, hiszen a már a sajtóban idézett példa szerint a kórházak teljesítmény-finanszírozásának bevezetése, a támogatásnak a dokumentált esetek számához és súlyosságához kapcsolása óta a megszületett csecsemőknek csak a fele teljesen normális (hál’ istennek csupán papíron). Az eddig megvalósult államháztartási reform más eredményeivel sincs megelégedve az elnök: egy sajtónyilatkozatában kerek perec elzárkózott attól, hogy a tb-alapok folyó pénzgazdálkodását az Államkincstár működtesse. Ez annál is érdekesebb, mivel egy vezető ÁSZ-tisztségviselő a biztosító napi likviditási helyzetének értékelésekor sietett leszögezni: az állami forgóalap nélkül az Egészségbiztosítási Önkormányzat továbbra sem tudná teljesíteni kötelezettségeit.
Ugyanezen a meghallgatáson Kameniczky Istvántól, az egészségpénztár megbízott főigazgatójától más, részben már ismert tények is elhangzottak a tb-pénztárak gazdálkodásáról. Így például 1993-ban, a két alap szétválásakor más-más kézbe került a tb-tartozások behajtása (egészségpénztár) és a járulékfizetés ellenőrzése (nyugdíjpénztár), ami feltehetőleg nem járult hozzá a két pénztár pénzügyi stabilitásához. Az áttekinthetőséget rontotta, s a feladatokat növelte az is, hogy míg korábban pusztán néhány ezer számlavezetővel kellett számolni, ez a szám mára másfél millióra szaladt fel.
Ha már a pluszmunkánál tartunk: az Állami Számvevőség vizsgálata szerint a biztosító központi apparátusában dolgozók bére a havi jutalmakkal együtt jelentősen meghaladja a köztisztviselői fizetéseket. Sándor László erre reagálva felajánlotta a parlamenti bizottságnak a helyszíni vizsgálat lehetőségét, s megígérte, hogy ehhez minden adatot a rendelkezésükre bocsát. Ezután különböző összegek felsorolása következett, majd a tb-munkatársak hirtelen átminősültek kvázi pénzintézeti dolgozókká, akiktől már senki sem kéri számon a fizetésüket, illetve akikkel összehasonlítva a fizetések már csekélységnek minősülnek. Annyi bizonyos, hogy a jelenlegi költségvetési hiányos időkben már a téma felmerülése sem vet jó fényt az önkormányzatokra. | SZOMJAZÓ EGÉSZSÉGBIZTOSÍTÁS – Tb, te bitang, óh! | Senkinek sem lehet kétsége afelől, hogy az immár széltében-hosszában szajkózott megállapítás (“Válságban az egész társadalombiztosítás!") triviálisan igaz. Ennek tükrében különösen szomorú, hogy a vezetőknek nincs kikristályosodott elképzelésük arról, mit is lehetne kezdeni a tb-önkormányzatok elképesztő hiányával. A társadalombiztosítás belső struktúrájában jelentős tartalékok vannak – hallhattuk nemrég egyik tb-vezetőnk szájából a megállapítást. Az első örvendetes esemény [...] | [
"hetilap: gazdaság"
] | 0 | http://24.hu/fn/gazdasag/1996/02/21/szomjaz_eg_szs_gbiztos_t | 1996-02-21 00:00:00 | true | 0.004132 | 0 |
Lara Gut elesett a női alpesi kombináció műlesikló része előtti bemelegítéskor, így nem indult a szám befejezésén a St. Moritzban zajló világbajnokságon. A kombinációban így is kettős svájci siker született, Wendy Holdener győzött, Michelle Gisin lett a második. A bronzérmet az osztrák Michaela Kirchgasser szerezte meg. Az utolsóként induló favoritok már az első kapuknál elszúrták.
A svájci csapat szóvivője elmondta, hogy kórházba szállították a 25 éves versenyzőt. A vizsgálatok szerint bal térdének elülső keresztszalagja szakadt, porcleválása is van.
Gut a szám egyik esélyesének számított az után, hogy a harmadik legjobb időt érte el a délelőtti lesiklásban, így mindössze 43 század volt a hátránya az olasz éllovas, Sofia Goggiával szemben a műlesiklás előtt.
Gut pályafutása során három ezüst- és két bronzérmet nyert eddig a vb-ken. A kombinációban 2009-ben másodikként végzett, legutóbb pedig a keddi nyitószámban, szuperóriás-műlesiklásban volt harmadik, továbbá ő volt az egyik favoritja a vasárnapi lesiklásnak is.
A kombináció szlalompályáján sokan kiestek, a 37 versenyzőből nyolcan nem tudták befejezni a számot. A legtöbbet két éremesélyes, a lesiklást nyerő Sofia Goggia és az ott második Ilka Stuhec veszített. Utóbbi indult hamarabb, túl nagy lendülettel vette a kapukat, és a harmadik után már nem is tudta megtartani magát, bukott.
Fuori Ilka Štuhec nello slalom, due svizzere sul podio della Combinata: manca solo Sofia Goggia...#StMoritz2017 #EurosportSCI pic.twitter.com/3kekOtOjEP — Eurosport IT (@Eurosport_IT) 2017. február 10.
Goggiának közel egymásodperces előnye volt, amit még akkor is volt esélye megtartani, hogy nem számít jó műlesiklónak. Az olasz is elég erőszakosan kezdett, nagy ívben is vette a kapukat, aztán az ötödik után szétcsúsztak a lécei, vége lett a versenyének.
A győzelmet így a második legjobb időt szlalmozó Holdener szerezte meg, öt századdal előzte csak meg a lejtő alján sokat hozó Gisint. A harmadik a legjobb műlesikló, Kirchgasser lett. | Bukott a sífavorit, helikopter vitte el | Bukott a sífavorit, helikopter vitte el - Két másik esélyes a rajt után méterekkel esett el, meglepően ért véget a kombináció a vb-n. | [
"lara gut",
"vb",
"lesiklás",
"sport"
] | 0 | https://index.hu/sport/telisport/2017/02/10/bukott_a_sifavorit_helikopter_vitte_el | 2017-02-10 00:00:00 | false | 0 | 0 |
Tízszázalékos bírság megfizetése ellenében Spanyolországban legalizálni lehet az eltitkolt jövedelmeket - ez is része a kormány most meghirdetett takarékossági csomagjának.
A spanyol kormány a pótköltségvetés ismertetésekor jelentette be, hogy az adócsalók az eltitkolt összeg 10 százalékának, illetve a külföldön tartott vagyonok 8 százalékának megfizetésével részesülhetnek amnesztiában. A kormány ettől az intézkedéstől 2,5 milliárd eurós bevételt remél.
A Reuters hírügynökség jelentése szerint az adóamnesztia hírét nagy felháborodás fogadta Spanyolországban. A jobboldali El Mundo "botrányosan igazságtalannak" és "etikailag megkérdőjelezhetőnek" nevezte az intézkedést, amely a lap szerint aláássa a kormány hitelességét az adóelkerülés elleni harcban.
A száz napja hatalmon lévő konzervatív Rajoy-kabinet pénteken mutatta be felülvizsgált költségvetését, amely összességében 27 milliárd eurós költségcsökkentést, illetve adóemelést irányoz elő. A cél, hogy az államháztartási hiány a bruttó hazai termék (GDP) 5,3 százalékára csökkenjen a tavalyi 8,5 százalékról.
Az euróövezet pénzügyminiszterei a március közepén tartott tanácskozásukon csaknem egy százalékponttal magasabb államháztartási hiányt engedélyeztek az idén Spanyolországnak a korábban tervezettnél: az eddig a bruttó hazai termék (GDP) 4,4 százalékában meghatározott deficit helyett így a hiány az 5,3 százalékot is elérheti. Ezt a lehetőséget az ország azért kapta, hogy megvalósíthassa a gazdasági szerkezet átalakításával kapcsolatos terveit, de jövőre már az unióban előírt 3 százalékos GDP-arányos hiánycélt kell teljesítenie. | Amnesztiát hirdetnek a spanyol adócsalóknak | Tízszázalékos bírság megfizetése ellenében Spanyolországban legalizálni lehet az eltitkolt jövedelmeket - ez is része a kormány most meghirdetett takarékossági | [
"Spanyolország: takarékossági csomag",
"és amnesztia az adócsalóknak"
] | 1 | http://origo.hu/gazdasag/20120401-spanyolorszag-takarekossagi-csomag-es-amnesztia-az-adocsaloknak.html | 2012-04-01 00:00:00 | true | 0 | 0 |
Húszmilliárd forint kár érte a soltvadkerti takarékszövetkezetet, miután vezetői és dolgozói hitelképtelen ügyfeleknek nyújtottak hitelt, valamint fedezetlen váltókat fogadtak be. Az ügyben 76 vádlott ellen indult eljárás – közölte a Bács-Kiskun Megyei Főügyészség szerdán az MTI-vel.
A közlemény szerint a 76 vádlott között vannak a takarékszövetkezet egyes vezetői, tisztségviselői, ügyintézői, de cégek vezetői és magánemberek is, akik hiteleket vettek fel a Bács-Kiskun megyei pénzintézettől.
A takarékszövetkezetnél dolgozó vádlottak 2005 és 2011 között több mint 120 hitel kihelyezésekor szegték meg a jogszabályokat és a takarékszövetkezet belső szabályzatait. Olyan cégeknek és magánembereknek nyújtottak hiteleket, amelyeknek és akiknek nem volt meg az ehhez szükséges hitelképességük. A kölcsönöket sokszor csak azért adták, hogy az adott ügyfél korábbi lejárt, nem fizetett problémás kölcsönét egy újabb nagyobb összegű hitellel rendezzék. Az újabb kölcsön visszafizetésére azonban nem volt reális esély, ami minden érintett számára egyértelmű volt. Mindezek miatt a takarékszövetkezetet mintegy 20 milliárd forint vagyoni hátrány érte - írták.
A cégek képviselői, illetve a magánemberek közül többen a felvett kölcsön egy részét visszajuttatták a kölcsön nyújtásában közreműködő dolgozónak. Emellett a takarékszövetkezet 2011-ben több mint ötmilliárd forint értékben olyan váltókat fogadott be, amelyek mögött nem volt fedezet. Ennek az volt a célja, hogy a pénzintézet rossz anyagi helyzetét leplezzék, látszólag javítsák.
A kiemelt jelentőségű bűnügy vádlottjai jelenleg szabadlábon vannak, őket a főügyészség bűnszervezetben elkövetett hűtlen kezelés bűntettén kívül egyebek mellett csődbűncselekménnyel, számvitel rendje megsértésével és vesztegetéssel is vádolja. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) 2012. június 1-jén vonta vissza a Soltvadkert és Vidéke Takarékszövetkezet tevékenységi engedélyét és rendelte el a végelszámolást. A PSZÁF az intézkedést azzal indokolta, hogy a cég elveszítette a tőkéjét, illetve szavatoló tőkéje negatívvá vált, ami nem teszi lehetővé a takarékszövetkezet biztonságos működését, és súlyosan sérti a hitelintézeti törvény előírásait.
A rendőrség 2015 augusztusában közölte a police.hu oldalon, hogy a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda vádemelési javaslattal zárta le a Soltvadkert és Vidéke Takarékszövetkezet gazdasági tevékenységével kapcsolatban folytatott eljárást. | Belföld: Húszmilliárdos kár Soltvadkerten, kenőpénzes hitelek, csőd, vádemelés | Húszmilliárd forint kár érte a soltvadkerti takarékszövetkezetet, miután vezetői és dolgozói hitelképtelen ügyfeleknek nyújtottak hitelt, valamint fedezetlen váltókat fogadtak be. Az ügyben 76 vádlott ellen indult eljárás – közölte a Bács-Kiskun Megyei Főügyészség szerdán az MTI-vel. | [
"takarékszövetkezet",
"kár",
"hitel"
] | 1 | http://nol.hu/belfold/huszmilliardos-kar-a-soltvadkerti-takarekszovetkezetnel-1616843 | 2016-05-25 10:38:29+02:00 | true | 0 | 0 |
Spéder Zoltán és egykori érdekeltségei ellen több ügyben is nyomoz a rendőrség.
A nyomozások egy része már februárban elkezdődött, de van ami csak június óta megy.
Hűtlen kezelés és csalás miatt indították az eljárásokat.
A házkutatásoknál lefoglalt dokumentumok között eddig nem találtak Orbán Viktorról készült hangfelvételt.
Spéder Zoltánt az Orbán-kormány 2013-tól fantasztikus lehetőségekhez juttatta, de mostanra mindent kicsavartak a kezéből. Spéder pénteken vált meg legfontosabb érdekeltségétől, az FHB-től, és lemondott a bank vezetéséről is.
Pedig nyárig úgy nézett ki, hogy az FHB-t teljesen összekötheti a takarékszövetkezetekkel, továbbá megkerülhetetlen befolyást kap a Magyar Postában, és még az állami közműholdingtól is remélhetett nagyon fontos üzleteket. Óriási, állami segítséggel épülő pénzügyi monstrum készült az irányításával. Azóta ennek a történetnek vége van.
Spéder Zoltán pénteken kiszállt az FHB-ből.
Amikor júniusban Spédert a kormány által irányított sajtó látványosan alázni kezdte, akkor többek között azt is közölték, hogy a rendőrség is vizsgálódik körülötte. Különböző irodáiban és az otthonában is házkutatást tartottak. Eltűnt az autója is, és csak jóval később derült ki, hogy azt is a rendőrség vitte el, valószínűleg azért, hogy azt is átkutassák.
Aztán a nyomozásokról szóló hírek egyszeriben eltűntek. Még az sem derült ki, hogy ki tett feljelentést, hiszen előbb megjelent, hogy az MNB volt a feljelentő, de a jegybank később ezt cáfolta.
Polt Péter összeszedte az ügyeket
Szakács László szocialista képviselő még szeptember végén írásban megkérdezte Polt Péter legfőbb ügyészt, hogy milyen nyomozások folynak, és mostanra a parlament honlapján olvasható a legfőbb ügyész válasza. Ebből kiderül, hogy legalább öt szálon most is tart még a nyomozás, és az is, hogy magánszemély volt a feljelentő.
A posta elfoglalása az egyik ügy
Az egyik nyomozás azt tárja fel, hogy történhetett e törvénytelenség, amikor az FHB Jelzálogbank bevásárolt a Magyar Postába.
A sajátos üzletnek az lett a vége, hogy a Spéder Zoltán által irányított társaságok 50 millió forintért vétójogot szereztek a 14 milliárd forint értékű Magyar Posta irányításában. Az egészen elképesztő lehetőséghez Spéder több lépcsőben, 2013 ősze és 2014 tavasza között jutott hozzá.
Németh Lászlóné és Spéder Zoltán a 2013-as takarékgálán. Némethné előbb miniszterként, majd államtitkárként egyengette Spéder és az FHB erősödését. (fotó: kormány.hu)
Polt válaszából most kiderült, hogy ebben az ügyben 2015-ben már vizsgálódtak, de tavaly augusztusban azzal zárták le a nyomozást, hogy nem találtak bűncselekményt.
Azóta viszont egy magánszemély újabb részleteket közölt a rendőrséggel az ügyben, így az ügyet újra megnyitották.
Ez is több lépcsőben történt. Idén januárban előbb feljelentés-kiegészítést rendeltek el, és a bekért adatokat már elegendőnek találta a rendőrség ahhoz, hogy megindítsák újra a nyomozást. Ez 2016 február 10-én történt, vagyis már hónapokkal azelőtt, hogy megindult volna a nyílt kormányzati leszámolás Spéder Zoltánnal szemben. A nyomozást a mostani állás szerint 2017. január 11-ig kell befejezni.
Vannak más ügyek is
A Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda Korrupció és Gazdasági Bűnözés Elleni Főosztálya nem csak a posta részvényei ügyében nyomoz.
Nyomoznak az FHB rejtélyes kötvénykibocsájtása ügyében is. Ez minden bizonnyal arról a 2012-es kötvényről szól, ami akkor az FHB-t megmentette az összeomlástól, de a mai napig nem lehet tudni, hogy ki fizetett érte. Sok jel arra utal, hogy a kötvény az államhoz került, és így felmerülhet az EU-s jogot sértő tiltott állami támogatás lehetősége is. Pletykák szerint a kötvényt már rég vissza kellett volna vásárolnia az FHB-nek, ám ez csak idén júniusban történt meg.
Spéder Zoltán egy 2013-as Figyelő címlapján.
Nyomoznak a Magyar Posta egyes érdekeltségeinek eladása ügyében is. Ez minden bizonnyal a posta pénzszállító vállalatának átjátszásáról szól. A 2015-ös üzletnek köszönhetően az FHB Jelzálogbank és az akkor még szintén Spéder befolyása alatt lévő Takarékbank verseny nélkül vehették meg a JNT Security felét (a céget azóta MPT Securityra nevezték át). A privatizáció legtöbb elemét titkosították, de annyi így is látszik, hogy a csak 10%-ban tulajdonos FHB kapta a jogot a cég vezetőjének kinevezésére, és piaci pletykák szerint az egész arra volt jó, hogy a közpénzből felépített cég az FHB és a takarékok pénzét is szállítsa, miközben a postai megrendelésekből származó haszon is hozzájuk fusson be.
Nyomoznak a takarékszövetkezeti rendszer integrációjakor kötött egyes szolgáltatási szerződések után is. Ez minden bizonnyal a Dom-P nevű céggel kötött szerződésről is szólhat. A Dom-P-t bízták meg a takarékok új informatikai rendszerének felépítésével, és eredetileg ez a cég is az FHB-hez, illetve Spéder Zoltánhoz kötődött. A cégben szeptember végén viszont már Mészáros Lőrinc köre jelent meg.
Ezekben az ügyekben a nyomozást különösen jelentős kárt okozó csalás miatt rendelték el, de a menet közben felmerült adatok miatt ezt kiegészítették különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezeléssel és tőkebefektetési csalással is.
Van még itt valami
Polt Péter arról is beszámol, hogy a fenti ügyeket egyben kezelik, de van még egy nyomozás, amit a rendőrség egy másik részlege, a Budapesti Rendőr-főkapitányság Korrupció és Gazdasági Bűnözés Elleni Főosztálya végez. Ők Spéder Zoltán olyan érdekeltségei ellen nyomoznak, amelyeknek nincs közük az FHB-hez.
Spéder Zoltán és Orbán Viktor. Régen még jól kijöttek.
Itt nem sejtjük, hogy miről lehet szó, de az kiderül, hogy ez a nyomozás idén június 21-én indult csak, vagyis már a Spéder elleni kormányzati sajtóhadjárat után. A feljelentő ebben az esetben több magánszemély volt. Ezt a nyomozást különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntette és más bűncselekmények miatt rendelték el.
Hangfelvételeket eddig nem vizsgáltak
Polt arról is beszámol, hogy a nyomozók több házkutatást is tartottak már, és tanúkat is kihallgattak.
Szakács képviselő külön rákérdezett, hogy a rendőrök találkoztak-e olyan hangfelvételekkel, amelyeken Spéder Zoltán politikusokkal beszélget.
Spéder Zoltán és Lázár János egy konferencián, tavaly októberben. A miniszter még júniusban is barátjának nevezte a bankárt. / Soós Lajos
A Spéder elleni látványos sajtóhadjárat akkoriban maradt abba, amikor a Magyar Nemzetben megjelent, hogy Spéder felvette Rogán Antallal és Orbán Viktorral folytatott beszélgetéseit, és ezeket a házkutatáskor a rendőrök meg is találták. Több politikus és pénzügyi szakember is úgy tartja, hogy e felvételek létezésének kiszivárogtatásával érte el Spéder Zoltán, hogy az ellene indított kampány legalább a nyilvánosság előtt elhalkuljon. Ugyanakkor a felvételek létezéséről nem lehet semmi biztosat sem tudni.
Polt most azt válaszolta Szakácsnak, hogy a nyomozók a felvételekkel eddig még nem találkoztak:
"A házkutatások során lefoglalt adathordozók eddigi vizsgálata során azokon nem volt olyan hang- vagy képfelvétel fellelhető, amely politikusok üggyel kapcsolatos vagy egyéb más témájú beszélgetését tartalmazná."
Már csak az Index van a nevén
Spéder Zoltán augusztus vége óta megvált ingatlanos, informatikai és pénzügyi érdekeltségeitől is. Papíron már csak a sajtója maradt meg, a többek között az Index.hu-t is kiadó CEMP révén.
Sok politikus szerint valójában már ez sem az övé. Többen pedig úgy vélik, hogy ha esetleg mégis az övé maradt volna, akkor ezekkel a nyomozásokkal eléggé tudják Orbán Viktorék tovább nyomasztani ahhoz, hogy mielőbb szabaduljon meg tőle. | Legalább öt szálon nyomoznak Spéder Zoltán ügyeiben | Polt Péter egy szocialista képviselő kérésére közölte a lajstromot. Hűtlen kezelés és csalás miatt vizsgálódik két rendőrségi főosztály is. | [
"spéder zoltán",
"fhb",
"magyar posta",
"rendőrség",
"hűtlen kezelés"
] | 1 | http://444.hu/2016/10/17/legalabb-ot-szalon-nyomoznak-speder-zoltan-ugyeiben | 2016-10-17 00:00:00 | true | 0 | 0 |
Kongresszusi meghallgatásra idézték be Tim Cookot, az Apple informatikai cég vezérigazgatóját és James Comey-t, a Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI) igazgatóját helyi idő szerint pénteken az Apple-telefonok titkosításának ügyében.
A californiai Riverside-ban március 22-re kiírt meghallgatáson a titkosító technológia, az adatvédelem és a nemzetbiztonság kérdéseit vitatják meg, illetve Cookot és Comey-t arra kérik, közöljék, miképpen akarnak az iPhone-ok titkosításának ügyében előrehaladni.
Az informatikai cégek adatvédelme körüli vita előzménye az, hogy egy szövetségi bíró Los Angelesben arra kötelezte az Apple-t, oldja fel a San Bernardinó-i merénylet egyik elkövetője okostelefonjának titkosítását, s tegye hozzáférhetővé a készüléken lévő adatokat az FBI számára egy szoftver segítségével. Tim Cook, az Apple vezérigazgatója az adatvédelemre és a cég ügyfeleinek biztonságára hivatkozva megtagadta a bírói döntés végrehajtását. Erről bővebben itt írtunk.
A hatóságok azt kérték, hogy az Apple készítsen egy programot, amely feltöri a telefont, de Cook ezt elutasította, mert szerinte egy ilyen szoftver létrehozása “túl veszélyes" lenne. Az igazságügyi minisztérium közölte, elfogadhatónak találja azt, hogy a szoftvert az informatikai cég megtartsa, és később megsemmisítse. Ez azt jelentené, hogy nem kellene a programot a hatóságoknak átadnia.
A tárca megjegyezte azt is, hogy az Apple-nek megvan a technikai lehetősége a bírói döntés végrehajtásához, csak nem akarja azt megtenni a marketingstratégiája miatt. A minisztérium szerint az Apple állításával szemben nem egy minden zárt kinyitó mesterkulcsot kérnek a hatóságok.
Eközben nevük elhallgatását kérő Apple-vezetők újságíróknak elmondták: órákat szántak arra, hogy a hatóságoknak segítséget nyújtsanak a nyomozásban, januárban például egy, a feltörést megkerülendő módszert, az iCloud digitális tár használatát javasolták. A hatóságok azonban nem találták kielégítőnek az informatikai cég vezetőinek javaslatait.
Az ügy társadalmi jelentőségét tanúsítani látszik az is, hogy Donald Trump, a republikánus párt elnökjelölt-aspiránsa felszólította híveit az Apple termékeinek bojkottálására mindaddig, amíg a cég nem hajtja végre a bírósági utasítást. Trump szerint Cook csak be akarja bizonyítani, hogy “mennyire is liberális". | Beidézték az Apple és az FBI vezetőjét | Kongresszusi meghallgatásra idézték be Tim Cookot, az Apple informatikai cég vezérigazgatóját és James Comey-t, a Szövetségi Nyomozó Iroda igazgatóját. | [
"amerika",
"apple",
"fbi",
"iphone",
"tim cook"
] | 0 | http://24.hu/kulfold/2016/02/20/beideztek-az-apple-es-az-fbi-vezetojet | 2016-02-20 00:00:00 | true | 0 | 0 |
Nemrég írtunk arról, hogy 288 millió forintért vesz fűvédőt a nemzeti cirkuszcég a stadionokban tartott előadásokra. A munkát egy viszonylag ismeretlen pályázó, a békéscsabai Filó és Társa Bt. nyerte el. Az olvasók hívták fel a figyelmünket arra, hogy Fekete Péter kultúráért felelős államtitkár, a cirkuszművészet megújításáért felelős miniszteri biztos korábban a Békéscsabai Jókai Színház igazgatója volt és színházigazgatóként többször is szerződött a békéscsabai céggel. Sőt, 2019-ben ki is tüntette annak vezetőjét a színházi produkciók létrehozásának segítése terén kifejtett több évtizedes munkájáért.
Márciusban számoltunk be arról, hogy a nemzeti cirkuszcég cirkuszi, színházi és koncert-produkciókat kíván megvalósítani sportlétesítményekben, ám ehhez a füves pályákat fűvédő rendszerrel kell lefedni. A közel nettó 300 millió forintos munkát a békéscsabai Filó és Társa Kereskedelmi és Szolgáltató Bt. nyerte el.
A nemzeti cirkuszcég előadásokat akar tartani a stadionokban, fűvédőt vesznek 288 millióért A nemzeti cirkuszcég cirkuszi, színházi és koncert-produkciókat kíván megvalósítani sportlétesítményekben, ám ehhez a füves pályákat fűvédő rendszerrel kell lefedni. A közel nettó 300 millió forintos munkát a békéscsabai Filó és Társa Kereskedelmi és Szolgáltató Bt. nyerte el. Nélküled nincsenek fontos sztorik – adód 1 százalékát ajánld fel az Átlátszónak!
A nyílt pályázatra két cég jelentkezett. A Filó és Társa lett nyertes, ugyanis az értékelési szempontokra tekintettel (költségek, jótállás, leszállítás határideje) a legkedvezőbb ajánlatot tette. A szentendrei Cory Car Kft. ajánlatát nem vonták be a bírálat körébe, ugyanis az ajánlatkérő dönthet úgy, hogy csak az értékelési sorrendben legkedvezőbb ajánlattevő tekintetében végzi el a bírálatot.
A pályázatot elnyerő cégről nem sokat lehetett eddig hallani, az olvasóink viszont felhívták a figyelmünket arra, hogy
a békéscsabai cég nem ismeretlen Fekete Péter számára, aki jelenleg az EMMI kultúráért felelős államtitkára, illetve a cirkuszművészet megújításáért felelős miniszteri biztos.
Hogyan kapcsolódik az EMMI a fűvédős tenderhez? A cégadatbázis szerint a pályázatot kiíró, hosszú nevű állami cég az Előadó- és Cirkuszművészeti Eszközkezelő és Szolgáltató Nonprofit Kft. volt, amelynek a tulajdonosa a Nemzeti Artista- Előadó- és Cirkuszművészeti Központ Nonprofit Kft. Utóbbi a magyar államé, amit a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. képvisel, a felettes, felügyeleti és törvényességi ellenőrzést gyakorló szerv pedig az Emberi Erőforrások Minisztériuma.
"A nyertes Filó és Társa gyártotta a díszletet a Békéscsabai Jókai Színház számára, ahol korábban Fekete Péter államtitkár úr igazgató volt. Ebben a cikkben pedig egy szép államtitkári oklevelet is tart a kezében a cég vezetője" – írta olvasónk.
Fekete Péter hosszú évekig (2007–2015 között) vezette a Békéscsabai Jókai Színházat. A Jászai-díjas rendező 2015. július 31-én távozott, utána művészeti tanácsadóként tevékenykedett a színházban.
A Békéscsabai Jókai Színház jelenlegi igazgatója adta át Filó Attilának 2019-ben Fekete Péter elismerő oklevelét, "a kultúra és színházművészet, a színházi produkciók létrehozásának segítése terén kifejtett több évtizedes megbízható és eredményes munkájáért"– olvasható a színház honlapján. A Filó és Társa Kereskedelmi és Szolgáltató Bt. többségi tulajdonosa Filó Attila (67 százalék), a másik tulajdonos Filó Tünde (37 százalék).
A közbeszerzési értesítőben három olyan pályázatot találunk, amit a Filó és Társa nyert el a békéscsabai intézményben.
Levélben kerestük meg a békéscsabai céget, arra voltunk kíváncsiak, honnan értesültek a pályázatról és milyen a kapcsolatuk Fekete Péterrel, az EMMI kultúráért felelős államtitkárával. A cég cikkünk megjelenéséig nem reagált.
Fekete sem hagyta ki a cirkuszművészet kormányzati megszállását
A Színház.net cikke szerint a NER kultúrpolitikájának fontos törekvése, hogy minden művészeti ágat kormányzati kinevezett irányítson. A cirkusz jelenleg Fekete Péter felségterülete, neki jutott a főszerep, amikor a kormány úgy döntött megreformálja a teljes cirkuszművészeti ágat – írja a portál.
Fekete 2015-ben hagyta ott a békéscsabai igazgatói posztot, amikor is "a nemzeti cirkuszművészeti stratégia kidolgozásáért felelős miniszteri biztos" lett belőle, majd az év közepén megnyerte a MACIVA (Magyar Cirkusz és Varieté Nonprofit Kft.) igazgatói pályázatát, decemberre pedig kinevezte magát a Fővárosi Nagycirkusz élére. Amikor otthagyta a békéscsabai igazgatói posztot, akkor azt nyilatkozta, hogy
"a kormány tervei szerint egy új nemzeti előadó-művészeti központ jön létre, amelynek az egyik lába Békéscsaba lesz".
2011 és 2018 között az EMMI Színházművészeti Bizottság tagja is volt, mielőtt kinevezték volna kultúráért felelős államtitkárrá. A Nemzeti Színház átadását, az Alföldi-Vidnyánszky-váltás idején Fekete Péter miniszteri biztosként segítette. A sajtóban nem véletlenül hívják "Vidnyánszky jobbkezének".
Fekete Péter 2018 óta az EMMI kultúráért felelős államtitkáraként végzi munkáját és jelenleg is a cirkuszművészet megújításáért felelős miniszteri biztosként segíti a cirkuszművészet ügyét. A Magyar Cirkusz és Varieté Nonprofit Kft.-t 2019-ben átnevezték Nemzeti Artista- Előadó- és Cirkuszművészeti Központ Nonprofit Kft.-re, az intézményt jelenleg Dr. Borsós Beáta vezeti.
Fekete munkája kifizetődő volt, tavaly áprilisban a kormány nem feledkezett meg a cirkuszosok támogatásáról. A koronavírus-járvány idején a kormány 1 millió euróval támogatta meg a magyar cirkuszművészeket.
A kormánypárt színházguruja elfoglalta az egyetemet is – utánajártunk Vidnyánszky Attila jövedelmeinek Vidnyánszky Attila a Fidesz 2010-es kormányra kerülése után a párt hátszelével fokozatosan átvette a magyar színházi szakma feletti irányítást. Ennek legutolsó lépése, hogy őt nevezték ki a Színház- és Filmművészeti Egyetemet tulajdonló alapítvány kuratóriumának vezetőjévé.
Átlátszó
A cégadatokat az Opten Kft. szolgáltatta. Nyitókép: Fekete Péter, az EMMI kultúráért felelős államtitkára. Forrás: Facebook
Az Átlátszó nonprofit szervezet: cikkeink ingyen is olvashatóak, nincsenek állami hirdetések, és nem politikusok fizetik a számláinkat. Ez teszi lehetővé, hogy szabadon írhassunk a valóságról. Ha fontosnak tartod a független, tényfeltáró újságírás fennmaradását, támogasd a szerkesztőség munkáját egyszeri vagy rendszeres adománnyal, vagy az szja 1 százalékod felajánlásával! | Cirkuszi fűvédő: a kultúráért felelős államtitkár számára jól ismert cég nyerte a megbízást | Nemrég írtunk arról, hogy 288 millió forintért vesz fűvédőt a nemzeti cirkuszcég a stadionokban tartott előadásokra. A munkát egy viszonylag ismeretlen pályázó, a békéscsabai Filó és Társa Bt. nyerte el. | [
"békéscsaba",
"cirkusz",
"közbeszerzés",
"színház",
"vidnyánszky attila"
] | 1 | https://orszagszerte.atlatszo.hu/a-kulturaert-felelos-allamtitkar-szamara-ismeros-ceg-nyerte-el-a-cirkuszos-kozbeszerzest | 2021-04-21 06:32:00+00:00 | true | 0 | 0 |
Feljelenti a Heti Választ az MSZP, mivel a lap szerintük azt állította, hogy a párt Vérmező utcai központjának bérleti díját 2008 végéig az állami tulajdonú Turisztikai Zrt. állja. A cég vezetője cáfolta ezt, az MSZP számlával igazolta, hogy a párt fizet, ráadásul egy fideszes politikus már korábban körbejárta az ügyet, és nem talált semmit.
Nem a Magyar Turizmus Zrt. állja az MSZP főhadiszállásának cehjét - reagált Róna Iván vezérigazgató a Heti Válasz azon cikkére, miszerint az állami cég egy korábbi szerződés szerint 200 millió forintért bérli 2008. december végéig azt az 1143 négyzetmétert, ahol szocialista párt lakik egy Vérmező utcai irodaházban.
Azt, hogy az említett időszakról és summáról szóló kontraktus létrejött, Róna sem tagadja, csak éppen - figyelmeztetet a vezérigazgató - még tavaly megsemmisítették azt, így a Magyar Turizmus Zrt. egyetlen fillért sem utalt át az ominózus 200 millió forintból. Az idegenforgalmi részvénytársaság még 2006 májusában döntött arról, hogy meghosszabbítja a Raiffeisen Ingatlan üzemeltető Kft.-vel kötött megállapodását, és 2007-ben, illetve 2008-ban is a kft. által működtetett vérmező utcai irodaházban szállásolja el a Magyar Turisztikai Hivatal (MTH).
Ám időközben jött a kormányváltás és a költségvetési szigor jegyében az MHT-nek, pontosabban jogutódjának, az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium szakállamtitkárságnak az állam egyik Hold utcai épületébe kellett költöznie. Emiatt a 2006 májusában született szerződést - a tárca közbenjárásával - a Magyar Turizmus Rt. felbontotta. Egyébként következmények nélkül megtehette, hiszen azelőtt lépett vissza, mielőtt lejárt volna a szerződésben rögzített határidő, ami előtt bármelyik fél szabadon felmondhatta a kontraktust. Ráadásul a megállapodás szerint a Turisztikai Zrt.-nek nem előre, hanem havi bontásban kellett volna kiegyenlíteni a bérleti díjat, így az állami cégnek egyetlen forintot sem kellett leszurkolni.
Kósa Lajos, a Fidesz politikusa ennek ellenére arról beszélt, hogy az MSZP Vérmező úti székházáért egy 100 százalékban állami tulajdonban lévő cég is fizet bérleti díjat, amire érvényes szerződés is létezik. Az ügy egyetlen szépséghibája, hogy a Magyar Turizmus Zrt. munkatársai szerint már korábban is rárepült az ügyre egy fideszes politikus.
Információink szerint Bánki Erik, az Országgyűlés Sport és Turisztikai Bizottságának ellenzéki elnökeként besétált az idegenforgalmi részvénytársasághoz, és az inkriminált szerződés iránt érdeklődött, amit a gazdasági alelnök be is mutatott. Bánki látogatása után azonban semmilyen botrány nem robbant ki. Talán azért, mert a szocialisták számlával tudják igazolni, hogy a párt állja a bérleti díjat. Így az MSZP feljelentette a Heti Választ. | Feljelentik a szocik a Heti Választ | Feljelentik a szocik a Heti Választ - A párt számlákkal igazolta, hogy maga fizeti székházának bérleti díját. | [
"belföld"
] | 1 | https://index.hu/belfold/szekhaz9725 | 2007-10-11 16:41:00+02:00 | true | 0 | 0 |
A költőnőről szóló 19 perces kisfilm teljes hosszában látható a Facebook-on.
A Jelenkor Kiadó a Könyves Magazinnal együttműködésben készített egy közel húszperces kisfilmet Nemes Nagy Ágnesről, a költő születésének 100. évfordulója alkalmából – vette észre a HVG.
Az anyagban archív fotók mellett több nagyinterjút is találunk, amikben Ferencz Győző, Kustos Júlia, Lator László, illetve Závada Péter mesél a Baumgarten-, József Attila-, és Kossuth-díjjal, posztumusz pedig a Világ Igaza-kitüntetéssel egyaránt elismert, műfordítóként is maradandót alkotó, a nőként való érvényesüléséért sokat harcoló művésznőről.
A kisfilmet a következő öt hónapban, a #nemesnagy100 kampány részeként, a Jelenkor Kiadó oldalán az életműbe való további betekintések követik majd. | Závada Péter is mesél a Nemes Nagy Ágnes születésének századik évfordulójára készített filmben | A költőnőről szóló 19 perces kisfilm teljes hosszában látható a Facebook-on. | [
"nemes nagy ágnes",
"jelenkor kiadó",
"lator lászló",
"závada péter",
"kisfilm"
] | 0 | https://24.hu/kultura/2022/01/05/zavada-peter-nemes-nagy-agnes-szazadik-evfordulo-film-lator-laszlo-jelenkor-kiado | 2022-01-05 00:00:00 | false | 0 | 0 |
Egyes idegpályarendszerek együtt működnek, ilyen a két szem szimultán lehunyása is. Változtatni lehet rajtuk, azaz a kacsintás gyakorlás, nem pedig adottság kérdése.
Nemrégiben lebbent fel a fátyol a szörnyű titokról, miszerint korunk egyik legnagyobb dívája, Rihanna nem tud kacsintani, pedig megpróbálta.
A “tragédia" részleteibe most nem megyünk bele, ám tudományos szempontból mégiscsak érdekes, hogy egyesek képtelenek csak az egyik szemüket lehunyni. Olyannyira, kollégánknak például annak idején honvédségi lőgyakorlaton le kellett kötni a bal szemét célzáshoz.
Nincs előre elrendelve
Az élet más területén nemigen okoz hátrányt e “hiányosság", és természetesen nőket, férfiakat egyaránt érint. Mi a magyarázat? Buda Botond neurológust, c. egyetemi docenst kérdeztük.
Röviden és nagy általánosságban van olyan, hogy valaki egyáltalán nem, vagy csak az egyik szemével tud kacsintani, de az már nem igaz, miszerint bárki képtelen lenne rá.
Az 1940-es években egy amerikai genetikus kutatásai alapján világszerte tényként kezelték: a kacsintás és “sok más mozgásforma" képessége örökletes adottság kérdése.
A sok más például azt jelenti, ha két kezünk ujjait összefonjuk, melyik hüvelykujj kerül felülre? Vagy hogyan tesszük karba a kezünket, a jobb tenyerünk nyugszik-e a bal bicepszen vagy fordítva? Ismerős dilemmák ezek, sokszor ma is előkerülnek.
Csak gyakorolni kell
Alig kellett egy évtized, egypetéjű ikrekkel végzett vizsgálatok cáfolták a genetikai kódoltságot, ám a köztudatban valamiért még mindig elterjedt tévhit.
Ugyanúgy, mint ahogy a jobb vagy a bal agyfélteke hangsúlyosabb működésének sincs köze ahhoz, ki melyik szemével tud vagy nem tud kacsintani.
Képesség nem kell hozzá, jórészt csak gyakorlás kérdése.
A gyerekek sokszor a tükör előtt állva grimaszolnak, csücsörítenek, a felnőttek ugratására sokan majd megfeszülnek, hogy a fülüket mozgassák, és persze próbálkoznak a kacsintással is. Lassan rájönnek, hogyan kell, és ha az egyik szemmel sikerül, a másikra már minek is komolyabb hangsúlyt fektetni?
Felnőttként ilyesmit már kevesen játszanak, olyankor már inkább csak rácsodálkoznak: jé, ez nekem megy vagy nem sikerül. Aki tehát többet gyakorolt, ügyesebb, annak most jobban megy, ennyi az egész
― emeli ki Buda Botond
A kacsintás azért több, mint az egyik szem lehunyása: van egyfajta eleganciája, fontos hogy a szem lehunyásakor arcunk ne ránduljon nevetséges grimaszba. Ez már igazán a mesterfok: egyeseknek könnyen megy, másoknak viszont komoly tréningre van hozzá szükségük.
Két ujj is együtt mozog, ha...
Nem maradunk adósak a tudományos magyarázattal sem. Az idegrendszernek megvan az a tulajdonsága, hogy egyes pályarendszereket együtt működtet, ilyen például a szem lehunyása: alvásnál, pislogásnál a két szemhéj automatikusan együtt mozog. Ezek annyira beégnek, hogy ha változtatni akarunk rajta, bizony nagyon tudatosan kell nekiállni.
De nem lehetetlen. Neuroplaszticitásnak nevezzük azt a jelenséget, hogy az idegsejtek kapcsolati hálója nem fix, hanem az igények szerint folyamatosan és dinamikusan változó, változtatható szisztéma.
A két szemhéj szimultán lehunyása nyilván nagyon erősen beégett a “rendszerbe". Ha tehát valaki felnőttként még soha nem próbálkozott a kacsintással, komoly kihívást jelenthet az új fajta vezérlés “bekábelezése". Az elsajátítás azonban jórészt csak akarat és gyakorlás kérdése. Ki könnyebben, ki nehezebben, de képes változtatni: az új “feladat" ugyanúgy beég az agyba ― magyarázza a neurológus.
Érdekes példa: egy kísérlet során összekötötték/ragasztották emberek középső és gyűrűsujját úgy, hogy azok ettől fogva csak együtt mozoghattak. Hetekkel később levették a kötést, és
a két ujj immár szabadon is együtt mozgott, sőt, a kísérlet alanyai képtelenek voltak őket külön mozgatni. Kis idő ‒ és persze gyakorlás ‒ után aztán visszaállt az eredeti állapot.
Az idegtudomány művelői gyakran hivatkoznak az angolul csattanósan rímelő alapigazságra: “Cells that fire together, wire together." Azaz azok az idegsejtek, amelyek egyszerre tüzelnek, együtt is huzalozódnak be. Az egyszerre aktivizálódó idegsejtcsoportok tehát valamiképp egy hálózatba kötve működnek; a bejáratott működés megváltoztatása aktív tevékenyéget, tanulást igényel. A végszó pedig: a kacsintás képessége nem öröklött adottság, hanem gyakorlás kérdése. | Rihanna tudna kacsintani, csak gyakorolni kéne | Nem genetika áll a háttérben, az agyféltekék sem ludasak, a válasz egyszerűbb, mint bárki gondolná. | [
"kacsintás",
"neurológia"
] | 0 | http://24.hu/tudomany/2017/07/30/rihanna-tudna-kacsintani-csak-gyakorolni-kene | 2017-07-30 00:00:00 | false | 0 | 0 |
2021. február. 23. 07:27 Utolsó frissítés: 2021. február. 23. 08:34
Távozik a Bajcsy-Zsilinszky Kórház főigazgatója – értesült a Telex. A portál úgy értesült, hogy Bodnár Attila a Terrorelhárítási Központ Egészségügyi Igazgatóságánál dolgozik majd tovább. Arról nem esett szó, hogy mi a személycsere oka.
Néhány nappal ezelőtt az óbudai Szent Margit Kórház vezetőjét, Szentes Tamást menesztették.
A Bajcsy-Zsilinszky Kórház 2020 tavaszán került a viták középpontjába, akkor a más intézményeknél jóval magasabb koronavírusos halálozási arány miatt támadták az intézményt – amit részben magyarázott az, hogy oda vitték a Pesti úti idősotthon betegeit – és azzal, hogy tesztelés nélkül engedték-e vissza az idősek otthonába az embereket. | Leváltják a Bajcsy-Zsilinszky Kórház főigazgatóját | A Terrorelhárítási Központ Egészségügyi Igazgatóságánál dolgozik tovább a Bajcsy-Zsilinszky Kórház eddigi főigazgatója. | [] | 0 | https://hvg.hu/itthon/20210223_Levaltjak_a_BajcsyZsilinszky_Korhaz_foigazgatojat/nyomtatas | 2021-02-23 07:27:00+01:00 | false | 0 | 0 |
Heves viharokkal, özönvízszerû esőzéssel kísérve csapott le Kanada atlanti-óceáni partvidékére és Québec tartomány délkeleti részére a gyengülőfélben lévő trópusi vihar.
Az Irén útjába kerülő övezetben máris csaknem 200 ezer kanadai háztartás maradt áram nélkül. Óránként 10-15 milliméteres csapadék ömlik, a széllökésesek ereje eléri a 120-130 kilométer/órát.
Robert Dutil, Québec tartomány belbiztonsági minisztere figyelmeztette a lakosságot, hogy nem holmi kis vihar érte el a térséget, hanem hatalmas szélviharral kell számolni. Ezért az emberek jobban teszik, ha az elkövetkező 24, 48 vagy akár 72 órában nem teszik lábukat az otthonukból – mondta a miniszter.
A helyi meteorológiai szolgálat előrejelzése szerint a helyzet várhatóan hétfőn lesz a legveszélyesebb. Ekkor Montrealtól a keleti partvidékig és a Szent Lőrinc folyóig egy “folyóson" fog végigsüvíteni a szélvihar.
A vihar előzőleg átmeneti áradást okozott New Yorkban, Új-Anglia államaiban fákat döntött és épületeket rongált meg. A folyók több helyen kiléptek medrükből. Volt, ahol a tûzoltóknak az embereket otthonaikból kellett kimenekíteni, mert már nyakig ért a víz. New Jerseyben, ahol a víz szintjének emelkedése helyenként a 3,5 métert is meghaladta, nagyobb károk keletkeztek, mint New Yorkban. Philadelphia elővárosaiban a víz néhol elérte az utcatáblákat, a nagyvárosban két épület összeomlott. Egy vasárnap született, Philadelphia környéki kisfiúnak a szülei a vihar után adtak második keresztnevet, akit így Manuel Hurricane Cooper néven anyakönyveztek.
Obama: még nincs vége
Azt akarom, hogy az emberek megértsék: még nincs vége – jelentette ki az amerikai elnök, miközben az Egyesült Államok keleti partvidékén még mindig milliók küszködtek a trópusi viharrá szelídült Irén hurrikán következményeivel. Hat állam területén összesen 15 ember halt meg és 4 millióan maradtak áramellátás nélkül az Egyesült Államokban. “A vihar következményeit még sokáig meg fogjuk érezni és a talpra állás hetekig, vagy még annál is hosszabb ideig el fog tartani" – mondta Barack Obama. New York polgármestere, Michael Bloomberg vasárnap délután 3-kor engedélyezte, hogy a város alacsony területeiről kiköltöztetett New York-iak visszatérhessenek lakóhelyükre. Fél ötkor részlegesen helyreállt a buszközlekedés, de a metróval kapcsolatban egyelőre nem hangzott el hivatalos bejelentés. | Irén már Kanadánál jár | Heves viharokkal, özönvízszerû esõzéssel kísérve csapott le Kanada atlanti-óceáni partvidékére és Québec tartomány délkeleti részére a gyengülõfélben lévõ trópusi vihar. | [
"külföld"
] | 0 | http://24.hu/kulfold/2011/08/29/iren_mar_kanadanal_jar | 2011-08-29 00:00:00 | false | 0 | 0 |
Fejenként egymillió dollárt kaptak egy pennsylvaniai magánbörtöntől, hogy minél súlyosabb büntetést szabjanak ki.
A pennsylvaniai Luzerne megye két bíróját, Mark Ciavarellát és Michael Conahant hivatali visszaéléssel és adócsalással vádolják. Csütörtökön mindketten elismerték, hogy egy magánkézben lévő pennsylvaniai börtöntől több mint 1-1 millió dollár kenőpénzt kaptak, hogy a fiatalkorú elkövetőkre minél súlyosabb börtönbüntetést szabjanak ki – írja a BBC.
A korrupt ügylet eredményeképpen az ítéltvégrehajtási intézményeket üzemeltető PA Child Care LLC vállalat jelentős állami pluszforrásokhoz jutott. A bírókat felfüggesztették, a vádalku értelmében tettükért hét év börtönt kaphatnak. | Elismerték a csalást a korrupt amerikai bírók | Elismerték a csalást a korrupt amerikai bírók - Fejenként egymillió dollárt kaptak egy pennsylvaniai magánbörtöntől, hogy minél súlyosabb büntetést szabjanak ki. | [
"korrupció",
"igazságszolgáltatás",
"usa",
"bulvár"
] | 1 | https://index.hu/bulvar/2009/02/13/elismertek_a_csalast_a_korrupt_birok | 2009-02-13 00:00:00 | true | 0 | 0 |
A kisrepülőgép-flotta bejelentés és engedély nélkül repült be a magyar légtérbe, majd leszálltak Rétságon. A rendőrség eljárást indított.
Öt kisrepülőgép szállt le engedély nélkül Rétság külterületén szombaton. Mint kiderült, a csehországi utasok egy rendezvényre tartottak. Az ügyben szabálysértési eljárást indított a rétsági rendőrkapitányság.
A Nógrád Megyei Rendőr-főkapitányság sajtóreferense elmondta: szombat délelőtt bejelentés érkezett a rendőrség ügyeletére, hogy 9 óra 35 perckor Rétság külterületén, a reptéren több kisrepülőgép szállt le.
A rendőrök megállapították, hogy a Csehországból Szlovákián át érkező kisrepülőgépek pilótái és utasai Balatonkeresztúrra akartak repülni, egy rendezvényre tartottak, de nem teljesítették bejelentési kötelezettségüket, és repülési tervvel sem rendelkeztek.
Az ügyben a rétsági rendőrkapitányság a légiközlekedés biztonságát és védelmét szolgáló szabályok megszegése és határrendészeti szabálysértés miatt eljárást indított – közölte a referens.
(Képünk illusztráció) | Itthon: Öt kisrepülőgép sértette meg a magyar légteret egyszerre | A kisrepülőgép-flotta bejelentés és engedély nélkül repült be a magyar légtérbe, majd leszálltak Rétságon. A rendőrség eljárást indított. | [] | 0 | https://hvg.hu/itthon/20200713_kisrepulogep_legtersertes_retsag | 2020-07-13 11:43:00+02:00 | false | 0 | 0 |
A Transparency International Magyarország (TI) a magyar kormány vállalásait kétarcúnak tartja.
Múlt héten nyolc másik állammal együtt Magyarország is csatlakozott a világméretű "Nyílt Kormányzati Együttműködés" (Open Government Partnership, OGP) nevű kezdeményezéshez, a TI mégis elégedetlen. A jogvédő szervezet szerint a kabinet "az OGP kapcsán sem élt a lehetőséggel, hogy valódi lépéseket tegyen a korrupció visszaszorítása, illetve a civilszervezetekkel történő valódi együttműködés kialakítására", csak egy hangzatos ígéretcsomagot tett le az asztalra.
Süket fülekre talált az a civil javaslat, hogy legyenek nyilvánosak az állami és a helyi önkormányzatok költségvetési adatai, mert az embereknek joguk van tudni, mely társadalmi célokra megy el a közpénz. A kormány annyit vállalt, hogy számszerű és grafikus módon bemutatja a központi költségvetés és módosításainak adatait. "Ami nem sok, ha figyelembe vesszük, hogy jelenleg is működik olyan internetes portál, ahol civil szervezetek hasonló vizualizációkat alkalmaznak a központi költségvetésre vonatkozóan."
A TI nehezményezi, hogy a kormány úgy erősítené a köztulajdon hasznosítására és a közpénzek felhasználásával kötött szerződések nyilvánosságát, hogy ehhez semmilyen szankciót nem rendel, ráadásul az új Polgári Törvénykönyv végképp megkérdőjelezi a kabinet nyilvánosság iránti elkötelezettségét. "A hatályos Ptk. kivonja az üzleti titok alkalmazási köréből a közpénz felhasználásával összefüggő adatot (81. § (3) bekezdés), azonban az új Ptk.-ra vonatkozó törvényjavaslat nem tartalmaz ilyen rendelkezést."
A Transparency International Magyarország a magyar kormány akciótervében tett vállalásainak teljesítését egy számláló segítségével fogja nyomon követni és figyelni a kormányzati vállalások végrehajtásának határidejéig eltelt idő eredményességét. Az OGP célja egyébként az átlátható, hatékony és ellenőrizhető kormányzat megvalósítása, és a kormányzatok részéről olyan, a korrupció elleni fellépést elősegítő kötelezettségvállalások kezdeményezésének elérése, amelyeket akciótervbe foglalnak.
A kormányoknak a civilszervezetekkel együttműködve, segítségüket és szaktudásukat igénybe véve kellene végrehajtani antikorrupciós programjukat. Az OGP akciótervét a kormány február 25-én fogadta el, bár annak már október 15-én készen kellett volna lennie. Az akcióterv gyakorlatilag a civilszervezetek által adott javaslatok felhígított, ám annál hangzatosabb változata. Voltak ugyan a civilszervezetek és a minisztériumi szakértők közötti munkacsoporti ülések, ám még a civil javaslatok kezelése, elfogadásának "rendje" sem volt nyomon követhető - emlékeztet a TI: | Nem jól harcol a kormány a korrupció ellen | A Transparency International Magyarország (TI) a magyar kormány vállalásait kétarcúnak tartja. | [
"korrupció",
"transparency international magyarország",
"ti"
] | 1 | http://fn.hir24.hu/itthon/2013/04/29/nem-jol-harcol-a-kormany-a-korrupcio-ellen | 2013-04-29 00:00:00 | true | 0 | 0 |
Elkezdődött: 48 órás sztrájkot tartanak a Lufthansa légiutas-kísérői
A péntek éjfélig tartó sztrájk leginkább a frankfurti nemzetközi repülőtéren okoz gondot, amelynek menetrendjéből 800 Lufthansa-járatot kellett törölni. Azonban csütörtök reggel nem volt nagyobb fennakadás, mert az utasok időben értesültek a munkabeszüntetésről.
Az UFO valamennyi Németországból induló csütörtöki és pénteki Lufthansa-járatra sztrájkot hirdetett. A légitársaság ezért rendkívüli menetrendet állított össze, csütörtökön az eredetileg tervezett 3000 járat helyett 2300 járat közlekedik, pénteken pedig a tervezett 3000 helyett 2400. Több budapesti járat is kimarad. A járattörlések 180 ezer utast érintenek.
A légiutas-kísérők szakszervezete legutóbb október 20-án tartott sztrájkot a vállalatcsoportnál, a 19 órás munkabeszüntetés miatt több mint száz járatot kellett törölni. Hétfőn hirdették meg az újabb munkabeszüntetést, arra hivatkozva, hogy a Lufthansa vezetősége továbbra sem hajlandó tárgyalni, és még csak nem is reagálnak a megkereséseikre.
A Lufthansa szerint az UFO vezetése szabálytalanul került pozícióba, így tevékenysége is szabályellenes. A társaság ezért nem ismeri el az UFO márciusi lépésének jogosságát, amellyel a szakszervezet felmondta a kollektív szerződést. Álláspontja szerint továbbra is érvényes a légiutas-kísérők munkájáról és javadalmazásáról szóló megállapodás.
Az UFO az utóbbi években több nagyszabású sztrájkot szervezett a Lufthansa-csoportnál, 2015 novemberében egyhetes munkabeszüntetést tartottak, akkor 4700 járatot kellett törölni.
(MTI) | Elkezdődött: 48 órás sztrájkot tartanak a Lufthansa légiutas-kísérői | Elkezdődött csütörtökön a német légiutas-kísérők független szakszervezetének (UFO) 48 órás sztrájkja a Lufthansa légitársaságnál. | [] | 0 | https://blikk.hu/aktualis/kulfold/elkezdodott-a-lufthansa-legiutas-kiseroinek-48-oras-sztrajkja/4sm4vth | 2019-11-07 09:00:27+01:00 | false | 0 | 0 |
2010-12-26 19:44
Kutyasétáltatás közben csaptak le a rendőrök a volt miniszterre Õrizetbe vették vasárnap a vád alá helyezett volt ukrán kormányfő, Julija Timosenko egykori belügyminiszterét. Jurij Lucenko szóvivője azt mondta telefonon az AFP-nek, hogy a volt miniszter a kutyáját sétáltatta, amikor az ukrán Biztonsági Szolgálat (SBU) tíz embere rontott rá. A szóvivő szerint az egykori narancsos forradalom egyik vezetőjét az SBU központjába vitték.
A kijevi főügyészség megerősítette Lucenko őrizetbe vételének hírét, de részleteket egyelőre nem közöltek. A 46 éves volt belügyminiszter ellen novemberben hangoztak el az első vádak, amelyek szerint visszaélt a hatalmával, és sikkasztott. Az ukrán média szerint a Lucenko elleni egyik vád szerint a volt miniszter állítólag 40 ezer hrivnyát (valamivel több, mint egymillió forintot) adott sofőrjének. Lucenko koncepciósnak nevezte a vádakat.
Lucenko őrizetbe vétele alig egy héttel azután történt, hogy hivatalosan is vádat emelt az ukrán ügyészség Julija Timosenko volt ukrán miniszterelnök ellen hatalommal való visszaélés és hivatali kötelességének megszegése miatt. Timosenkónak megtiltották, hogy elhagyja Kijevet.
Ez az eddigi legsúlyosabb jogi támadás a 2007 és 2010 között a kormányfői posztot betöltő Timosenko ellen azóta, hogy ellenfele, Viktor Janukovics megnyerte az ukrán elnökválasztásokat, majd lemondásra kényszerítette őt. Timosenko októberben elismerte, hogy a tényeket tárták fel amerikai könyvvizsgálók, akik szerint több csalás is történt a kormányban az ő miniszterelnöksége alatt.
A Timosenko-kormány pénzügyeit vizsgáló ellenőrök nyolc havi vizsgálódás után jelentették be két hónappal ezelőtt, hogy az ukrán minisztériumok az előző két évben legalább hat ízben nem az előírt célokra használtak fel költségvetési összegeket és az ügyletek csalásgyanúsak. (lm)
| Külföld :: Kutyasétáltatás közben csaptak le a rendõrök a volt miniszterre | Kutyasétáltatás közben csaptak le a rendõrök a volt miniszterre Õrizetbe vették vasárnap a vád alá helyezett volt ukrán kormányfõ, Julija Timosenko egykori belügyminiszterét. Jurij Lucenko szóvivõje azt mondta telefonon az AFP-nek, hogy a volt miniszter a kutyáját sétáltatta, amikor az ukrán Biztonsági Szolgálat (SBU) tíz embere rontott rá. | [] | 1 | http://hirtv.hu/kulfold | null | true | 0 | 0 |
Elkészítette jelentését az elmúlt nyolc év állami eladósodását vizsgáló parlamenti albizottság. A testület, amely nyolc tagjából hatan kormánypártiak, MSZP-s és LMP-s viszont nincs benne, a jelentésben a politikai és gazdaságpolitikai kérdésből – az államadósság mértékéből – bűnügyet kreálna azzal, hogy az előző kormányfők esetleges jogi felelősségre vonásáról ír a jelentésében. Európában ez egyedülálló lenne, holott az unióban van a magyarnál nagyobb és gyorsabban növő államadósság.
A 2002-es kormányváltástól a 2010-es kormányváltásig eltelt nyolc évben durván meglódult, és a 60 százalék alatti szintről 80 százalék fölé emelkedett a GDP-arányos magyar államadósság. Az euróbevezetés maastrichti kritériuma 60 százalékos szintet, vagy afölötti szint esetén csökkenő trendet ír elő – mi ezt a 2004-es uniós csatlakozás óta lényegében nem tudtuk teljesíteni. A jelentés szerint 2005-ben léptük át a maastrichti küszöböt, az Államadósság Kezelő Központ korábbi adatai szerint 2006-ban, de még 2007-ben is csak éppen fölötte voltunk, a nagy ugrás ekkor, részben a nemzetközi mentőcsomag nyomán következett be.
A kormány gazdaságpolitikai kommunikációjának ez év elején lett központi eleme az államadósság – a tavalyi választások után még az adósság további növelését sem tartotta elképzelhetetlennek a kabinet, ám Brüsszel egyértelművé tette, hogy erről nem lehet szó –, és idén februárban dőlt el, hogy államadósság-kommandót hoznak létre a parlament költségvetési bizottságán belül, amely feladata az elmúlt nyolc év eladósodásának megvizsgálása lesz. A nyolctagú testület – amelyben öt fideszes, egy KDNP-s, egy jobbikos és egy jobbikosból lett független tagja volt – mindhárom volt miniszterelnököt meghallgatta az elmúlt hónapokban, és mostanra készült el a jelentésével, amit vasárnap tett közzé.
A jelentés megállapítja: a 2002 és 2010 között hivatalban volt szocialista kormányok bűnt követtek el azzal, hogy súlyosan eladósították Magyarországot. Az albizottság igencsak leegyszerűsítően azt állapította meg, hogy az államadósság drámai mértékű növekedését nem nemzetközi gazdasági folyamatok, hanem a szocialista kormányok hibás, rossz gazdaságpolitikai döntései okozták. Ez azért módfelett különös, mert a 2008 végén kirobbant gazdasági válság hatására 2009-ben durván visszaesett a magyar gazdaság teljesítménye, márpedig a GDP-nek az a 6,3 százalékos visszaesése értelemszerűen automatikusan ennyivel növelte a GDP-arányos adósságot.
A jelentés kitér Gyurcsány Ferenc őszödi beszédének arra a mondatára is, miszerint "majdnem beledöglöttem, hogy másfél évig úgy kellett tenni, mintha kormányoztunk volna, ehelyett hazudtunk reggel, éjjel, meg este". Az albizottság szerint az első Gyurcsány-kormány időszaka volt végzete, mert ezáltal Magyarországot teljesen kiszolgáltatottan, felkészületlenül érte a gazdasági válság. A testület szerint Magyarországon a gazdasági adatokat, így a költségvetési hiány mértékét ebben az időszakban folyamatosan meghamisították, "átverve nemcsak minden magyar embert, hanem az egész Európai Uniót is". Ez a kijelentés tényekkel nincs alátámasztva, bár az igaz: a tényleges költségvetési hiány mindig magasabb lett, mint a tervezett volt (ez azonban épp cáfolni látszik a hamisítás tényét, hiszen annak az lett volna a lényege, hogy megfeleljünk a terveknek, elvárásoknak).
Az albizottság jelentése szerint "ma ennek a bűnnek, vagyis az ország eladósításának következményeit viseli minden magyar ember, és minden magyar család: munkájukból nem saját maguk gyarapodnak, hanem a külföld profitál, hiszen a személyi jövedelemadó minden 10 befizetett forintjából 7-et az adósság törlesztésére kell fordítani".
Ezért a testület szerint a volt kormányfők, Medgyessy Péter, Gyurcsány Ferenc és Bajnai Gordon ellen akár jogi felelősségre vonás is elképzelhető. Szó szerint így fogalmaz a jelentés: "Akik ezt a bűnt elkövették Magyarországgal szemben, felelősséggel tartoznak [...] az albizottság az elkövetett bűn súlya miatt felkéri az Országgyűlés Alkotmányügyi, Igazságügyi és Ügyrendi, valamint Számvevőszéki és Költségvetési Bizottságát, hogy vizsgálják meg a jogi felelősség megállapításának lehetőségét is."
Európában egyébként egyedülálló lenne, ha egy olyan politikai-gazdaságpolitikai kérdésből, mint az államadósság mértéke, büntetőjogi ügyet kreálnának. Holott a magyar adósság nem a legmagasabb, az unióban, mint a grafikonon is látható, hét országban is magasabb. És ami nem s látható rajta: a növekedés dinamikája sem nálunk volt a legdurvább.Szlovénia például 1992-ben nulláról indult, és adóssága az elmúlt három évben nagyjából megduplázódott.
Egyelőre még Görögországból sem hallani, hogy az elmúlt tíz évben az országot vezető politikusok bármelyike ellen büntetőjogi eljárás indult volna. Noha ott valóban éveken keresztül meghamisították a költségvetési jelentéseket, ami mostanra az egész eurózónát megrázó válsághoz vezetett. | Bűnügyet csinálnának az államadósságból | Bűnügyet csinálnának az államadósságból - Az MSZP- és LMP-tag nélküli adósságkommandó szerint a világválság sem felelős az ország eladósodásáért, csak a volt kormányok, főleg Gyurcsányék. | [
"államadósság",
"gyurcsány ferenc",
"bajnai gordon",
"medgyessy péter",
"Gazdaság"
] | 0 | http://index.hu/gazdasag/magyar/2011/08/01/adossag | 2011-08-01 00:00:00 | true | 0 | 0 |
Utoljára 25 évvel ezelőtt volt ilyen tömeges delfinpusztulás az Egyesült Államokban.
Több mint ezer delfinnel végzett egy vírus idén az Egyesült Államok keleti partjainál New Yorktól Floridáig – hívta fel a figyelmet az amerikai Nemzeti Oceanográfiai és Légköri Hivatal (NOAA) egy tengerbiológusa.
A Miami Herald című lapban megjelent írásában Erin Fougeres kijelentette, hogy a kanyaróhoz hasonló vírus a palackorrú delfinek közül ebben az évben jóval többet pusztított el, mint a kórokozó keltette járvány legutóbbi kitörésekor, az 1980-as évek végén. Akkor 740 példány veszett oda.
Ráadásul az ezer elhullott állathoz még hozzá kell adni azokat az egyedeket, amelyek a nyílt tengeren pusztultak el, és tetemük nem vetődött partra. Erin Fougeres szerint tehát a 2013-as járvány valójában jóval több mint ezer delfinnel végezhetett.
Az még tisztázásra vár, hogy a kórokozó mitől vált ennyire gyakorivá a hideg idő beálltával dél felé vándorló cetfélék körében.
“Legutóbb mintegy 25 évvel ezelőtt fordult elő hasonló, és a járványt túlélt állatoknak rendelkezniük kellett természetes antitestekkel. Az új példányok azonban kiszolgáltatottak, és lehet, hogy nem tudnak védekezni a vírus ellen" – fogalmazott a tengerbiológus.
A szakembereknek viszont annak lehetőségét is számításba kell venniük, hogy a delfinek a globális felmelegedés vagy a környezetszennyezés miatt érzékenyebbek idén, mint más években.
A NOAA adatai szerint 2010-ben hozzávetőleg 40 ezer palackorrú delfin élt az amerikai partok mentén. | Kanyarószerű vírus végzett több mint ezer delfinnel | Utoljára 25 évvel ezelőtt volt ilyen tömeges delfinpusztulás az Egyesült Államokban. | [
"vírus",
"delfin",
"pusztulás"
] | 0 | https://24.hu/tudomany/2013/12/26/kanyaroszeru-virus-vegzett-tobb-mint-ezer-delfinnel | 2013-12-26 00:00:00 | false | 0 | 0 |
Borzasztó tragédia Somogyban: a születésnapja után nem sokkal kigyulladt házában veszítette életét egy férfi
Menekülés közben érte a tűzhalál azt a 64 éves férfit, akinek holttestére tűzoltók találtak rá háza ajtajában Kapolyon. / Fotó: TV2
Menekülés közben érte a tűzhalál azt a 64 éves férfit, akinek a holttestére kapolyi házának ajtajában találtak rá tűzoltók. A férfi a tragédia előtt ünnepelte a születésnapját, de azt egyelőre nem tudni, mindez összefügg-e a tűzzel. A férfi ugyanis nem dohányzott, illetve kályha sem volt a kigyulladt szobában – derült ki a Tényekből.
Hatalmas a felháborodás: kiengedték a dunaszegi szatírt, rettegnek az édesanyák a településen
Mégis hatásos a BCG oltás a koronavírus ellen? Itt van az amerikai kutatók válasza
A kapolyi ház ablakán kidőlő füstre lettek figyelmesek a szomszédok, akik azonnal tudták, hogy nagy baj lehet, hiszen a szomszédjuk egyedül élt és alig mozdult ki otthonról. A szomszédok még a tűzoltók kiérkezése előtt megpróbálták eloltani a tüzet, de nem sikerült megfékezniük az akkor már méteres lángokat.
A tűzoltók később megtalálták az idős embert, aki menekülni akart a tűz elől. A ház egyik szobájában találtak rá, az ajtó előtt. Néhány centin múlott, hogy kijusson a házból, ám a nagy füst miatt elfogyhatott a levegője, így összeesett.
Varga István, a Katasztrófavédelmi Műveleti Szolgálat vezetője a Tényeknek elmondta: a 64 éves férfi olyan súlyos égési sérüléseket szenvedett, hogy a helyszínen meghalt. Az elhunyt férfit az utcában dolgos embernek tartották, aki szerette az állatokat. A férfi a tragédia előtt ünnepelte a születésnapját. Hogy mindez összefügg-e a tűzzel, még nem lehet tudni. Egyelőre az is rejtély, mitől lobbant lángra a ház.
A teljes riportot itt nézheti meg: | Borzasztó tragédia Somogyban: a születésnapja után nem sokkal kigyulladt házában veszítette életét egy férfi | Menekülés közben érte a tűzhalál azt a 64 éves férfit, akinek a holttestére kapolyi házának ajtajában találtak rá tűzoltók. A férfi a tragédia előtt ünnepelte a születésnapját, de azt egyelőre nem tudni, mindez összefügg-e a tűzzel. A férfi ugyanis nem dohányzott, illetve kályha sem volt a kigyulladt szobában – derült ki a Tényekből. | [
"katasztrófa",
"tűz",
"elhunyt",
"születésnap",
"kapoly",
"tragédia",
"férfi"
] | 0 | https://blikk.hu/aktualis/belfold/szuletesnapja-utan-nem-sokkal-a-kigyulladt-hazaban-veszitette-eletet-egy-ferfi-somogy/t2m42jv | 2020-04-21 20:17:00+01:00 | false | 0 | 0 |
Az NGM szerint csak megtorpanás volt és nem fordulat az iparban
Az ipari rendelésállomány és a bizalmi indexek is azt vetítik előre, hogy a januári megtorpanás után februártól folytatódik az ipari termelés növekedése Magyarországon - mondta Lenner Áron Márk, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) belgazdaságért felelős helyettes államtitkára az M1 aktuális csatornán hétfőn, a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb adatait kommentálva.
Januárban az előző évihez képest gyakorlatilag stagnált az ipar teljesítménye, aminek fő okát a téli leállások jelenthetik. A decemberi szabadságolások áthúzódtak januárra, ez okozhatta, hogy az ipari teljesítmény nem a korábbi lendületének megfelelően növekedett januárban - fejtette ki a helyettes államtitkár. Hangsúlyozta, a januári stagnálásból nem lehet hosszabb távú következtetéseket levonni az év egészére.
Kapcsolódó anyag: 16 havi mélyponton az ipar növekedése
Lenner Áron Márk jelezte, a januári adatokra vonatkozó első becslését közölte a KSH, még nem tudják, melyik ágazat hogyan teljesített. A részletes adatok alapján lehet majd látni, milyen folyamatok állnak az összesített számok hátterében - mondta.
Ez most a világ leggyorsabb kocsija
A helyettes államtitkár kitért arra is, hogy a kormány az idén már megtárgyalta az Irinyi-tervet, amely a magyar iparfejlesztés átfogó koncepciója. Ez az a fő stratégiai dokumentum, amelynek alapján az uniós és a hazai források bevonásával a magyar ipari termelést támogatja a kormány - mutatott rá.
Hozzátette, stratégiai cél, hogy az ipari termelés bruttó hazai termékhez (GDP-hez) való hozzájárulása 30 százalékra emelkedjen 2020-ra. Ez reális az ipari termelés tavalyi egész évi 7,5 százalékos növekedési ütemét tekintve - hangsúlyozta Lenner Áron Márk.
| Az NGM szerint csak megtorpanás volt és nem fordulat az iparban | Az ipari rendelésállomány és a bizalmi indexek is azt vetítik előre, hogy a januári megtorpanás után februártól folytatódik az ipari termelés növekedése Magyarországon - mondta Lenner Áron Márk, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) belgazdaságért felelős helyettes államtitkára az M1 aktuális csatornán hétfőn, a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb adatait kommentálva. | [
"hírek",
"gazdaság",
"vállalatvezetés",
"minőség",
"logisztika",
"e-business",
"marketing",
"pr",
"hr",
"pénzügy",
"innováció"
] | 0 | http://mfor.hu/cikkek/Az_NGM_szerint_csak_megtorpanas_volt_es_nem_fordulat_az_iparban.html | null | true | 0 | 0 |
Túl gyorsan hajtott – ez lett a veszte egy budapesti droglabor “üzemeltetőjének". A kocsit a XI. kerületben, a Mezőkövesd utca és a Budafoki út kereszteződésénél szúrták ki és állították meg az egyenruhások a hétvégén. Amikor átvizsgálták a ruháját, drogot találtak nála: egy doboz kék színű, kézigránát formájú tablettát és 73 gramm gyanús, fehér port.
Az autós nem volt hajlandó együttműködni a nyomozókkal, és nem akarta elárulni, hogy hol lakik. Pechjére a rendőröknek sikerült kideríteniük a címet, majd házkutatást tartottak a III. kerületi, Zápor utcai lakásban, ahol körülbelül hat kilogramm amfetamint, 11 ezer darab extasyt és 70 gramm marihuánát fogltaltak le. Ezen felül persze előkerültek az előállításhoz és adagoláshoz szükséges eszközök is, például a présgép és a mérleg.
A 39 éves férfit őrizetbe vették és kezdeményezték előzetes letartóztatását – tudtuk meg a Budapesti Rendőr-főkapitányságtól. | Droglabort számoltak fel Budapesten | Amfetamin, extasy és marihuána is volt a lakásban. | [
"droglabor",
"kábítószer"
] | 0 | https://24.hu/kozelet/2015/01/19/droglabort-szamoltak-fel-budapesten | 2015-01-19 00:00:00 | false | 0 | 0 |
A nem mindennapi bundájának köszönhetően, a nyolchetes csöppség épp úgy fest, mintha mindig meg lenne lepődve.
“Mikor megszületett, csak ez a két fekete foltocska volt a hófehér bundáján" – idézi a 40 éves gazdit, Andy Entwistle-t a Daily Mail című brit lap. A négygyermekes apa hozzátette, ahogy nőtt kedvencük, úgy ragadt rajta az “Aggódós Cica" név, az ábrázatának köszönhetően.
Képek forrása: Daily Mail
“Gyakran megkérdeznek minket, hogy a cicánk “szemöldöke" igazi-e, vagy csak úgy odafestettük" – vallja be a férfi, majd hozzáteszi: “A két kis folt teljesen természetes. Kegyetlen lenne, ha ilyesmivel viccelődnénk, ráadásul minden egyes nap" – tette hozzá.
Bár még csak nyolc hetes, a különleges bundájú kiscica igazi hírességnek számít. Mióta gazdái feltöltötték az internetre, a róla készült fotók vírusszerűen terjednek. És, hát lássuk be, nem véletlenül.
Nektek hogy tetszik? Láttatok már ilyen különleges bundájú apróságot? Írjátok meg kommentben! | Megőrül az internet az aggódós kiscicáért | A nem mindennapi bundájának köszönhetően, a nyolchetes csöppség épp úgy fest, mintha mindig meg lenne lepődve. | [
"bunda",
"cica",
"folt",
"háziállat"
] | 0 | http://24.hu/elet-stilus/2015/05/04/megorul-az-internet-az-aggodos-kiscicaert | 2015-05-04 00:00:00 | false | 0 | 0 |
Az egykori, Jászai Gellért-féle SCD-csoportban, később, a milliárdos csalásgyanúba keveredett ESZOSZ szociális szövetkezetben is aktív Wrábel Zoltán Zsolt az ingatlanos-vendéglátós bizniszben tűnt fel legújabban. Bástya Pince Étterem Kft. néven új céget alapított saját vállalkozásán, a Corvus Capital Kft.-n keresztül. Rövid időn belül ez már a második új cége, októberben a Váci út 188. Irodaház Ingatlanforgalmazó Zrt.-t jegyeztette be.
Kérdésünkre, hogy a Bástya Pince alapítása összefügg-e Belváros-Lipótváros utolsó beépítetlen telkével, a nemrég eladott Bástya utca 1-11. alatti ingatlannal, nem reagált.
Ezzel a telekkel Wrábel korábban már kapcsolatba került, még akkor, amikor az SCD-csoport egész sor ingatlanos cégét vezette: a BP Property-klónokat Alfától egészen Kappáig.
Ezek közül a BP Property Delta portfóliójába került a több mint 1700 négyzetméteres Bástya utcai ingatlan, amelyet az önkormányzat legértékesebb üres telkeként tartottak számon akkoriban. A területet az V. kerületi önkormányzat 2008-ban, még Rogán Antal polgármestersége idején adta el az SCD-nek. A 400 milliós szerződésnél Wrábel SCD-s színekben kötött nagyobb üzletet is Rogánnal: ő képviselte a BP Property Béta Kft. – Balatontourist Zrt. konzorciumát, amelyik 1,44 milliárd forintos nyertes ajánlatot tett a 2,5 hektáros Hárshegyi út 1. szám alatti, a lipótvárosi önkormányzat tulajdonában álló ingatlanra. Az SCD ugyanis nemcsak a Balaton környékén tervezett 100 milliárd forintos idegenforgalmi fejlesztéseket, Budapesten is nagyszabású ingatlanfelvásárlásba és beruházásokba kezdett, s mint a konzorcium felállása mutatja, nem teljesen függetlenül egymástól.
A fővárosi fejlesztések közül az Akadémia Park el is készült (ide tette át most a székhelyét a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó Status Capital Kockázati Tőkealap-kezelő), a fejlesztések zöme azonban befulladt, így a BP Property Delta felszámolásával együtt a Bástya-projekt is bebukott. Némi botrány és hosszan tartó pereskedés után októberben jutott odáig a dolog, hogy az ingatlanra nyertes ajánlatot tett a jordániai származású szállodaguru, Mazen Al Ramahi.
A Bástya utcai telken az eladás pillanatában beépítési korlát volt, a kerületi szabályozás mélygarázson kívül nem sok mindenre ad lehetőséget, leginkább a föld alatti építkezésre. Az SCD-nek ennél nagyobb fejlesztési tervei voltak annak idején a belvárosi telken.
Az SCD-alapító Jászai Gellért terveinek egy része pedig már reinkarnálódott: a Hunguest Hotels, illetve a Balatontourist felvásárlásával legalábbis a legnagyobb balatoni szállásadó és országosan is a legnagyobb idegenforgalmi potentát lett Mészáros Lőrinccel közösen.
Wrábel az SCD bedőlése után kisebb cégekben tűnt fel, így a 2009-ben alapított KMDC Invest Ingatlanfejlesztő Kft.-ben, a szálláshelyszolgáltató GM United Kft.-ben, és egy fogfehérítéssel foglalkozó vállalkozásban, a Smile Partner Kft.-ben. Beszállt 2013-ban a Jászapátiban bejegyzett Biomass Hungary Kft.-be, amelynek a profilja kapcsolódott az ESZOSZ-hoz (Első Magyar Környezettudatos Országos Szociális Szövetkezet), az Átlátszó oknyomozó portálnak legalábbis azt válaszolta, létezett olyan terv, hogy a szövetkezet által gyűjtött zöldhulladék egy részét a Biomass dolgozza majd fel.
Az ESZOSZ országos botrány főszereplője lett; Wrábel Zoltán Zsolt pedig szövetkezeti tag, sőt 2014-ig felügyelőbizottsági tag volt a szervezetben.
2,9 milliárd forint uniós forrást nyertek el egy projektre, amelyben halmozottan hátrányos helyzetű, korábban tartós munkanélküli foglalkoztatottakkal állami erdőket tisztíttattak ki, a zöldhulladékot pedig feldolgozták és értékesítették. Ám a dolgozók egy idő után nem kaptak pénzt és az ügyben milliárdos csalás gyanúja vetődött fel. Az Átlátszó tényfeltáró portál cikke Lázár János kancelláriaminiszterhez, oligarchákhoz és a belvárosi ingatlanmutyihoz vezető szálakat tárt fel akkoriban. | Megint fővárosi ingatlanbizniszben utazik Jászai Gellért jobbkeze | Rogán Antallal 1,4 milliárd forintos ingatlanüzletről állapodhatott meg valaha Wrábel Zoltán az SCD-csoport színeiben, és most megint aktivizálta magát. | [
"jászai gellért",
"scd",
"wrábel zoltán",
"bástya pince étterem",
"eszosz",
"bp property delta"
] | 1 | https://24.hu/fn/gazdasag/2017/12/19/megint-fovarosi-ingatlanbizniszben-utazik-jaszai-gellert-jobbkeze | 2017-12-19 00:00:00 | true | 0 | 0 |
Újabb fontos pillanatához érkezett a paksi bővítés azzal, hogy elkezdődött a leendő hatos blokk alatti talaj kitermelése is, amely az első lépése az építés előkészítési munkálatainak - jelentette be Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kedden.
A tárcavezető arról számolt be, hogy megindult a paksi atomerőmű leendő hatos reaktorblokkja alatti talaj kitermelése is, először öt méteres mélységig, miután ugyanez a tervezett ötös blokk esetében már megtörtént. Jelezte, nagyjából egymillió köbméternyi földet kellett elszállítani a helyszínről, és jelenleg is harminc-negyven teherautó hordja el a nyolc gép által kitermelt földet. A hatos blokk egyes pontjain 23 méteres mélységig kell majd leásni a stabilitás, a biztonságos működés garantálása érdekében, ez egy következő fázis lesz a munkálatokban.
Szijjártó kitért arra is, hogy eközben zajlanak a stabilitás és a biztonság szempontjából rendkívül lényeges résfalazási munkálatok, már mintegy 700 méter meg is épült. Illetve a reaktortartály gyártása is folyamatban van Oroszországban. Mindez azt jelenti szerinte, hogy a 2030-as befejezése a munkálatoknak továbbra is reális célkitűzés.
"Így nem leszünk rákényszerülve a nemzetközi piacokra, nem leszünk kitéve a nemzetközi piacok néha őrült árváltozásainak (...) A paksi atomerőmű bővítésének ügyét már sokan temették, sokan ellenérdekeltek annak sikerében, de a magyar nemzeti érdek egyértelmű, a nukleáris energia arányát növelni kell az energiamixben. Ennek kézenfekvő megoldása a két új blokk megépítése, amellyel a nukleáris kapacitásunkat 2000 megawattról 4400 megawattra fogjuk növelni" - összegzett. | Kulcsmozzanatához érkezett a paksi bővítés | Szijjártó Péter jött a részletekkel. | [
""
] | 0 | https://24.hu/fn/gazdasag/2023/09/05/paksi-bovites-atomeromu-hatos-blokk-szijjarto-peter | 2023. 09. 05. 00:00:00 | true | 0 | 0 |
Kedden a Kúria elkezdte a tárgyalását a lúgos támadásként elhíresült bűnügynek: ezzel a legmagasabb bírói fórum elé ért az eset, amelyből az elmúlt években lassan a nők elleni erőszak magyarországi kezelésének szimbóluma vált.
Ahogy megírtuk, a Budai Irgalmasrendi Kórház egykori főigazgatóját, B. Krisztiánt idén márciusban az első- után a másodfok is bűnösnek találta. A Fővárosi Ítélőtábla szerint megállt a vád, miszerint 2013 márciusában maszkot viselve megtámadta volt barátnőjét, Renner Erikát a nő saját otthonában, elkábította, maró lúggal leöntötte a nemi szervét és környékét, majd magára hagyta. Az ítélőtábla márciusban életveszélyt okozó testi sértésért és más bűncselekményekért összesen 9 év börtönre ítélte, és örökre eltiltotta az orvosi hivatástól. A másodfokon kiszabott büntetés több mint kétszer olyan súlyos lett, mint amit az első fok mért az orvosra.
A március ítélet azért nem lett jogerős, mert az ítélőtábla olyan, a lúgos támadáshoz képest mellékes bűncselekményekben (magánlaksértésben, okirattal és készpénzhelyettesítő eszközzel való visszaélésben, mert rablást színlelve elvitte áldozata táskáját, benne az irataival és a bankkártyájával) is megállapította B. Krisztián bűnösségét, amelyek a Fővárosi Törvényszék első fokú ítéletében még nem szerepeltek, és azok ellen is biztosítani kell a jogorvoslatot. Így került az ügy a Kúria elé.
A Kúria keddi tárgyalásán nem volt nagy meglepetés, többnyire a másodfokon már elhangzott érveket sorolták újra a perbeszédekben. Az ügyészség súlyosabb büntetést, még több börtönévet kért az orvosra. A Renner Erikát képviselő ügyvéd továbbra is azt szeretné elérni, hogy ne csak testi sértésben, hanem emberölési kísérletben mondják ki bűnösnek B. Krisztiánt, és ennek megfelelő büntetést kapjon.
Az orvos, aki rövid szabadság után újra előzetes letartóztatásban várja a jogerős ítéletet, még mindig teljesen ártatlannak mondja és sajnáltatja magát azért, hogy "közellenséget kreáltak" belőle. Ha az ügyvédjén múlna, az ügy vége még nagyon-nagyon messze lenne, mert a korábbi ítéletek hatályon kívül helyezését és teljesen új eljárás indítását kérte.
A lúgos támadást a védelem egy mindmáig ismeretlenül maradt állítólagos tettesre igyekszik hárítani. Szerintük az ügyészség se azt nem bizonyította, hogy B. K. követte el a támadást, se azt, hogy - bárki is követte el - az életveszélyt okozott volna. Sőt, az ügyvéd még ennél is messzebbre ment: szerinte még az sem feltétlenül biztos, hogy maradandó fogyatékosságot okozott a maró lúg, és ha így is volt, nem igazolható, hogy a támadó tehet erről, nem pedig orvosi műhiba.
Renner Erika ügyvédje, Gál András ezzel kapcsolatban úgy fogalmazott: "a védekezésben rejlő gátlástalanság" talán még felül is múlja a bűncselekményben rejlő gátlástalanságot, aljasságot. Gál szerint a lúgos támadás ügye rámutott, hogy az igazságszolgáltatás az alsóbb szinteken keveset fog fel a nők elleni erőszak speciális kérdésköréből, és képzésekre volna szükség ahhoz, hogy előrelépés legyen.
A Kúria jövő kedden, június 13-án fog ítéletet hirdeteni. | Már a Kúria kezében van a lúgos orvos ügye | Már a Kúria kezében van a lúgos orvos ügye - Június 13-án kihirdetik a végleges ítéletet: eldől, marad-e a 9 éves büntetés. | [
"lúgos orvos",
"lúgos támadás",
"kúria",
"belföld"
] | 0 | https://index.hu/belfold/2017/06/06/mar_a_kuria_kezeben_van_a_lugos_orvos_ugye | 2017-06-06 00:00:00 | true | 0 | 0 |
Az engedéllyel működő fémkereskedő vállalkozások nem a fémkereskedelem tervezett államosításától, hanem a jogszabályok betartatásától, az illegális telepek felszámolásától és a fémhulladékkal törvénytelenül kereskedőkkel szembeni hatékony eljárástól várják az eredményeket - közölte a Hulladékhasznosítók Országos Egyesülete és a Fémszövetség kedden.
Az érveik között szerepel az, hogy amikor 30 éve állami monopólium volt a fémkereskedelem, akkor is lopták a fémet, és illegális értékesítés is létezett.
A két szakmai szervezet az államosítás helyett a rendőrség nyomozati jogkörét a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnak javasolja átadni az illegális fémkereskedelem ügyében. A NAV-nál rendelkezésre áll ugyanis az eredményes nyomozáshoz szükséges valamennyi adat a fémkereskedők számítógépes kötelező napi jelentéseiből.
A szakmai szervezetek a magyar fémtörvényt nevezik a világon a legszigorúbbnak, amely azonban nem tudta felszámolni az illegális kereskedelmet.
Az eddigi intézkedések a jogkövető fémkereskedelmi vállalatok dolgozóit, vezetőit, tulajdonosait, üzleti, banki, befektetői partnereit bizonytalanítják el, és okoznak súlyos károkat nekik - zárul a Hulladékhasznosítók Országos Egyesülete és a Fémszövetség közleménye. | Gazdaság: Szakmai szervezetek tiltakoznak a fémkereskedelem államosítása ellen | Az engedéllyel működő fémkereskedő vállalkozások nem a fémkereskedelem tervezett államosításától, hanem a jogszabályok betartatásától, az illegális telepek felszámolásától és a fémhulladékkal törvénytelenül kereskedőkkel szembeni hatékony eljárástól várják az eredményeket - közölte a Hulladékhasznosítók Országos Egyesülete és a Fémszövetség kedden. | [] | 0 | https://hvg.hu/gazdasag/20120821_femkereskedelem_allamositas_szakmai_szerv | 2012-08-21 21:43:00+02:00 | true | 0 | 0 |
Irreálisan drágán rendelt ételeket az amerikai igazságügyi minisztérium egy konferenciára - derült ki egy jelentésből. A nagy felháborodást az váltotta ki, hogy egy szendvics mintegy hatezer-hatszáz, egy kávé több mint ezerhatszáz, egy muffin pedig több mint háromezer forintnak megfelelő dollárba került.
Egy könyvvizsgálat szerint az amerikai igazságügyi kormányzat két év alatt, 2008 és 2009 között, 121 millió dollárt költött több mint ezernyolcszáz konferenciára. Az egyik legnagyobb felháborodást kiváltó eset az volt, amikor az egyik jogi konferencián csak muffinokra 4200 dollárt (körülbelül nyolcszázhetvenhétezer forint) költöttek el - írja internetes oldalán a BBC brit közszolgálati médium.
A Fehér Ház melletti szállodában tartott rendezvényen a felszolgált szendvicsek darabjáért 32 dollárt (körülbelül 6600 forint), egy muffinért tizenhat dollárt (több mint 3300 forint), egy süteményért tíz dollárt (mintegy 2000 forint), a kávéért pedig nyolc dollárt (körülbelül 1672 forint) fizetett a tárca.
A minisztérium szóvivője újságíróknak azt mondta, ezt az összeget akkor költötték el, amikor még nem voltak szigorú szabályai a reprezentatív költéseknek. Hozzátette, hogy 2009 óta már "tettek lépéseket", hogy hasonló esetek ne forduljanak elő többet. | Hatezer forintos szendvicseket kérnek számon az USA igazságügyi minisztériumán | Irreálisan drágán rendelt ételeket az amerikai igazságügyi minisztérium egy konferenciára - derült ki egy jelentésből. A nagy felháborodást az váltotta ki, hogy egy szendvics mintegy hatezer-hatszáz, egy kávé több mint ezerhatszáz, egy muffin pedig több mint háromezer forintnak megfelelő dollárba | [] | 1 | https://origo.hu/nagyvilag/20110921-egy-amerikai-kormanyzati-jelentes-szerint-tul-dragan-rendelt-muffinokat-az.html | 2011-09-21 00:00:00 | true | 0 | 0 |
Nemcsak az első, hanem az angol másososztályban is futballoznak vasárnap délután, mi több, a huszonnegyedik fordulót rendezik, ami azért fontos, mert a csapatok így túljutnak a sorozat felén. Végignéztük, hogyan állnak a magyarok, illetve a csapataik.
Bajner Bálint klubja, az Ipswich a második, vagyis jelenleg feljutó helyen áll, bár igen sűrű az élmezőny.
Bajner az első meccsen a Fulham ellen kezdő volt, de a 44. percben lecserélték, azóta nem került vissza. Úgy magyarázta félidő előtti lecserélését, hogy edzője azt szerette volna, ha megtapsolják a nézők.
Legutóbb október 21-én játszott, akkor 23 percet kapott. Összesen 99 perc van a neve mellett, talán nem adják kölcsön.
Sokkal tartalmasabb szezon van Tőzsér Dániel mögött, aki 1966 percet volt a pályán, négy gólt lőtt, vagyis alapembere a hatodik, tehát még rájátszást érő helyen álló Watfordnak, hiszen huszonkétszer kezdett.
A két magyar kapus, Bogdán Ádám és Király Gábor csapatai nincsenek rossz passzban, hiszen két hónapja még kieső helyen álltak, ehhez képes a 14. és 15. pozíció elfogadható.
Bogdán sérülése után egyelőre még nem tudta visszavenni a helyét a kapuban, de mostanában már kispados.
A 38 éves Király szintén négyszer volt pályán, decemberben amúgy két meccs jutott neki, előbb egy ötgólos vereség, majd egygólos győzelem Leedsben. A Watford elleni ötgólos vereségkor állították ki Bettinellit, ezért kerülhetett be a kapuba a 18. percben, a következő meccsen pedig értelemszerűen az eltiltott kapus helyén vette számításba őt a walesi edző, Kit Symons. Egyébként második számú kapusként számol vele.
A Varga Józsefet a nyáron Debrecenbe visszaküldő Middlesborough a negyedik, vagyis az élvonalért harcol. Amíg a középpályás is a csapatnál volt, a középmezőnyhöz tartoztak. | Bajner csapata feljuthat, de ő már kiszorult | Bajner csapata feljuthat, de ő már kiszorult - Az angol kettő félidejénél 2. Ipswichben kispadon sem találjuk a csatárt, pedig kezdő volt a nyáron. Tőzsér alapember, Bogdán és Király padozik. | [
"bajner bálint",
"tőzsér dániel",
"király gábor",
"bogdán ádám",
"sport"
] | 0 | https://index.hu/sport/futball/2014/12/28/bajner_csapata_feljuthat_de_o_mar_kiszorult | 2014-12-28 00:00:00 | false | 0 | 0 |
HVG 2006/01 01.07. 92. _ Pénzügyek _ cikk, keretes
Elfolyó ügyek
Akár fogadásokat is lehetne kötni arra, vajon első fokon milyen ítéletet kap a Fővárosi Bíróságon a K&H Equities Rt. egykori sztárbrókere, Kulcsár Attila vagy a volt postabanki vezér, Princz Gábor, illetve vádlott-társaik, akiknek a büntetőpere évekig tarthat. _Princz előtt most is nyitva áll minden ajtó, ha ő küld ügyfelet egy magyar vezetésű bankba, az biztosan kap hitelt_ - súgta meg a HVG-nek egy bennfentes. Az immár több mint egy éve folyó perében az arcát fényképezni nem engedő, amúgy a nyilvánosságot nem kerülő Princz ezúttal azzal utasította vissza a HVG-t, hogy csak a Postabank-ügyről szóló cikkhez hajlandó interjút adni. A szélesebb publikum előtt egyébként Princz az utóbbi időben inkább irodalmi vénáját mutatta meg, tévéműsorokat vezetett, és verseskötetet adott ki.
_Az én pozíciómban csak akkor nyilatkozom, ha komoly, szakmai kérdésekkel keresnek meg_ - üzente ügyvédjén keresztül a HVG-nek a lakhelyelhagyási tilalom alatt álló Rejtő E. Tibor, a K&H Bank egykori vezérigazgatója, a Kulcsár-per harmadrendű vádlottja. Kulcsár viszont - aki bírói engedély nélkül szintén nem hagyhatja el a fővárost - filmsztár lehet, mire a büntetőper elindul. Szerepel ugyanis Dézsy Zoltán Az igazi Kulcsár című, kétórásra tervezett dokumentumfilmjében. Egy másik rendező, Obersovszky Péter hasonló felkérését viszont elutasította (ez utóbbi filmet már bemutatták). _Két és fél éve dolgozom a K&H-s brókerbotrány történetén, s amikor Kulcsár Attila szabadlábra került, korrekt egyezséget kötöttünk: ő beszél, de persze nem dugja hurokba a fejét_ - mondta el a HVG érdeklődésére a filmet saját produkcióban előállító Dézsy. _Kitölti az időmet a K&H-ügy nyomozása során keletkezett iratok tanulmányozása. Kapcsolatot csak a szűk családi körrel és a barátaimmal tartok_ - ecsetelte mindennapi foglalatosságait Kulcsár, aki állítása szerint befektetési tanácsot most senkinek sem ad, és mint mondja, anyagi segítséget is a családjától kap. A Kulcsár-ügy vádlottjainak sorsa most attól függ, mikor fejezi be Varga Zoltán bíró az egykori Globex Holding vezetőinek 6 milliárd forintos kárt okozó tőkebefektetési csalási perét, két ilyen horderejű ügyet ugyanis lehetetlen egyszerre tárgyalni. Az egykori Globex-birodalom két első számú vezetőjéről, Vajda Lászlóról és Vellai Györgyiről nem sokat tudni: Vajda pénzügyi tanácsokat oszt, Vellai viszont betegeskedik, ezért is csúszik az első fokon már három és fél éve folyó per.
Nem jut ötről hatra a bíróság a WVM Lízing és Pénzügyi Rt., a London Bróker Rt. vagy a K&H Brókerház Rt. korábbi vezetőinek (a Kulcsár-féle brókerbotránytól függetlenül folyó) évek óta stagnáló, szintén még csak első fokon zajló büntetőpereivel. Az időhúzás olykor jól jön a vádlottaknak, de nem mindig. A társaival együtt több mint 300 millió forint elsikkasztásával vádolt Kerezsi Tibor, a London Bróker egykori vezérigazgatója azért lett végül az ügy első számú vádlottja, mert a brókercég tulajdonosát, Reichardt Ignácot 2000 elején, nem sokkal a büntetőeljárás kezdete előtt, maffiamódszerekkel meggyilkolták (HVG, 2000. március 11.). Kerezsi most, a HVG értesülései szerint, egy nagyvállalat közepes fizetésű alkalmazottja lett. Rendkívül aktív viszont Mozol Tamás, a K&H Brókerház volt vezére (ő vette fel 1998-ban Kulcsárt a céghez), akinek különféle, a vád által törvénytelennek tartott pénzügyi műveletek, például fiktívnek mondott számlák kifizetéséért kell bíróság előtt állnia. A vádakkal szemben szakértői jelentéseket felsorakoztató Mozol több céggel, például felügyelőbizottsági tagként a spanyol hátterű, az önkormányzatok közbeszerzéses csatornaépítéseiben érdekelt Geotorr Rt.-vel osztja meg pénzügyi tapasztalatait.
Visszalépett a jelöltségtől a novemberi budajenői időközi polgármester-választás előtt a független színekben indult Vámos László. A környezetvédő akciói miatt a kis faluban népszerű Vámosnak (HVG, 2005. október 22.) azért kellett takarodót fújnia, mert a helybeliek számára is kiderült: ő az egyik vádlottja az egykori lízingbirodalom, a WVM Lízing Rt. 1996-os csődje kapcsán indult büntetőpernek. A Vámos által irányított cég akkor 3 milliárd forinttal maradt adósa a társaság magas kamatozású kötvényeit megvásárlóknak. A kilátástalanul hosszú ideig húzódó büntetőeljárás alatt Vámos nem maradt tétlen: először egy romániai lízingcégnél próbált szerencsét, majd 2003-ban családi vállalkozásként megalapította az ital-kiskereskedő K. V. B. Autoital Bt.-t, amely a budajenői szóbeszéd szerint italautomatákban használható, az Európai Unió környezetvédelmi szabványainak megfelelő papírpoharakat forgalmaz majd. | HVG Archívum | HVG 2006/01 01.07. 92. _ Pénzügyek _ cikk, keretesElfolyó ügyekAkár fogadásokat is lehetne kötni arra, vajon első fokon milyen ítéletet kap a Fővárosi Bíróságon a K&H Equities Rt. egykori sztárbrókere, Kulcsár Attila vagy a volt postabanki vezér, Princz Gábor, illetve vádlott-társaik, akiknek a büntetőpere évekig tarthat. | [
"your",
"keywords",
"goes",
"here"
] | 1 | http://archivum.hvg.hu/article/200601Penzugyekcikk5587JOGEROSENBUNTETETTPENZEMBER.aspx | null | true | 0 | 0 |
Antall József néhai miniszterelnök kisebbik fia sokáig nehezen talált magának stabil egzisztenciát biztosító munkát. Az 1964-ben született Antall Péter a rendszerváltás éveiben sajtófotósként dolgozott, és csak 40 évesen szerzett diplomát. Évekig munkanélküli volt, majd apja pártja, az MDF révén kapott állást, előbb Dávid Ibolya miniszter titkárságán, később pedig a párt alapítványánál.
Az elmúlt tíz évben azonban nagyot változott vele a világ. Ő vezeti az Antall József Tudásközpont (AJTK) nevű alapítványt, amelyet eddig több mint négymilliárd forinttal támogatott az Orbán-kormány az adófizetők pénzéből.
A Direkt36 számos belső dokumentumot szerzett meg a Tudásközpont pénzügyeiről, és interjúkat készítettünk tíz, a szervezet működését közelről ismerő forrással. Ezek segítségével többek között a következőket derítettük ki:
Antall Péter juttatásai a Tudásközpontnál eltöltött időszakban meredeken emelkedtek: míg 2013-ban még havi átlag 719 ezer forintot keresett, addig 2019-ben – ekkori a legutolsó ismert juttatása – már havi átlagban bruttó 4,6 milliót kapott.
Az AJTK egyfajta családi üzletként is működik Antall Péter számára. A felesége az intézet igazgató-helyettese, és ott dolgozik a feleség ikertestvére is. A feleség két vállalkozása is szerződésben áll az intézettel.
A járvány előtt évi 15-20 külföldi utazást bonyolított Antall Péter a kollégáival, és ezeken rendszerint pazar hotelekben szálltak meg, például az ausztráliai Ayers-szikla, az isztambuli Hagia Szophia, a New York-i Central Park vagy éppen a washingtoni Fehér Ház közvetlen közelében. 2019-ben az USA legmagasabb felhőkarcolói közül kettőben is megszálltak az AJTK utazó delegációi.
Az utazásokra évente több tízmillió forint ment el. A Direkt36 által megszerzett belső iratokból kiderül, hogy időnként közpénzből számolták el olyan kirándulások költségeit is, amelyek nem voltak részei a hivatalos programnak.
Több százezer forintot költöttek Samsonite bőröndökre, és alapítványi pénzből jutott magánkórházra, két professzionális fényképezőgépre, de előfordult, hogy néhány zacskó Dunakavicsot vagy párezres minibár-fogyasztást is elszámoltak költségként.
Antall Pétert és AJTK-s rendezvényeket népszerűsítő PR-cikkekért legalább 20 millió forintot fizettek.
6,5 milliót fizettek egy tanulmányért egy olyan cégnek, amely korábban egy falusi turkálót üzemeltetett, egyik volt tulajdonosa pedig ma egy benzinkút alkalmazottja.
Az évről évre növekvő kormányzati támogatás ellenére az alapítvány kasszája gyakran kiürült. Az alkalmazottak többször heteket-hónapokat vártak arra, hogy fizetést kapjanak. Ez 2021-ben is megtörtént.
Miközben az alapítvány 2016-ban olyan nehéz helyzetben volt, hogy folyószámlahitelből fizette a béreket is, egy háromfős delegáció skandináv körútra ment, amelynek során útba ejtettek egy festői fjordot is.
A kiadások 2018-ra annyira megszaladtak, hogy a kormánynak az éves támogatáson túl további 250 millióval kellett megtámogatnia a szervezetet. Papíron egy másik kormánypárti alapítvány adta a pénzt, költségvetési támogatást ugyanis tilos adósságkezelésre fordítani.
A Direkt36 nem talált arra utaló információt, hogy a kormány kifogásolta volna az alapítvány gazdálkodását. Pedig az általunk megszerzett dokumentumok azt mutatják, hogy a működési támogatást nyújtó Miniszterelnökség könyvelői tüzetesen ellenőrizték az elszámolt költségeket és számlákat formai szempontból. Miután az alapítvány egyik kuratóriumi elnöke a "polgári jóízlés" szempontjából kritizálta a költéseket, távoznia kellett.
A Miniszterelnökség a Direkt36 kérdéseire most úgy reagált, hogy vizsgálatot indítanak annak kiderítésére, hogy vajon az AJTK "hatékonyan és céljához méltó módon" használta-e fel a kapott közpénzt.
Az AJTK a luxushotelekkel kapcsolatban azt közölte, hogy a szállások kiválasztásakor protokolláris és biztonsági szempontokat is figyelembe vettek, és állították, hogy bizonyos költések adminisztrációs hiba miatt jelentek meg a birtokunkba került dokumentumokban. Az alapítvány szerint nem összeférhetetlen az, hogy családtagokat alkalmaznak a Tudásközpontnál. Számos kérdésre – például amelyek Antall Péter fizetéséről vagy a szervezet eladósodásáról szóltak - nem reagáltak.
Az apai örökség
Antall József néhai miniszterelnök Forrás: Kormany.hu
Antall Péter sokat köszönhet a családnevének, elsősorban miniszterelnök apja, Antall József nimbuszának. Pedig sok konfliktusuk volt. Antall Péternek komoly tanulási nehézségei voltak, és érettségi után nem tudott diplomát szerezni, ami kiváltotta apja haragját. Egy interjúban később elmesélte, hogy egyszer levelet kapott az apjától, amelynek az volt a fő mondanivalója, hogy "egész életemben frusztrált és boldogtalan ember leszek, ha nem szerzek felsőfokú végzettséget".
A diplomaszerzés azonban sokáig váratott magára. Antall Péter a rendszerváltás éveiben fotóriporterként dolgozott, de sokat volt munkanélküli is. Ebben a helyzetben is a családi kapcsolatok segítettek neki. Később ő maga mesélte el egy interjúban, hogy a kilencvenes évek végén egyszer az édesanyja egy találkozón elpanaszolta Jacques Chirac akkori francia elnöknek, hogy a fiának másfél éve nincs munkája. "Két nappal később egyszer csak megszólal a telefon, és Göncz Árpád köztársasági elnök szól bele a kagylóba, hogy ő most hallja Jacques Chiractól, hogy a Péternek nincs munkája itthon, és hogy ő miben segíthet" – emlékezett vissza Antall Péter, hozzátéve, hogy a hívás után "megoldódott rögtön a dolog", bár azt nem részletezte, hogy pontosan milyen munkát kapott.
Az ezredfordulón az MDF-es Dávid Ibolya vezette Igazságügyi Minisztérium miniszteri titkárságán kapott munkát, majd 2004-től az MDF pártalapítványánál dolgozott, és ebben az időben kommunikáció szakos diplomát szerzett.
Antall Péter, a Tudásközpont igazgatója Forrás: AJTK
A karrierje azonban az után kapott igazi lendületet, hogy 2009-ben létrejött az Antall József Tudásközpont. Bár az alapító hivatalosan a néhai miniszterelnök özvegye volt, a szervezet szerint a Tudásközpont "megálmodója és felépítője" Antall Péter volt. Az elmúlt évtizedben az AJTK egyike lett azoknak a kormányközeli intézeteknek, amelyek szinte kizárólag központi költségvetési támogatásból élnek, elsősorban a Miniszterelnökségtől kapott pénzből. Az előbb Lázár János, majd Gulyás Gergely vezette minisztérium évről évre dinamikusan növelte az AJTK-nak juttatott összeget. Míg a 2010-es évek elején még csak évi néhány tízmilliós központi költségvetési támogatás jutott a szervezetnek, 2019-ben már 848,5 millió forintnál tartottak.
Az AJTK kuratóriumában és tiszteletbeli elnökségében sorjáznak a rektorok, volt akadémiai elnökök és a nemzetközi politika híres alakjai, budapesti, brüsszeli és győri irodáiban 40-50 ember dolgozik. A kuratórium elnöke jelenleg Nógrádi György, aki a kormánypárti sajtóban rendszerint biztonságpolitikai szakértőként szokott szerepelni, bár az Index egy korábbi cikke szerint tudományos tevékenységet nem végez, inkább médiaszereplései vannak.
Az AJTK konferenciákat szervez, ösztöndíjat ad, kutatói tanulmányköteteket írnak vagy fordítanak. Eddig – saját összesítésük szerint – összesen 103 konferenciát, 189 előadást vagy panelbeszélgetést és 112 tehetséggondozási és innovációs programot szerveztek meg, 49 kiadványt fordítottak le és 25 saját könyvet adtak ki.
Utazások luxuskivitelben
Hotelek, ahol Antall Péter megszállt Forrás: Direkt36-gyűjtés
A Tudásközpont vezetése gyakran utazik külföldre is – rendszerint kifejezetten fényűző körülmények között. 2019 novemberében például Antall Péter és három munkatársa 23 napos kapcsolatépítő útra ment Ausztráliába és Szingapúrba, többek között azért, hogy egy "Magyar emlékek Ausztráliában" című jövőbeli kiadványt készítsenek elő (a kötet még nem készült el, az AJTK szerint a késés oka a világjárvány). Az AJTK Facebook-oldalán megjelent hivatalos fotókon a delegáció tagjai ausztrál tárgyalópartnereik oldalán mosolyognak. “Kiemelten gazdag és gyümölcsöző találkozók", "ígéretes eszmecserék" zajlottak, megvizsgálták a "jövőbeni együttműködés lehetséges módjait" Perthben, Canberrában és Sydneyben.
Csakhogy Antall és munkatársai ennél jóval több helyen jártak. Az Antall saját Facebook-oldalára feltöltött képek alapján ellátogattak az ezektől a városoktól távoli Kurandába, ahol az esőerdők élővilágával és az őslakosok rituális táncbemutatójával ismerkedtek. Elutaztak a kontinens közepén fekvő világhírű természeti képződményhez, az Ayers-sziklához és beutazták a környező Yulara nemzeti parkot.
Az AJTK saját beszámolói szerint az utazásnak ezt a részét is részben közpénzből fizették. A Miniszterelnökség számára készített beszámolóban leírták, hogy az Ayers-szikla mellett fekvő Desert Gardens Hotelben 477 ezer forintért szálltak meg négyen, és elszámolták a 3500 forintos minibár-fogyasztást is. Egy helyi turisztikai oldal szerint a Desert Gardens az egyetlen szálloda, amelynek szobáiból kilátás nyílik az Ayers-sziklára. Vannak a környéken olcsóbb hotelek is, például az Outback Pioneer Lodge, amely jelenleg közel feleannyiért kínál szobákat, mint a Desert Gardens.
Az AJTK erről a Direkt36 kérdéseire azt írta, hogy “az országon belül partneri javaslatra tekintett meg a delegáció nevezetességet". Szerintük a látogatás szükséges volt a készülő könyvükhöz, de erre nem adtak egyértelmű magyarázatot.
Antall és kollégái a körutazás más állomásain is magas árkategóriájú hotelekben szálltak meg. Sydney-ben például a város központjában található Hilton Sydney-t választották, ahol 1,15 milliót fizettek. Az előkelő hoteljeiről ismert Hilton-lánc szállodáiban szálltak meg más városokban is, Szingapúrban pedig az ötcsillagos Marina Mandarinra esett a választásuk.
A térképen az AJTK utazásait tüntettük fel, amelyeken Antall Péter és kollégái vettek részt
Felkapott szállodákban laktak Antallék két 2019-es amerikai utazásukon is. Májusban Los Angelesben az amerikai nyugati part legmagasabb felhőkarcolójában, a Wilshire Grand Towerben levő Intercontinental Hotel szobáiban szálltak meg. Antall Péter el is büszkélkedett a szállás fekvésével az ismerőseinek: feltöltött a Facebookra egy fotót, amelyen látszik, hogy a szomszédos felhőkarcoló, a Figuera Tower tetejére is rálátni az ablakból.
Az AJTK szerint ezt a szállást amerikai partnerszervezetük foglalta nekik és a költségek nagy részét is ők állták – így magyar adófizetői pénzből csak 276 ezer forintot költöttek a felhőkarcolóra. Az utazáson öten vettek részt, köztük Antall Péter mellett a felesége, Antall-Horváth Veronika és az ő ikertestvére. A város bejárásához egy GMC márkájú felsőkategóriás városi terepjáróját béreltek ki.
Bár az út hivatalos programjai május 29-én véget értek, az Antall-házaspár tovább maradt az USA-ban. Ellátogattak például Las Vegasba és a Grand Canyonba is, ahol helikopter-túrát tettek. Ez utóbbi költségét állításuk szerint maguk fizették, de a San Franciscóban és New Yorkban kivett szállásukat az adófizetők pénzéből állták. San Franciscóban a házaspár szállásköltsége 361 ezer forint volt, a New York-i Soho egyik luxushotelében pedig 655 ezer.
Antall Péter a Facebookra posztolt ezekben a napokban, június 3-án például San Franciscóban készült fotóihoz ezt írta: "San Francisco utolsó nap! Irány Las Vegas! Ha egy Rolls lesz az igazgatói autó, akkor nyertünk!"
Az AJTK azzal magyarázta ezeket az extra szállásköltségeket, hogy San Franciscóban és New Yorkban is a helyi magyar konzulokkal egyeztettek egy konferencia szervezéséről és a helyi magyarsággal való lehetséges együttműködésről.
A második amerikai úton, szeptemberben az Antall-házaspár és munkatársaik megint egy felhőkarcolót választottak szállásnak: Chicagóban az akkori amerikai elnök, Donald Trump nevét viselő Trump International Hotel & Towerben szálltak meg összesen 1 117 000 forintért. Ez a honlapja szerint a negyedik legmagasabb felhőkarcoló az egész Egyesült Államokban, és ugyanaz tervezte, mint a dubaji Burdzs Kalifát. (Nem először szálltak meg itt: a Direkt36 birtokába került 2017-es kimutatás szerint abban az évben is ugyanebben a felhőkarcolóban vettek ki szobát.)
A belső iratok alapján Antallék kifejezetten kedvelik a turistalátványosságokhoz közeli hoteleket: megszálltak például az ötcsillagos isztambuli Sura Hagia Sophia Hotelben (amely a Sultanahmet negyedben van, egy saroknyira az Hagia Szophiától, a Kék Mecsettől és a szultáni palotától), a washingtoni Fehér Háztól sétatávolságra fekvő JW Marriottban, a New York-i Central Park sarkán álló 1 Hotel Central Parkban vagy a párizsi Diadalív és a Champs Élysées mellett levő négycsillagos Warwick hotelben.
2017-ben 22, 2018-ban és 2019-ben 15-15 külföldi munkautat bonyolított az AJTK az éves szakmai beszámolói szerint (2020-ban a járvány miatt feltehetően elmaradtak a munkautak, de az erre az évre vonatkozó beszámolók egyelőre nem elérhetők). A legtöbb célpont európai, de több mint tucatnyi utazást tettek Európán kívül is.
Az nem teljesen egyértelmű, hogy ezeknek az utazásoknak mennyi haszna van az AJTK számára. Egy, a Tudásközpont ügyeit jól ismerő forrás szerint az utak legnagyobb része Skype-on keresztül is megoldható lenne, konkrét eredményük pedig kevés van. Amikor az AJTK a Miniszterelnökségnek számol be ezeknek a "kapcsolatépítő utaknak" az eredményéről, akkor sokszor azt írják, hogy tárgyalópartnereikkel a további együttműködésről egyeztettek, például a gyakornoki programjukban vagy valamelyik konferenciájukon való részvételről.
Az utakat az is drágította, hogy Antall Péter általában más dolgozókkal együtt utazik. Antall azért sem tud egyedül utazni, mert nincs jogosítványa, ezért az utazások idejére bérelt autókat általában a vele utazó személyi asszisztensnek kell vezetnie. Az igazgató – annak ellenére, hogy az AJTK kezdettől a külpolitikai témákra fókuszál – nem beszél idegen nyelven, ezért az asszisztensnek tolmácsolnia is kell.
A nyelvi nehézségekkel Antall időnként viccelődik is, például egy 2014-es konferenciának a megnyitó beszédében, amikor a tolmácshoz fordulva azt mondta: "Kísérletezhetnék az angol nyelvvel, de mind a kettőnknek jobb, ha nem teszem." Az AJTK erről azt írta, Antall Péter "jól érti az angol nyelvet, a külpolitikai folyamatokat kiválóan érti és ő alakítja ki az AJTK külpolitikai stratégiáját".
Az AJTK az utazásokról általánosságban azt írta, hogy azok szervezése során mindig a "beszerzési és gazdálkodási szabályzatnak megfelelően" jártak el. Az AJTK "a delegációk szállásának kiválasztásánál, a programok szervezésénél figyelembe vette a diplomáciai találkozók szigorú protokolláris szabályait és szokásait, valamint a biztonságos környezetet is". Bár a Direkt36 birtokába került iratokból az derül ki, hogy a Tudásközpont számos utazás költségeit elszámolta például a finanszírozó Miniszterelnökség felé, az alapítvány szerint többször előfordult, hogy a szállásfoglalást a meghívó partnerintézmény intézte és fizette. Kérdésünkre azonban nem részletezték, hogy pontosan milyen esetekben fordult ez elő.
Stratégiai tanulmány egy turkálós cégtől
Dokumentum az Antall József Tudásközpont költéseiről Fotó: Direkt36
Nemcsak a luxushotelekre költött pénz vet fel kérdéseket az AJTK kiadásai közül. A birtokunkba került számla-listákban, bankszámla-kivonatokban és egyéb belső dokumentumokban egy sor más szokatlan költés szerepel.
A Tudásközpont 2017-ben kötött szerződést például egy CN-Trend Bt. nevű zavaros hátterű céggel: 6,5 millió forintot fizettek "A Tudásközpont hosszútávú stratégiája" című tanulmány elkészítéséért. (A tanulmányt azonban kérésünkre nem adta ki az AJTK arra hivatkozva, hogy annak tartalma üzleti titok.)
A CN-Trend Bt. korábban egy turkálót működtetett Fejér megye egyik falujában, és sokáig semmilyen bevételt nem termelt. 2016-ban aztán hirtelen 519 millió forint folyt be, a következő évben – amikor az AJTK is szerződött a céggel – pedig még ennél is több: 1 milliárd 18 millió forint. 2018-tól azonban ismét nulla forint bevétele volt, a NAV később végrehajtást indított ellene és a tulajdonosok végül eladták a bt.-t, amely azóta nevet is változtatott.
A Direkt36 elérte ugyanakkor a bt. egyik korábbi tulajdonosát, aki ma egy vidéki benzinkúton dolgozik alkalmazottként. A férfi azt mondta, nem emlékszik a 6,5 milliós szerződésre vagy a Tudásközpontra, de kijelentette, hogy tanulmányt nem írtak soha. A férfi arra tippelt, hogy valami olyan ügyről lehetett szó, amely egy lapkiadóhoz kapcsolódik, amelynek akkoriban "háttérdolgokat" csináltak, például "alternatív terjesztést, nyomdai előkészítést, grafikusok felkutatását".
A férfi által említett kiadvány a Presztízs Magazin, amelyet a Pentacool Kft. nevű cég ad ki. A Pentacool Kft. szerződött marketing kommunikációs partnere az AJTK-nak, a Tudásközpont többször is utalt a kiadónak nagyobb összegeket. 2017 márciusában például 10,8 millió forintot utaltak a kiadónak, és a Miniszterelnökség felé ezt a kiadást "Presztízs magazin megjelenés – előleg" címen számolták el. Cserébe három PR-cikk jelent meg a Pentacool-hoz tartozó kiadványokban, amelyek az AJTK által szervezett Dunai Regatta evezősversenyt népszerűsítették.
A Presztízs Magazinban jelent meg 2020 októberében egy PR-interjú is Antall Péterrel. Csisztu Zsuzsa írta és a címe az volt: "Apám halála után engem a sajtóban elfűrészeltek". Ez egy háromrészes sorozat első darabja volt, amelyek a kiadó tulajdonosa, Nagy György szerint "a Tudásközpont tevékenységébe, az Antalli örökség ápolásába, a rendszerváltás utáni politikai kulisszatitkokba engedtek bepillantást". Az árukról csak annyit mondott el, hogy azok a listaárnál 20-25 százalékkal olcsóbbak voltak.
A Presztízs Magazin bár újságárusoknál is kapható, elsősorban ingyenesen terjesztik szállodákban, kulturális intézményekben, de a PR-cikkek megrendelői maguk is osztogathatják azt a saját üzleti partnereiknek. A Direkt36 kérdésére a lapcsalád tulajdonosa azt írta, több tízezer példányban jelennek meg havonta.
Összehasonlításként: a havi 16 ezer példányban megjelenő és ezzel az egyik legnépszerűbbnek számító üzleti magazinban, a Forbes-ban egy egész oldalas PR-cikk átlagos ára 2,2-2,75 millió forint plusz áfa. 8-10 milliós nagyságrendben a megrendelők csak sokoldalas mellékletekért fizetnek a Forbes-nak.
A Presztízs Magazinnak és a CN-Trend Bt.-nek kifizetett összegek mellett más figyelemre méltó tételek is voltak az AJTK kiadásaiban a Direkt36 birtokába került számlák és egyéb belső iratok szerint.
Alapítványi számláról fizettek például egy 2700 forintos Yves Rocher krémet, de 2800 forintot elszámoltak SPAR Dunakavics cukorkára is. 2014-ben 50 ezer forintért vásároltak alapítványi bankkártyával a Gant ruhaüzletben, valamint 74 ezer forintot a Nerbag Kft.-nél is elköltöttek, amely akkoriban a MOM Parkban működtetett olasz bőrtáska és -cipőboltot.
Több mint 320 ezer forintot költöttek Samsonite márkájú bőröndökre, és az alapítvány vásárolt két professzionális fényképezőgépet is (a Tudásközpont ezekről nem árult el részleteket, de az alapítványt ismerő források szerint ezek milliós értékű Leica gépek voltak). Közpénzből fizettek két magánkórházi kezelést is 2019-ben a Dr. Rose Magánkórházban előbb 139 500, majd további 1 300 000 forintért.
Mindemelett egy forrás beszámolója szerint Antall Péter egyszer vásárolt egy ágyúgolyót levélnehezéknek.
Ezekről a tételekről számos kérdést feltettünk az alapítványnak, de a többségükre nem válaszoltak. A Dunakavicsról közölték, hogy az "promóciós" költség volt, mert a korábban az AJTK által szervezett Dunai Regatta evezős verseny "a Dunakavics nevű cukorkákat használta a népszerűsítéshez". Emellett általánosságban írtak annyit, hogy "több fogyasztási termék esetén téves bankkártya használatról volt szó, ezek a tételek befizetésre kerültek az alapítvány kasszájába".Azt nem részletezték, hogy ezek mik voltak.
Családi alapítvány
Antall-Horváth Veronika, az igazgató felesége Forrás: AJTK
2013 és 2019 között a magyar átlagkereset alig 60 százalékkal emelkedett, Antall Péter azonban ennél jóval nagyobb növekedésnek örülhetett ugyanebben az időszakban.
Az ő bruttó juttatása mintegy 650 százalékkal növekedett, tehát több mint a hatszorosára emelkedett az AJTK éves beszámolói szerint (amelyből a 2019-es a jelenleg elérhető legfrissebb). Míg 2013-ban még egy hónapra számítva átlagosan bruttó 719 ezer forintot keresett, addig hat évvel később már átlagosan 4,6 millió forintot kapott havonta.
Emellett Antall Péter szűkebb családi köréből mások is kapnak fizetést a Tudásközponttól. A felesége, Antall-Horváth Veronika például a szervezet igazgató-helyetteseként dolgozik, bár jelenleg gyeden van, így nem kap fizetést. A feleség már a házasság előtt is a Tudásközpontnál dolgozott, és az esküvő után három évvel lett igazgató-helyettes.
Antall-Horváth Veronikának emellett két cége is szerződésben áll a Tudásközponttal. Az egyik a Motive Informatikai Bt., amelyben Antall-Horváth Veronika mellett a legközelebbi családtagjai a tulajdonosok, köztük a testvére, Pálfa község korábbi polgármestere, Horváth Imre is. A másik cég a RAZ Consulting Bt., amelynek eredetileg egy Rácz Zoltán nevű ügyvéd volt az egyik alapítója Rácz Zoltán ügyvédi irodája közben az AJTK jogi szolgáltatásokra szerződött partnere is.
Az AJTK sem a RAZ Consulting, sem a Motive esetében nem árulta el, mennyit fizettek ki nekik eddig, arra hivatkozva, hogy a szerződések még élnek. Később arra hivatkoztak, hogy a RAZ Consulting Bt. munkáját nem közpénzből fizették ki, ezért nem nyilvános, hogy mennyiért dolgoztak. A Tudásközpont fontosnak tartotta megjegyezni, hogy Antall-Horváth Veronika nem vezetője egyik cégnek sem, a Motive Bt.-ben kültag és sosem vett ki belőle osztalékot, de "a további félreértések és alaptalan spekulációk elkerülése végett megkezdte kilépését a Bt.-ből".
Antall-Horváth Veronikának emellett az ikertestvére is az AJTK-nál dolgozik, a felügyelőbizottság elnöke pedig Antall Pál, az igazgató rokona. Az AJTK szerint mivel magánalapítványként működnek, nem összeférhetetlen, hogy a családtagok munkavállalói az alapítványnak, ráadásul "a család érti és kívánja ápolni a leginkább" Antall József örökségét.
Az Antall-házaspár most már a korábbinál is szorosabb kontroll alatt tartja a szervezetet. A Tudásközpont mögött álló alapítványban az alapítói jogok kikerültek Antall József özvegyének, Antall Péter anyjának a kezéből. Ezeket a jogokat a MAAC Kft. nevű cég vette át, amely Antall Péter és felesége közös tulajdonában áll. Így Antall Péter már nem csupán igazgatóként irányítja a szervezetet, hanem például ő választhatja és nevezheti ki a kuratórium és a felügyelőbizottság tagjait is.
Antall Péter jövedelmi helyzetének javulására utal az is, hogy feleségével tavaly új lakásba költöztek: egy pesthidegkúti lakópark egy 225 négyzetméteres ingatlanát vásárolták meg. Ez egy kerítéssel körbekerített, portaszolgálattal őrzött lakópark. A 225 négyzetméteres, négy plusz két félszobás lakás egyik korábbi tulajdonosa Schmitt Pál egykori köztársasági elnök volt. Az Antall-házaspár tavaly februárban lett a lakás tulajdonosa, a tulajdoni lapra 90 millió forintos jelzálogot is bejegyeztek.
Az Ingatlan.com-on jelenleg a környékbeli utcákban eladásra kínált lakások négyzetméterára 650 ezer és 1,1 millió forint között mozog. Az AJTK az erre vonatkozó kérdésünkre azt írta, egy több mint 20 éves használt ingatlanról van szó, amelyet saját forrásból, részben örökségből és hitelből fizettek ki.
Fizetések folyószámlahitelből
Gulyás Gergely és Antall Péter Forrás: Gulyás Gergely Facebook-oldala
Bár Antall Péter anyagi körülményei láthatóan javultak a Tudásközpont élén eltöltött évek alatt, a szervezetről ez már nem mondható el.
Hiába kapott az AJTK a kormánytól minden évben egyre több pénzt, az alapítvány így is gyakran túlköltekezett és egyszerűen kifogyott a pénzből. Több évben is előfordult, hogy a munkatársak bérét képtelenek voltak időben kifizetni – erről több forrás is beszámolt a Direkt36-nak. Volt, hogy heteket, máskor hónapokat késtek a bérek. Antall Pétert egy forrás szerint megviselte a dolog. A legtöbbször arra hivatkozott, hogy a kormánytól az ígért támogatás még nem érkezett meg, ezért nem tud fizetni az AJTK.
A Direkt36-hoz eljutott dokumentumok szerint már 2015 végén mínuszban volt az alapítvány egyik számlája: a rajta lévő 60 milliós hitelkeretet teljesen kimerítették és a NAV felé fennálló 9,8 milliós tartozásukat sem tudták kifizetni. Az októberi munkabéreket egy bankszámlakivonat szerint csak karácsony előtt egy nappal utalták. A helyzet 2016-ban már annyira rossz volt, hogy szeptember elsején újabb bankszámlát nyitott az AJTK, ezúttal már 200 millió forintos hitelkerettel. Másnap már mínusz 108 milliónál jártak. A esedékes és a következő havi munkabéreket is ebből hitelből fizették.
Az anyagi nehézségek nem akadályozták meg az AJTK vezetését a költséges külföldi utak folytatásában. Ennek az évnek a szeptemberében Antall Péter, az asszisztense és Nógrádi György kuratóriumi elnök kilencnapos skandináv útra indult kapcsolatépítés céljából. A bankszámla-kivonatok részletesen megmutatják, hogyan költötték a pénzt.
A stockholmi Hertz-nél béreltek autót 477 ezer forintért (a jelenlegi árlista szerint ennek ötödéért is lehet már személyautót bérelni a stockholmi Hertznél kilenc napra) és összesen 321 ezer forint értékben vettek fel készpénzt az AJTK bankkártyájáról. Az oslói Grand Hotelben – amely híres arról, hogy ott tartják minden évben a Nobel Békedíj átadó ünnepségét – szállást fizettek összesen 713 ezer forintért, de feltehetően Bergenben is megszálltak, mert a First Hotel Marin nevű belvárosi szállodában elköltöttek 138 ezer forintot. A delegáció arra is szakított időt, hogy megnézze az ország egyik leglátogatottabb turistacélpontját: 41 ezer forintot elköltöttek ugyanis a Flamsbrygga Hotelben, amely egy fjord csúcsánál, festői hegyek lábánál helyezkedik el.
A Direkt36 kérdésére az AJTK azt írta, hogy Stockholmban és Oslóban összesen hat találkozót bonyolítottak különféle külpolitikai intézetek képviselőivel és két magyar nagykövettel. Arról nem közöltek részleteket, hogy az Oslótól 300 kilométerre fekvő fjordnál és Bergenben végeztek-e bármilyen közhasznú tevékenységet.
Az alapítvány pénzügyi zavarai a későbbi években is folytatódtak. 2018 elején különösen kétségbeejtővé vált a helyzet, a kötelezettségállomány ugyanis már 452 millió forintra hízott. Ebben "járulékok, bérek, szállítói tartozások, folyószámlahitel és visszafizetési kötelezettségek szerepelnek" az azévi beszámoló szerint.
Ebben az évben a Miniszterelnökség 651, az EMMI további 81 millió forinttal támogatta az AJTK-t, de a likviditási problémák miatt ez sem volt elég. Októberben végül kerülőúton juttatott további 250 milliót a kormány az AJTK-nak, de ezúttal nem a Miniszterelnökség, hanem a Rogán Antal vezette Miniszterelnöki Kabinetiroda intézte az ügyet.
Ez úgy történt, hogy a Miniszterelnöki Kabinetiroda a Batthyány Lajos Alapítványnak (BLA), egy másik kormányközeli szervezetnek adott pénzt arra, hogy azt rögtön továbbadja, "továbbított támogatás" formájában, "tudományos műhelyeknek". Így kapta meg a negyedmilliárdot az AJTK azzal, hogy az "működési kiadásokra" is fordíthatja.
A BLA iratai között megtalálható egyik dokumentumból az is kiderül, miért így intézték az ügyet. Ebben az iratban az AJTK – Nógrádi György kuratóriumi elnök aláírásával – azzal magyarázza a helyzetet, hogy mivel a közvetlenül a kormánytól kapott pénzt nem lehet adósságrendezésre fordítani, a "felvett likviditási hitel visszafizetése csak egyéb támogatásból oldható meg." A hitelkonszolidáció a BLA mint közvetítő bevonásával így technikailag nem kormányzati forrásból történt, valójában azonban igen, és végső soron itt is az adófizetők pénzét költötték el.
Ezzel azonban még mindig nem ért véget az AJTK pénzügyi zavarainak története. A bérek kifizetése 2021 elején, februárban ismét több hetet csúszott. A Direkt36 több forrása szerint ráadásul leépítés is kezdődött, előbb öt embert, majd további kettőt küldtek el. Az indoklás az volt, hogy az alapítvány kuratóriuma költségcsökkentést kért.
A Tudásközpont eladósodásával és az adósságcsapdából való kikecmergésével kapcsolatos kérdéseinkre sem az AJTK, sem a Batthyány Lajos Alapítvány, sem a Miniszterelnöki Kabinetiroda nem reagált.
Nincs jele annak, hogy a kormány részéről bármikor is kifogásolták volna az AJTK gazdálkodását. Pedig a szervezetnek évről évre rendkívül részletes pénzügyi beszámolót kell leadnia a kapott támogatások felhasználásáról. Számos, a Direkt36-hoz eljutott dokumentum utal arra, hogy a Miniszterelnökség könyvelői tüzetesen átnézték a számlákat és táblázatokat. Sokszor kértek hiánypótlást, korrekciót, például hiányzó teljesítési igazolásokat kértek vagy javíttatták a kiküldetési papírokat. Máskor szóltak, hogy egy-egy feltüntetett összeg nem bruttó, hanem nettó, sőt, egy alkalommal arra figyelmeztettek, hogy egy helyen 3 forint eltérést találtak. Ezek azonban elsősorban formai hibák voltak. A költések indokoltságát – legalábbis ezek a visszajelzések – nem vitatták.
Pedig a kormány kapott jelzést arról, hogy nem minden stimmel a Tudásközponttal. Ez 2016 végén történt, miután december 1-jén több új tag is bekerült az AJTK kuratóriumába, köztük a később a Miniszterelnökség élére kerülő Gulyás Gergely. A testület elnöke Becsey Zsolt korábbi külgazdasági államtitkár lett, de csak egészen rövid időre. Az AJTK irataiból kiderül, hogy négy hónappal később, 2017. április 7-én Becseyt egy alapítói döntéssel visszahívták a kuratóriumból.
A hirtelen váltás mögött az állt, hogy Becsey – akit kuratóriumi elnökként büntetőjogi felelősség terhelt azért, hogy az ügyek rendben menjenek a szervezetnél – a megválasztása után átnézte az alapítvány iratait, a gazdálkodását, nem csak jogilag, hanem – egy, az eseményeket ismerő forrás szerint - a "polgári jóízlés szempontjából" is, és az aggályait jelezte a finanszírozó, vagyis a Miniszterelnökség felé. Becsey megbízatása ez után szűnt meg. Becsey a Direkt36-nak nem akart nyilatkozni a történtekről, csak annyit mondott, hogy azóta nincs kapcsolata az alapítvánnyal, amely egyébként szerinte hiánypótló tevékenységet végez.
Az AJTK gazdálkodásával kapcsolatos kérdéseinkre a Miniszterelnökség reagált a kormány részéről. Eszerint Antall József politikai örökségének ápolása kiemelten fontos a magyar állam számára, és a kormány azért támogatja a Tudásközpontot, mert egyetért annak fő céljaival. A Miniszterelnökség hangsúlyozta, hogy Gulyás Gergely 2017-ben csupán kilenc hónapig volt a kuratórium tagja, és a tisztségért nem kapott díjazást.
Azt is megerősítették, hogy "szigorúan vizsgálják a pénzügyi és számviteli szabályok érvényesülését" a támogatott szervezeteknél, és az AJTK éves beszámolói megfeleltek ezeknek a jogszabályoknak. Ugyanakkor a "jó gazda gondosságával" kell eljárni a támogatások felhasználása során, "ez azért is rendkívül fontos, mert Antall József miniszterelnök politikai hagyatékának fontos része az önzetlen és önfeláldozó közszolgálat, amely a közpénzek gondos felhasználását is magába foglalja". A Miniszterelnökség ezért vizsgálatot indít, "hogy az Antall József Tudásközpont számára biztosított állami forrásokat a szervezet hatékonyan és az alapítvány céljához méltó módon használta-e fel", és a vizsgálatot követően döntenek majd az AJTK jövőbeni támogatásáról. (Az AJTK-nál rákérdeztünk erre, de nem kívántak reagálni a minisztériumi vizsgálódás hírére.)
A Direkt36 legtöbb konkrét kérdésére ugyanakkor nem válaszolt a Miniszterelnökség. Például, hogy mi indokolta az AJTK éves támogatásának folyamatos növelését, mennyire látott bele a Tudásközpont pénzügyeibe kuratóriumi tagként Gulyás Gergely, és hogyan reagált a Miniszterelnökség, amikor Becsey Zsolt kuratóriumi elnökként jelezte aggályait az AJTK költekezésével kapcsolatban. Sem a Miniszterelnökség, sem a Miniszterelnöki Kabinetiroda nem reagált arra sem, hogy hogyan fordulhatott elő, hogy az AJTK több százmilliós adósságot halmozott fel és végső soron közpénzből húzták ki az adósságcsapdából a szervezetet.
A cégnyilvántartási adatokhoz az Opten szolgáltatását használtuk. A címlapi képet Murányi János készítette.
| Közpénzből járja a világ luxushoteleit Antall József fia, az Orbán-rendszer nagy nyertese | Antall Péter sokáig rendes állást sem talált magának, de az elmúlt tíz évben milliárdokat kapott az Orbán-kormánytól az intézete. A Direkt36 belső dokumentumok megszerzésével tárta fel Antallék költekezését. | [
"antall péter",
"gulyás gergely",
"direkt36",
"antall józsef tudásközpont"
] | 1 | https://444.hu/2021/05/31/kozpenzbol-jarja-a-vilag-luxushoteleit-antall-jozsef-fia-az-orban-rendszer-nagy-nyertese | 2021-05-31 00:00:00 | true | 0 | 0 |
A vádirat szerint 2012-ben döntött úgy a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal akkori elnökhelyettese, hogy megcsapolja a területalapú támogatások kasszáját – az ügy nemrég került bírósági szakaszba. A hamis támogatási kérelmek benyújtása előtt néhány hónappal készült el az a jelentés, amelyik többek közt az ilyen jellegű visszaélések kockázataira hívta fel a figyelmet – mint látjuk, hiába.
Keltezése szerint 2012. március 2-én látott napvilágot egy "Jelentés a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal működéséről és hatékonysági racionalizálási lehetőségeiről" címet viselő anyag. A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) átvilágítására Búsi Lajos, a Vidékfejlesztési Minisztérium akkori helyettes államtitkára adott megbízást, de az auditnak van egy további megrendelője is, a VM Vidékfejlesztési és Szaktanácsadási Intézete.
A jelentést (PDF) a Ki mit tud közadatigénylő oldalon keresztül kértük és kaptuk meg az agrártárca háttérintézményétől.
A testnevelés-tanító, illetve földrajztanár alapvégzettségű Búsi Lajos 2010-től volt helyettes államtitkár a VM-ben, az azt megelőző 15 évben jellemzően politikai tisztségeket töltött be. Búsi politikai karrierje jelentős részben kötődik a Jász-Nagykun-Szolnok megyei erős emberekhez: Nyerges Zsolthoz éppúgy, mint Varga Mihályhoz és Fazekas Sándorhoz.
2014-ig az ő felügyelete alatt működött az MVH – a 2012-es audit által feltárt problémák kezelése nyilvánvalóan a helyettes államtitkár feladat lett volna, de információink szerint a jelentést nem követte semmiféle intézkedés. Különös módon Búsi felelőssége az ügyben fel sem vetődött – igaz, az MVH-t átvilágító tanulmányról sem tudtak sokan.
A 2015-ös új kormányban aztán Búsi nem kapott tisztséget, jelenleg a "zöldhatóság", az Országos Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főfelügyelőség főigazgatója. Az előző főigazgatónak vélhetően az Átlátszó által feltárt kamudoktorija miatt kellett távoznia a zöldhatóságtól.
Átvilágítás ellenszélben
Dacára annak, hogy a jelentés elkészítésével az MVH-t felügyelő kormánytisztviselő bízta meg az auditorokat, a hivatal részéről csekély volt az együttműködési készség, sőt, esetenként kifejezetten ellenséges, elutasító reakciók születtek. A másfél évvel később kirobbant csalási botrány némileg magyarázza a motivációkat.
A jelentés 9. oldalán például ezt olvassuk: "Az MVH kirendeltségein a fenti ügykörben vizsgálat nem került lefolytatásra, mivel a kockázatelemzéssel a vizsgálatra kiválasztott, irányadó mintának tekintett MVH B.-A.-Z. Megyei Kirendeltsége (...) a vizsgálattól elzárkózott." "Ugyancsak nem került sor a belső szabályozó átvilágítására sem, (...) mivel ezek az MVH jelzésével ellentétben nem találhatók meg a Hivatal honlapján." "A vizsgálat során a [Jogi] Főosztállyal közvetlen kapcsolatfelvétel nem történhetett."
Akárhogy is, de a jelentés készítői mintegy három hónap alatt átvilágították az MVH működését, abban számos hiányosságot és kockázati elemet feltártak, és javaslatot is tettek ezek kezelésére. A jelentés alapján egy klasszikus 19. századi bürokratikus szervezet képe rajzolódik ki, ahol folyamatirányításról, ügyfélbarát és hatékonyságcentrikus működésről, szervezeti integritásról, kockázatelemzésről csak azok hiánya kapcsán lehet beszélni.
Mint a jelentés megállapítja, ennek részben magyarázata, hogy az MVH az uniós csatlakozásig működő Sapard Hivatalból jött létre, de úgy, hogy az átalakulás nem járt semmilyen szervezetfejlesztéssel. Így a teljes, gigantikus összegű mezőgazdasági és vidékfejlesztési finanszírozás egy olyan közigazgatási egységhez került, amelynek működésében nem jelennek meg szempontként például a vállalkozási és gyakorlati ismeretek.
A 2007-es törvényi szabályozás és a végrehajtásról szóló kormányrendelet ezt a helyzetet csak megerősítette.
A jelentés átfogóan elemzi az MVH működését, az észrevételek közül számos hangsúlyosan is utal korrupciós kockázatokra. A jogszabályi környezetet illetően például az alábbi megállapítást teszi: a túlszabályozott és gyakran változó jogi környezet – például az indokolatlanul sok támogatási jogcím – veszélyezteti a szervezet átláthatóságát, és gátolja a megfelelő ellenőrzések lefolytatását.
Ezért a jelentés javasolja a vonatkozó joganyag felülvizsgálatát, és egységes kódex létrehozását, melyben a hatékonyság növelése mellett "meg kell alkotni a korrupcióellenes és szigorú összeférhetetlenségi szabályokat."
Az audit – igaz, általánosságban, és nem konkrétan a korrupciós kockázatok vonatkozásában – kimondja, hogy "A hivatal jelenlegi gyakorlata nem biztosít megfelelő jogi kontrollt, a hivatal mindenféle következmények nélkül szegi meg a rá vonatkozó szabályokat."
Ráadásul az auditorok nem találtak arra vonatkozó adatot, hogy a hivatal milyen rendszerszintű visszacsatolási mechanizmusokkal kezeli a működése során felmerült hibákat, szabálytalanságokat, milyen eljárások csökkentik ezek ismétlődésének a valószínűségét.
Végül egy megállapítás, melynek következményei egyértelműen összefüggésben vannak a néhány hónappal később indult visszaéléssorozattal: "A leginkább égető probléma (...) a visszaélések kiszűrésének eljárásrendje, illetve azok hiánya. A támogatási kifizetések folyósítását megelőzően a rendszerbe épített ellenőrzés hiánya számos visszaélésre, illetve később nem korrigálható hiányosság befogadására ad lehetőséget, amelyek orvoslása nem, vagy kizárólag az ügyfelek fokozott sérelmére oldható meg jelenleg."
Ahogy az meg is történt a rá következő évben: több ezer földhasználó nem kapta meg időben a területalapú támogatást, miután 2013 őszén nyomozás indult az MVH-nál jogosulatlan igénylések miatt.
A bűnszervezet, amelyet a vádirat szerint a hivatal elnökhelyettese és egy másik, vezető beosztásban lévő kollégája irányított, 117 millió forintot nyúlt le, és további 1,4 milliárd forintot próbált megszerezni. A bűnszervezetben elkövetett, különösen jelentős kárt okozó költségvetési csalás és más bűncselekmények miatt zajló, nyolcvannégy vádlottas ügy tárgyalása nemrég kezdődött a bíróságon.
Belülről támadtak
Bő három évvel ezelőtt vette észre az MVH akkori elnökhelyettese, D. Miklós, és kollégája, H. Nándor, az MVH Közvetlen Támogatások Igazgatóságának igazgatója, hogy az Európai Mezőgazdasági Garanciaalapból finanszírozott egységes területalapú támogatási rendszerben sok olyan földterület van, amelyre a jogosultak nem nyújtanak be támogatási kérelmet – derült ki az Átlátszó birtokában lévő vádiratból, amely alapján az alábbiakban rekonstruáljuk a történteket.
Ebből a felismerésből jött az ötlet, hogy ezeket a területalapú támogatásokat megpróbálják maguknak megszerezni.
D. régi, vele bizalmas kapcsolatban lévő ismerőseit kereste meg azzal, hogy kutassanak fel olyan megbízható személyeket, akik – adott esetben a cégeik nevében – névlegesen megigénylik a támogatásokat. Az egykori elnökhelyettes ügyelt arra, hogy a szervezőkkel se osszon meg minden információt. Így nem beszélt nekik munkatársa, H. Nándor szerepéről sem, és arra is figyelt, hogy az általa felkért szervezők ne ismerjék egymást.
Indulásképpen a két vezető adatokat kért le az MVH rendszeréből a támogatható területekről és az igénylésekről. Ezután megállapodtak az időközben felajánlkozó cégvezetőkkel arról, hogy a szervező jutaléka az elnyert támogatások tíz százaléka, míg D. Nándornak harminc százalék jár.
A vádhatóság által leírtak alapján D. sietett a bonyolítással, mert már a vállalkozások regisztrációs lapjának beérkezése előtt arra utasította egyik munkatársát, hogy vegye azokat nyilvántartásba. A cégek meghatalmazott képviselőjének pedig mindenféle okmány nélkül, bemondásra beírt egy "Nagy Péter" nevű személyt.
Ezt követően H. Nándor közreműködésével benyújtották a társaságok támogatási kérelmeit az előzetesen kiszűrt földterületekre.
A Silver Forrest Kft., az Erdőgépészeti Kft., az Ezüst Szakáll Kft., a BaromfiPiac Kft. és az Erdő-Mező-Gépészet Kft. nevében sikerrel jártak – annak ellenére, hogy a cégek az igényelt területekre nem rendelkeztek földhasználati jogosultsággal, és a támogatás feltételeinek semmiben nem feleltek meg. A hamis igénylésekkel a költségvetésnek 117 millió forint hátrányt okoztak – áll a vádiratban.
A kérelmeket persze a benyújtási határidő után adták be, hiszen csak ekkora derült ki, hogy mely földterületekre nem nyújtottak be támogatási igényt. D. viszont vérszemet kapott, és több cégvezetőtől a késedelem miatt "kártérítést" kért, mondván, "lassúságuk és nemtörődömségük" miatt buktak napi egymillió forintot, az eredeti megállapodás tehát már nem él közöttük.
A támogatást elnyerő cégektől D. több részletben mintegy 35 millió forintot kapott, amit megfelezett H. Nándorral. (A vállalkozások közül az Erdőgépészeti Kft. idén november 7-én kényszertörlés alá került, míg az Ezüst Szakáll Kft. két hónapja felszámolás alatt áll.)
D. Miklós és H. Nándor azért is bízhatott abban, hogy sikeresen csapolhatják meg a támogatások kasszáját, mert – mint azt a vádirat is megemlíti – az MVH-nál elég gyenge volt a támogatások ellenőrzése: évente az igénylések mindössze öt-tíz százalékát ellenőrizték szúrópróbaszerűen – ironikus, hogy épp ezt nevezte a szervezetet átvilágító jelentés néhány hónappal korábban a legégetőbb problémának.
Sokat markoltak
Tegyük hozzá, meglehetősen óvatos, de amatőr bűnözőkről van szó: összesen mintegy másfél milliárdnyi támogatásra nyújtattak be kérelmet, de ebből mindössze 117 milliónyi jutott el a kifizetésig. Számos esetben az történt ugyanis, hogy egy adategyeztetésre való felhívás vagy jogszerű földhasználati vizsgálat megindulása miatt D. visszavonatta a kérelmeket.
A csalásban mintegy ötven cég és három tucat magánszemély működött közre, a nyomozás tizenötezer hektárnyi földterületre és mintegy ötven vállalkozás jogosulatlanul benyújtott kérelmére terjedt ki.
D.-ék üzelmeire Gőgös Zoltán, MSZP-s politikus akkori nyilatkozatai szerint az hívhatta fel a figyelmet, hogy 2013 augusztusában több vállalkozás is visszavonta a támogatási kérelmét. Később híre ment, hogy az MVH-nál vizsgálódnak a gyanús ügyek után. Az ellenzéki képviselő biztosra vette, hogy a fiktív igényléseket nem lehetett lebonyolítani magas szintű MVH-s kapcsolatok nélkül – mint kiderült, nem tévedett.
Gőgös szerint nem véletlen, hogy az Alkotmányvédelmi Hivatal egy nappal azelőtt tett feljelentést a Fővárosi Főügyészségen a jogosulatlanul igényelt támogatások miatt, hogy a botrányt nyilvánosságra akarta hozni.
Ugyanakkor a Földművelésügyi Minisztérium közleménye azt állítja, már 2013. február közepe óta rendelkeztek információval az ügyben, a hatóságok fél éven keresztül vizsgálódtak, és október elejére jutottak odáig, hogy a Fővárosi Főügyészség elrendelhette a nyomozást a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál a költségvetési csalás, illetve hivatali visszaélés gyanúja miatt.
Gőgös a csalássorozattal kapcsolatban három érdekcsoportot nevezett meg, ezek egy-egy szervezőhöz kapcsolódtak.
Ezek egyike a sárvári BaromfiPiac Kft. tulajdonosa, Sz. Ákos, a büntetőeljárás hatodrendű vádlottja. Sz. 27 cég nevében, több mint hatezer hektár után igényelt földalapú támogatást úgy, hogy a vállalkozásoknak nem sok közük volt a mezőgazdasághoz. A nyertesek egyike a Vasi Elektro-Ép Kft. – a cég főtevékenysége a villanyszerelés. A társaság ügyvezetője és tulajdonosa B. József sárvári volt fideszes önkormányzati képviselő. A férfi Szolnok megyében, fia Pest megyében található földterületre igényelt támogatás – jelenleg mindketten vádlottak az ügyben.
Sz. Borsod, Heves és Komárom megyében lévő területek támogatásainak megszerzésével is próbálkozott. A férfi édesapja 1998-2002 között az egyik legnagyobb állmai tulajdonú mezőgazdasági társaságot irányította, ahol a D. Miklós is dolgozott – feltehetőleg innen származik az ügyészség által is emlegetett jó viszony.
A jogosulatlanul földalapú támogatást igénylők másik érdekcsoportjába főleg a budapesti cégek tartoztak, a harmadik társaság pedig magánszemélyekből állt.
Az ügy érdekes fejleménye – mint azt a Népszabadság megírta –, hogy a másodrendű vádlott, H. Nándor a botrány kirobbanása után a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara főigazgatója lett. Új posztján jelentős költekezésbe kezdett (32 járműből álló autóflottát és több száz méregdrága laptopot rendelt), de rövid idő után innen is távozott.
Az elsőrendű vádlott, D. Miklós szeptemberben azt nyilatkozta a Magyar Időknek, hogy a csaknem másfél milliárd forintos csalási kísérlet "valójában az MVH informatikai rendszerének biztonsági tesztje volt", amelyet ő maga rendelt el, az akkori igazgató, Palkovics Péter utasítására. Ezt azonban a nyomozás során a volt elnök cáfolta.
Becker András – Csikász Brigitta | Az ügyészség szerint megcsapolták az agrárkasszát – a vidékfejlesztési hivatalból szervezték a milliárdos csalást | Az ügyészség szerint megcsapolták az agrárkasszát - a vidékfejlesztési hivatalból szervezték a milliárdos csalást | [
"cikkek",
"talpalatnyi föld",
"uniós támogatások"
] | 1 | https://atlatszo.hu/2015/12/10/az-ugyeszseg-szerint-megcsapoltak-az-agrarkasszat-a-videkfejlesztesi-hivatalbol-szerveztek-a-milliardos-csalast | 2015-12-10 00:00:00 | true | 0 | 0 |
Éjszakába nyúlt egy parlamenti ülésnap 2016 május végén: az offshore cégek elleni fellépésről vitáztak a magyar képviselők.
Az apropót a nem sokkal korábban kiszivárgott Panama-iratok adták, amelyek addig soha nem látott részletességgel tárták fel, hogyan rejtik el vagyonukat különböző egzotikus országokban a világ vezető politikusai, nagyvállalkozók, hírességek és bűnözők.
A kormány képviselői különösen kemény szavakat használtak, és igyekeztek úgy beállítani, mintha a probléma csak a baloldali ellenzéket érintené. "Amikor 2010-ben a jelenlegi kormány hivatalba lépett, virágzott az offshore biznisz Magyarországon. (...) Az ellenzékre eddig sem számíthattunk és nem számíthatunk az offshore elleni küzdelemben. Ez azért van így, mert az ellenzék mind a mai napig tele van offshore-ügyekkel" – mondta a vitaindító beszédében Dömötör Csaba, a Rogán Antal által vezetett Miniszterelnöki Kabinetiroda egyik államtitkára.
Míg Dömötör a kormány offshore-ellenes intézkedéseit taglalta, nyolcezer kilométerrel távolabb, a Brit-Virgin-Szigeteken egy offshore szolgáltatásokra szakosodott cég épp az utolsó simításokat végezte egy befolyásos kormányközeli ügyvéd, Kertész Balázs karibi cégvásárlásával kapcsolatban.
A Rogán Antal jobbkezeként elhíresült Kertész Balázs 2016. május 9-én vásárolta meg a Nanga Group Ltd. összes részvényét (amelyeket az iratok szerint 50 ezer dolláros, vagyis akkori árfolyamon 13,85 millió forintos értéken tartottak nyilván), és ekkor nevezték ki a cég egyedüli igazgatójának is. A brit-Virgin-szigeteki offshore szolgáltató cég májusban végezte el az ezzel kapcsolatos adminisztratív feladatokat, majd június 2-án postázta Kertésznek az ezekről szóló 821 dolláros (230 ezer forintos) számlát. A cím Kertész akkori, a Parlamenthez közeli Aulich utcában található irodája volt, ahol korábban Rogán Antal és Habony Árpád is rendszeresen találkozott Kertésszel.
Mindez egy újabb, és egyben a valaha volt legnagyobb nemzetközi offshore adatszivárgásból, a Pandora-iratokból derül ki. Összesen 11,9 millió file szivárgott ki 14 olyan cégtől, amelyek offshore cégek létrehozásával és működtetésével foglalkoznak. Az iratokat az International Consortium of Investigative Journalists (Tényfeltáró Újságírók Nemzetközi Konzorciuma) nevű hálózat szerezte meg, és ők koordinálták a nemzetközi újságírói csapat munkáját. A nyomozáson világszerte több mint 600 újságíró dolgozott 150 szerkesztőségből, a projekt egyedüli magyar résztvevője a Direkt36 volt.
A kiszivárgott adatok szerint Kertész Balázs mellett offshore területen üzletelt több olyan ember, akik bár politikai tisztséget nem viselnek, fontos szerepet töltenek, illetve töltöttek be az elmúlt évtizedben felépített kormányközeli gazdasági birodalomban.
Jászai Gellért, a 4iG informatikai vállalat vezetője, korábban Mészáros Lőrinc cégbirodalmának egyik legfontosabb irányítója
Nyerges Zsolt, az Orbán család régi ismerőse, korábban évekig Simicska Lajos jobbkeze volt
Horváth László, kormányközeli vállalkozó, tiszteletbeli kazah konzul
A kiszivárgott offshore-iratokból fény derül számos befolyásos külföldi politikus és üzletember titkos üzleteire is. Kiderült például, hogy Andrej Babis cseh kormányfő offshore cégeken keresztül vásárolt meg egy 22 millió dollár értékű, saját mozival és két úszómedencével is ellátott kastélyt a francia Riviérán. Kiszivárogtak emellett részletek Tony Blair egykori brit miniszterelnök offshore üzleteiről, valamint Vlagyimir Putyin egyik legközelebbi szövetségesének pénzügyi tevékenységéről. (További részletek olvashatók a projekt nemzetközi szálairól ebben a cikkben.)
Az offshore cégek olyan – gyakran egzotikus országokban bejegyzett – társaságok, amelyeket általában két célból szoktak használni. Egyrészt ezeknek a cégeknek a segítségével el lehet érni, hogy a tulajdonosaik kevesebb adót fizessenek máshol végzett üzleti tevékenységük után. Másrészt általában rendkívül nehéz hozzáférni ezeknek a cégeknek a tulajdonosi adataihoz, így alkalmasak titkos üzletelésre vagy megkérdőjelezhető módon szerzett vagyonok elbújtatására. Bár önmagában az offshore cégek tulajdonlása és használata törvényes, e két tulajdonságuk miatt sokan károsnak tartják a működésüket.
Rogán jobbkeze a karibi térségben
Amikor Kertész Balázs 2016 májusában megvásárolt egy brit-Virgin-szigeteki céget, a szélesebb nyilvánosság előtt még nem igazán volt ismert a neve. Az Index csak fél évvel később mutatta be őt részletes portréban Rogán Antal bizalmasaként: a cikk szerint Rogán belvárosi polgármestersége idején Kertész volt a befolyásos fideszes politikus "háttérbe húzódó gazdasági jobbkeze". Emellett Kertész feleségének cégére bízták Rogán találmányának hasznosítását is, Kertész egyetemi évfolyamtársának, Kosik Kristófnak az ügyvédi irodája pedig a Rogán által kezdeményezett letelepedésikötvény-üzlet egyik nagy nyertese volt.
Kertész – aki korábban maga is fideszes önkormányzati képviselő volt a Belvárosban – még az állami gázüzlethez is közel került, miután az Orbán-kormány delegáltjaként előbb bekerült a Magyar Szénhidrogén Készletező Szövetség felügyelőbizottságába, majd később az igazgatótanácsának lett a tagja. A szervezet feladata Magyarország stratégiai olaj- és gázkészletének tárolása és ennek megszervezése.
Kertésznek jelenleg többek közt vagyonkezeléssel és tanácsadással foglalkozó cégei vannak, ezeket tavaly egy gellérthegyi villába költöztette, de saját lakcímeként a svájci Zug városában található luxusotthonát tünteti fel.
A Nanga Group Ltd. megvásárlásával kapcsolatos dokumentumok között Kertész magyar útlevelének és svájci tartózkodási engedélyének másolata is megtalálható. A céget 2012-ben alapították, és egy offshore szolgáltató címére bejegyzett, számos más brit-Virgin-szigeteki cégben részvényesként feltűnő Harris Worldwide Ltd. nevű cég volt a tulajdonosa egészen Kertész 2016-os tulajdonszerzéséig.
Többek között ilyen iratok szivárogtak ki Kertész offshore-üzletéről
Arról azonban nem érhetők el információk, hogy pontosan mivel foglalkozik a Nanga Group és hogy mekkora értékű vagyonelemeket birtokol, ahogy azt sem lehet tudni, hogy még jelenleg is Kertész-e a tulajdonosa. Kertészt kerestük emailen, illetve egy levelet is hagytunk a cégei székhelyéül működő gellérthegyi villának a postaládájában, de nem érkezett tőle válasz.
Svájci számla és három offshore cég a Mészáros-birodalom intézőjénél
Részletesebb információk találhatók a kiszivárgott dokumentumokban azonban egy másik kormányközeli üzletember, Jászai Gellért üzleteiről, aki Kertészhez hasonlóan szintén a Brit-Virgin-Szigeteket választotta három cége számára is.
Jászai még a kétezres évek elején az ingatlanpiacon és befektetési területen szerzett ismertséget, majd az Orbán-Simicska konfliktus után épülő Mészáros-birodalom
egyik legfőbb intézőjévé vált. 2015-ben lett a Konzum Nyrt. tőzsdei cég elnök-vezérigazgatója, amelybe Mészáros Lőrinc 2017 februárjában szállt be.
Ebben az időszakban, 2017 februárjában és márciusában három cég alapítását is intézték a Brit-Virgin-Szigeteken, amelyeknek – az offshore szolgáltatótól kiszivárgott e-mailek és egyéb iratok szerint – Jászai Gellért volt a végső tulajdonosa.
A cégbejegyzéssel kapcsolatos dokumentumok szerint a cégek célja többek között az volt, hogy bankszámlát birtokoljanak egy svájci banknál, a VP Bank Schweiznél. Ez a pénzintézet a liechtensteini VP Bank svájci leánycége, amely már 1988 óta működik. "A zürichi Paradeplatz közelében, a Talstrassén található irodáinkkal a svájci bankszíntér szívében helyezkedünk el" – áll a bank honlapján. A Direkt36 kérdésére Jászai informatikai cége, 4iG azt közölte, hogy a három offshore cég közül csak egynek volt számlája a VP Banknál, de ezen "semmiféle vagyon és pénzmozgás nem volt".
A kiszivárgott dokumentumokból az is kiderül, hogy az alapításukat megelőzően mekkora vagyont terveztek a cégeknek:
Albury Management Ltd. – becsült vagyon: 10 millió svájci frank (2,9 milliárd forint)
Crompton Finance Ltd. – becsült vagyon: 10 millió svájci frank (2,9 milliárd forint)
Burt Investment Ltd. – becsült vagyon: 5 millió svájci frank (1,45 milliárd forint)
A cégbejegyzéssel kapcsolatos iratok szerint ezek a vagyonelemek nagyrészt abból álltak össze, hogy Jászai az offshore cégeken keresztül magyar és svájci vállalatoknak volt a tulajdonosa. Ilyen tulajdonrészeknek ugyanakkor a nyilvánosan elérhető magyar és svájci cégadatokban nem találtuk nyomát. Rákérdeztünk Jászainál, hogy pontosan mely cégekben volt tulajdonrésze, de erre és a vállalatok tevékenységével kapcsolatos a kérdéseinkre nem válaszolt a 4iG.
Néhány irat az egyik offshore-cégről, amelyet Jászai alapított
A brit-Virgin-szigeteki cégközlöny szerint 2020 júliusában kezdeményezték mindhárom érintett offshore cég felszámolását. Ez tíz nappal az után történt, hogy Mészáros Lőrinc kiszállt a 4iG-ből, amely ezzel Jászai ellenőrzése alá került. Megkérdeztük Jászaitól, hogy ennek a két eseménynek köze volt-e egymáshoz, de a cégétől kapott válasz szerint ő akkor már nem állt kapcsolatban az offshore cégekkel. A 4iG állítása szerint ugyanis Jászainak "2017 júliusa óta a felsorolt társaságok egyikéhez sincs köze". Hozzátették, hogy Jászainak "nincsenek offshore érdekeltségei, és nem rendelkezik eltitkolt vagyonnal".
Megkérdeztük Jászaitól, hogy ebben az esetben miért szállt ki olyan gyorsan a 2017 márciusi alapítás után a három brit-Virgin-szigeteki cégből, és hogy kinek adta el őket. Ezekre a kérdésekre a 4iG nem válaszolt, mivel szerintük a kérdések magán-és üzleti titkokra vonatkoznak.
A Brit-Virgin-Szigetek 2010 előtt
A kiszivárgott iratok között felbukkannak további kormányközeli üzletemberek is, akiknek korábban, 2010 előtt voltak céges érdekeltségeik a Brit-Virgin-Szigeteken.
Előkerült egy irat, amely szerint Nyerges Zsolt volt az igazgatója egy Pannone Management Limited, Brit-Virgin-Szigeteken bejegyzett cégnek. Az egykori szolnoki ügyvéd az Orbán család személyes barátjaként vált a Fidesz-közeli gazdasági birodalom egyik fontos szereplőjévé, és éveken át Simicska Lajos jobbkezeként tevékenykedett. A kiszivárgott irat is ebből az időszakból – konkrétan 2009-ből – származik. Ugyan a dokumentumból nem derül ki, hogy milyen tevékenységet végzett a cég, de ez az első konkrét jele annak, hogy Simicska köre is használt offshore cégeket. Nyerges a megkeresésünkre annyit közölt, hogy soha nem nyilatkozik üzleti ügyekről. A kiszivárgott iratok szerint a Pannone Managementet 2011-ben megszüntették.
Horváth László, kormányközeli vállalkozó, tiszteletbeli kazah konzul 2009-ben – egy ügyvéden keresztül a Brit-Virgin-Szigeteken bejegyzett, L.A.C. International Ltd. nevű céggel kapcsolatban e-mailezett egy offshore szolgáltató céggel. "A L.A.C. International Ltd.-nek Horváth László 2004-től megszűnésig volt igazgatója. A cég tevékenységi köre tanácsadás jellegű volt, gazdasági eseményt nem bonyolított. Sajnos már elévülési időn túli időszakról nem állnak rendelkezésre beszámolók, hogy a cég vagyoni-, pénzügyi helyzetéről hiteles információkat közölhetnék" – írta a Direkt36 kérdésére Horváth magyar cégének, a L.A.C. Holding Zrt.-nek a gazdasági vezérigazgató-helyettese. A kiszivárgott dokumentumok szerint a brit-Virgin-szigeteki céget 2010-ben, előző évi tartozásai miatt szüntették meg.
A diszkréció legmagasabb fokát ígérik
A nemzetközi piacon számos cég specializálódott arra, hogy megfelelő díj ellenében az ügyfeleik számára különböző egzotikus országokban offshore cégeket jegyezzenek be vagy vásároljanak, és ezeket kezeljék. Bár ebben az iparágban kiemelten fontos a diszkréció, az elmúlt években többször szivárogtak ki belső iratok és adatok az ilyen offshore szolgáltató cégek tevékenységéről.
Míg a 2016-ban publikált Panama-iratok csak egy szolgálató, a panamai székhelyű Mossack Fonseca ügyvédi iroda belső dokumentumait tartalmazták, a most nyilvánosságra hozott Pandora-iratokban összesen 14 offshore szolgáltató adatai találhatók.
A most kiszivárgott iratok egyértelművé teszik azt is, hogy az offshore világot nemcsak távoli, egzotikus szigetországokban működő, kétes hátterű cégek és ügyvédek tartják fenn, hanem valójában ez a rendszer része a nemzetközi pénzügyi mechanizmusoknak. Az offshore szolgáltatók nagy bankokkal és ügyvédi irodákkal működnek együtt a világ pénzügyi központjaiban. Az egyik magyar kormányközeli érintett környezetéből származó információk szerint az ő esetében is az történt, hogy a svájci bankja ajánlott neki olyan szolgáltató céget, amely el tudta intézni az offshore cégek alapítását.
A nagy pénzügyi szereplőkkel szorosan együttműködik a Trident Trust nevű cég is, amely népszerűnek bizonyult a magyar kormányközeli szereplők köreiben. Ennek a cégnek a szolgáltatásait vette igénybe Kertész Balázs, Jászai Gellért, Nyerges Zsolt és Horváth László is.
"A Trident Trust egy relatíve nagyobb szereplő" – magyarázta egy offshore szolgáltatással foglalkozó, névtelenséget kérő magyar forrás, aki hozzátette, hogy sok más cégszolgáltatóhoz hasonlóan a Trident is angolszász háttérrel indult. A kiszivárgott anyagokban a cég maga is leírja, hogy az első irodáikat a brit fennhatóság alatt álló Csatorna-szigeteken alapították még a 70-es évek végén, majd onnan terjeszkedtek tovább a karibi szigetvilágra. Ma már több mint 900 alkalmazottjuk van, és jelen vannak Ázsiában, Afrikában és az amerikai kontinensen is.
"Az ügyfeleink között megtalálhatók a világ legnagyobb bankjai, a Fortune 500 listán található cégek, valamint vagyonos magánszemélyek és családjuk is" – írja magáról a Trident az egyik kiszivárgott anyagban. A Trident nem válaszolt a Direkt36-nak a magyar kormányközeli ügyfelekkel kapcsolatban feltett kérdésekre, de egy válságmenedzselésre szakosodott londoni tanácsadó cégen keresztül küldtek egy rövid közleményt, amelyben többek között az áll: "A Trident minden egyes szolgáltatóját a tevékenységi helyén szabályozzák, és teljes mértékben elkötelezett az összes vonatkozó szabály betartására. A Trident rendszereresen együttműködik a hatóságokkal. Az ügyfeleiről a médiának nem ad ki információt".
Kertész és Jászai karibi cégeiben a Trident egyik korábbi vezetője igazgatóként is megjelent: a svájci származású Irène Spoerry, aki 25 éven keresztül volt a Trident Trust Group ügyvezető igazgatója. (Kertész cégében Spoerry még Kertész érkezése előtt volt igazgató, míg Jászai mindhárom cégének bejegyzésekor Spoerryt jelölték meg az egyik igazgatóként.)
Jászai offshore ügyeinek intézésében emellett szerepet vállalt a – szintén Spoerry által vezetett – ciprusi Stratus Associates Limited nevű cég is, amely az alábbi szöveggel reklámozza magát a honlapján: "A Stratus Group mindig a biztonság és diszkréció lehető legmagasabb fokát biztosítja. Ügyfeleket csak ajánlás útján fogadunk. (...) A kockázatok vagy elhárításra kerülnek, vagy fel sem merülnek."
Irène Spoerry a Direkt36 kérdésére azt írta, hogy ha bíróság kötelezi őket, akkor szívesen válaszolnak minden általunk említett kérdésre. Ennek hiányában azonban elzárkózott a részletek közlésétől, és csak annyit erősített meg, hogy a Nanga Groupnak korábban igazgatója volt, és állítása szerint már 2019-ben távozott a Jászai számára alapított offshore cégektől is.
A magyar cégadatokhoz az Opten szolgáltatását használtuk. | Rogán Antal és Mészáros Lőrinc bizalmasainak titkos külföldi üzleteire is fény derül a legújabb offshore-kiszivárgásban | Titkos offshore cégekről került ki közel 12 millió bizalmas dokumentum, amelyeket aztán a világ eddigi legnagyobb újságírócsapata dolgozott fel. A Direkt36 is részese volt a munkának, és kiderítette, hogy offshore cége volt többek között olyan befolyásos kormányközeli figuráknak, mint Kertész Balázs és Jászai Gellért. | [
"Direkt36",
"Belföld",
"Kertész Balázs",
"offshore",
"Jászai Gellért"
] | 1 | https://telex.hu/direkt36/2021/10/03/rogan-antal-es-meszaros-lorinc-bizalmasainak-titkos-kulfoldi-uzleteire-is-feny-derul-a-legujabb-offshore-kiszivargasaban | 2021-10-03 00:00:00 | true | 0 | 0 |
Karácsonyt akarták lejáratni, de állami területen növő gaz nyerte a "gyomversenyt"
Augusztus közepén hirdetett fotópályázatot a kormányközeli Metropol ingyenes fővárosi újság, amelyben Budapest leggyomosabb területeiről kértek fotókat az olvasóiktól. A "gaz fővárosa" nevet kapott pénzdíjas pályázat azt lett volna hivatott bizonyítani, hogy Budapest mennyire gazos, mert a főváros nem gondozza a területeit. A pályázat lezárult, elég érdekes eredménnyel, amint az Bardóczi Sándor főtájépítész posztjából kiderül.
Mint írja, a fizetett hirdetésekben felvillanó képek azért voltak számára furcsák sokszor, mert felismert rajtuk olyan területeket, ahol valamilyen állami szerv, kerületi önkormányzat, esetleg a fővárostól független közművállalat a fenntartó, netán magántelkekről vagy olyan közterületről készültek, ahol a telektulajdonos kötelessége lenne a gondozás. - Ilyen területet azonosítottak - hibásan - a lelkes pályázók rendre fővárosi önkormányzati területként. Ezért kíváncsi voltam, mi sül ki a végén ebből - teszi hozzá.
- Az újság által felkért 3 tagú anonim, nagyon penge szakértő zsűri végül egy olyan fotót emel az első helyre, ahol ...TADADADAM...a Magyar Állam a tulajdonos - állítja a főtájépítész. A pályázat nyertes fotóján ugyanis pont egy állami telek azonosítható, konkrétan a Közép-Duna-Völgyi Vízügyi Igazgatóság tulajdonában lévő telek. Bardóczi ellamentált azon, hogy ha egy újság ennyit dolgozik egy projekten, hogy bebizonyítsa: minden körülmények között a fővárosi önkormányzat, és az általa kezelt mindössze 28 hektár extenzívebben fenntartott méhlegelő program a hibás a mindenért is - miközben ez 5 százalékát teszi ki az általuk fenntartott 6 millió m2 gyepnek -, "akkor legalább lehetne egy kicsit felkészültebb".
A második helyezett a KÖKI mellett a X. kerületi Önkormányzat fenntartásában lévő zöldfelületet ábrázolja, tehát az sem fővárosi terület. Mint írja, folytathatná a sort, de értelmetlen. Budapest közterületein - olykor nehezen átlátható módon - 23 kerületi önkormányzat, a fővárosi önkormányzat, az állam és annak szervei osztoznak. - De egyik a másik felett nem diszponál, a tulajdonjog szent. A főtájépítész megjegyzi, hogy "ma HÉV és a MÁV vonalak mentén (mindkettő állami cég) van Budapesten a legnagyobb zöldfelületi rendetlenség", de állami terület a sorsára hagyott Csepeli közpark, a Városliget és a Diákváros területe is, utóbbi az Atlétikai Stadion szomszédságában van. | Karácsonyt akarták lejáratni, de állami területen növő gaz nyerte a "gyomversenyt" | Jó érzékkel választott a kormányközeli Metropol "szakértő" zsűrije. | [
""
] | 0 | https://hang.hu/belfold/karacsonyt-akartak-lejaratni-de-allami-teruleten-novo-gaz-nyerte-a-versenyt-157357 | 2023. 09. 02. 10:35:00 | true | 0 | 0 |
Bár a hivatalos kormánydöntés csak a következő napokban születik meg, mostanra lényegében biztossá vált, hogy nem ott rendezik a 2019-es budapesti Európai Maccabi Játékokat (EMG), ahol tervezték. Az eredeti elképzelés az volt, hogy az eseményre egy 30 milliárdos sportkomplexumot húznak fel a fővárosi 8. kerületben, a volt Taurus gyár területén, közvetlenül az Aréna Pláza mellett.
Az üzemet el is bontották, ennél tovább azonban nem jutott a projekt. A területen most is több embernyi magasságban áll a bontási törmelék, a kivitelezésre kiírt közbeszerzés pedig kétszer is eredménytelen lett. Egy új tender kiírására, a terület rendezésére és a kivitelezésre pedig biztosan kevés a játékok kezdetéig hátralévő 10 hónap. A beruházás érdekes módon egy Fideszen belüli konfliktus miatt húzódhatott el.
Harmincmilliárd egy megkérdőjelezhető beruházásra
Az EMG az európai zsidó közösség multisporteseménye, amit négyévente, mindig két évvel a zsidó olimpiaként emlegetett izraeli Maccabi Világjátékok után rendeznek meg. A legutóbbi európai játékok 2015-ben Berlinben voltak, ezt követően még ugyanennek az évnek a novemberében határoztak arról, hogy a 2019-es szervező Budapest lesz (a másik pályázó Bázel volt, magyar főváros azonban legyűrte a svájci konkurenst).
A döntés után itthon még csak a 2,1 milliárdos szervezési költségről beszélt az akkor még miniszter Lázár János, nem sokkal később kiderült azonban, hogy létesítményfejlesztéseket is tervez a kormány. A kormány már 2016-ban döntött a Kerepesi úti Sportparknak elnevezett komplexumhoz szükséges telkek megvásárlásáról, tavaly júniusban pedig 30 milliárd forintot is meghaladó összeget különítettek el a projektre.
Már akkor sejteni lehetett, hogy a szűkös határidő – a vizes vb-hez hasonlóan – nagyon durván megdobja majd a költségeket, és a 30 milliárdnál is több lehet a végső összeg. Szintén megfogalmazódott kritikaként, hogy a sportparkba megálmodott létesítmények nagy részére valószínűleg nincs is szükség, hiszen hasonlóak épültek az elmúlt években Budapest szerte, ezeket is lehetne használni*A terület nagy részét kül- és beltéri futballpályák foglalták volna el, amiből a Magyar Labdarúgó-szövetség erre irányuló programjának és a tao-rendszernek hála kismillió épült az elmúlt időszakban országszerte. A focin túl ide tervezett versenyszámok többségéhez, mint a kosárlabda, a röplabda, a dzsúdó, a karate vagy éppen az asztalitenisz viszont rendelkezésre áll az infrastruktúra. Cselgáncs vb-t tavaly rendezett Budapest, a 2019-es női röplabda Európa-bajnokságnak pedig társrendezői leszünk. Természetesen egyik helyszíne sem a Kerepesi úti Sportpark. .
Utóbbira az egyetlen ellenérv az volt, hogy ésszerűbb és kényelmesebb a versenyek nagy részét egy helyen megoldani. Ez valószínűleg tényleg így van, ám erősen kérdéses, hogy a kényelem ér-e minimum 30 milliárdot. Épp ezért a kezdetektől sokan úgy gondolták, hogy a sportparkra nem is az EMG, hanem a későbbi hasznosítás miatt van szükség. A létesítmény-együttest ugyanis a játékok után a Deutsch család érdekeltségébe tartozó MTK kapta volna meg, így a már épülő Fradi-városhoz hasonló komplexumhoz jutott volna a másik patinás fővárosi sportegyesület is.
Ez persze nem változtat azon, hogy a beruházásra nincs szükség, mivel már vannak létesítmények.
Sőt a Fradi-város még erősíti is az ilyen alapon érvelők álláspontját, hiszen a Kerepesi úti Sportparktól 2-3 kilométerre épül valami nagyon hasonló.
Ennek ellenére a Taurus-gyárat 2,1 milliárd forintért elbontották, és bár elég későn, az idén április közepén, de a kivitelezésre is kiírtak egy közbeszerzést. Utóbbiról azonban már május elejére kiderült, hogy eredménytelen lett, ahogy a megismételt eljárás is, amelyre egyetlen érvényes ajánlat sem érkezett be.
Drágább lesz, de legalább nem 50 milliárddal
A második tender bukása viszont csak augusztus végén derült ki, amikor már mindössze 11 hónap volt hátra a játékok tervezet rajtjáig. Márpedig ennyi idő még akkor is kevés egy érvényes közbeszerzés lebonyolítására és a létesítmények felhúzására, ha a tendert gyorsított eljárásban folytatják le, a beruházásnál pedig teljesen elengedik a költségeket. A lapunk által megkérdezett szakértők szerint, ha így nekiállnak a projektnek, akkor valószínűleg legalább kétszer-háromszor többe került volna, és szinte biztosan nem is készül el teljesen időre.
Úgy tudjuk, hogy a második eredménytelen közbeszerzés után ezt az illetékesek is belátták, így végül nem a Kerepesi úti Sportparkban, hanem valahol máshol lesznek a játékok. Azt még nem tudni, hogy pontosan hol, mert a hivatalos kormánydöntés még nem született meg az ügyben.
Természetesen valamennyi érintettet, a kormányhatározatban megnevezett két minisztériumot, a nemzeti vagyonért felelős minisztert, a közbeszerzéseket kiíró Nemzeti Sport Központokat (NSK), illetve a verseny szervezéséért felelős EMG 2019 Kft-t megkerestük kérdéseinkkel, de túl sok információt nem kaptunk. Az eddig felmerült költségeket, a további terveket, és a késés okait is firtató kérdéssorunkra végül csak a szervezők reagáltak. Az ő válaszukból is csak annyi derült ki, hogy a beruházás megvalósítása nem tartozik a hatáskörükbe, erről a kormány fog dönteni, várhatóan valamikor a napokban.
Az egyetlen logikus megoldásnak az tűnik, amit korábban is felvetettek már a sportpark alternatívájaként, hogy a versenyeket szétdobják a városban az erre alkalmas meglévő létesítményekbe. Ez már csak azért sem őrült gondolat, mert bizonyos események így sem 8. kerületben lettek volna: a Margitszigetre is terveztek versenyeket, a golfversenyeket pedig Alcsútdobozon rendezik.
A rendezvények további szétaprózása azonban szinte biztosan megdrágítja a szervezést, hiszen többet kell utaztatni a versenyzőket, több helyszínt kell biztosítani és jó eséllyel a munkaerőigény is nagyobb lesz. Más kérdés, hogy valószínűleg még így is sokkal olcsóbb lesz az EMG, mint ha az eredeti terveknél mondjuk 50-60 milliárddal drágábban építik meg az új sportkomplexumot.
Seszták-Deutsch csata
Mindenesetre a dolog így is kellemetlen, hiszen soha sem jó, ha nem ott rendezik meg a sporteseményt, mint amit a szervezők eredetileg ígértek (volt már ilyen Magyarországon korábban is, a 2006-os úszó Európa bajnokságra például Lágymányoson húztak volna fel egy új uszodát, de ez végül nem jött össze, végül a Margitszigeten rendezték a versenyeket). Különösen igaz ez, ha a beruházás egy politikai konfliktus miatt csúszott, amire több jel is utal.
A folyamatokra rálátó emberek az EMG-t kezdetektől a Deutsch család bizniszeként kezelik. A létesítményeket később megkapó MTK elnöke Deutsch Tamás, az MTK futballcsapatát működtető cég tulajdonosa és ügyvezetője a fideszes politikus testvére Deutsch Péter, és ő irányítja az EMG 2019 Kft-t is*A focicsapatot fenntartó MTK Budapest Zrt. végső tulajdonosa jelenleg nem látható, de azt a céget, amely kézben tartja a vállalat papírjait Deutsch Péter vezeti, és korábban ő is tulajdonolta.. Sőt a szervezőcégben versenyigazgatóként feltűnik Deutsch Balázs is, aki vélhetően Deutsch Péter fia.
Mindennek ellenére – ahogy ez a szervezők válaszából is kiderült – a játékokhoz köthető legnagyobb projektet nem ők kapták meg. A létesítményfejlesztést még a tavalyi kormányhatározat a kabinetből azóta távozó Seszták Miklósra bízta, akinek irányítása alatt viszont hónapok alatt semmi nem történt. Jelzésértékű, hogy a kivitelezésre a közbeszerzést 10 nappal a parlamenti választások után írták ki, akkor, amikor lényegében már biztos volt, hogy Sesztáknak mennie kell a kormányból.
A mostani kudarc ellenére még nem biztos, hogy a Kerepesi úti Sportparkról teljesen lemondtak volna az érintettek. Annyi változott, hogy a Maccabi Játékokat már nem lehet felhasználni a beruházás legitimálására, de ettől az MTK még megkaphatja valamikor a saját sportkomplexumát.
Közélet Olvasson tovább a kategóriában | Nem készül el Deutschék 30 milliárdos sportkomplexuma a zsidó olimpiára | A napokban dönthet a kormány, hogy hol rendezik a 2019-es budapesti Európai Maccabi Játékokat, miután a tervezett létesítmények felhúzására már nem elég az idő. | [] | 1 | https://g7.hu/allam/20180920/nem-keszul-el-deutschek-30-milliardos-sportkomplexuma-a-zsido-olimpiara | 2018-09-20 00:00:00 | true | 0 | 0 |
A politikust 2011 októberében hétévi börtönre ítélték, mert a vád szerint a Naftohaz ukrán állami kőolaj- és gázipari vállalatnak 1,5 milliárd hrivnya (188 millió dollár) értékű kárt okozva írta alá 2009-ben Oroszországgal a gázszállítási szerződéseket. Tavaly decembere óta a Harkiv megyei kacsanyivkai börtön foglya, jelenleg azonban gerincsérvvel a harkivi vasutas kórházban ápolják. A volt kormányfő szerdán azt kérte a bíróságtól, hogy semmisségi panaszát távollétében tárgyalják.
Védőügyvédje, Olekszandr Plahotnyuk azzal vádolta meg a fellebbviteli bíróságot, hogy elhúzza az ügyet, hogy az lehetőleg ne kerülhessen a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága elé.
© AP / Vadim Ghirda
"A (helyi) bíróságnak gyakorlatilag már május 15-én döntést kellett volna hoznia, de azt június 26-ra elhalasztotta, majd áttette július 12-re, azaz már két hónapja húzza-halasztja az ügyet" - mondta az ügyvéd, aki emlékeztetett arra, hogy az Emberi Jogok Európai Bírósága augusztus végén óhajt foglalkozni Timosenko fogva tartásának ügyével és más, ezzel összefüggő kérdésekkel. Erre azonban csak akkor kerülhet sor, ha Ukrajnában már minden jogorvoslati lehetőséget kimerítettek. | Világ: Megint elhalasztották Timosenko perét | Az ukrán fellebbviteli bíróság (semmítőszék) csütörtökön úgy döntött, hogy augusztus 16-ra halasztja a hatalmi visszaélés vádjával hétéves börtönbüntetésre ítélt Julija Timosenko volt kormányfő fellebbezésének megvizsgálását. | [] | 1 | https://hvg.hu/vilag/20120712_timosenko_per_halasztas | 2012-07-12 13:37:00+02:00 | true | 0 | 0 |
A cikk emailben történő elküldéséhez kattintson ide , vagy másolja le és küldje el ezt a linket:
Politikai szálakat sejtetnek a nyelvvizsgabotrányban
A vizsgáztatók meghallgatásával folytatódott tegnap a kenőpénzért könnyített számonkérést nyújtó nyelviskolák ügyében indult büntetőper a Budapest Környéki Törvényszéken.
A bűnszervezetben elkövetett vesztegetéssel vádolt tanárok vallomásukban azt állították, hogy nemcsak tűzoltók, rendőrök, titkosszolgák, hanem minisztériumi dolgozók, politikusok is érintettek lehetnek a nyelvvizsgabotrányban.
A bűnszervezet feje, aki 1978-tól a Rigó utcai központban dolgozott, a vád szerint két közvetítőn keresztül toborozta a bizonyítványért fizetni hajlandó klienseket. Több vizsgáztató szerint csak néhány pluszponttal segítették ki a "fizető vendégeket", akiknek tudása szinte megfelelt a követelményeknek. A vádlottak arról beszéltek tegnap a Szegedi Gyöngyvér vezette bírói tanács előtt, hogy eleinte csak ismerőseiknek kértek elnézőbb számonkérést a szervezők.
Ugyanakkor az egyik angoltanár vallomásából az is kiderült: a Nyelvvizsgáztatási Akkreditációs Központ már 2012-ben jelezte a Rigó utcának, hogy az egyik központi figurának tartott S. Juditnál 98-99 százalékos a sikeres tesztek aránya, ami elég furcsa. S. Judit férje a Nemzeti Védelmi Szolgálatnál dolgozott, és egyes feltételezések szerint a feleség vizsgáztatta a férfi rendőr beosztottait.
Az ügyészség szerint P. András 2005-től építette fel a nyelvvizsga-bizonyítványok tényleges nyelvtudás nélküli, korrupció útján való megszerzésére irányuló bűnszervezetet. Ennek érdekében a Budapesten, Vácott és Vecsésen működő nyelvvizsgáztató központokban a vizsgán felügyelő tanárokat megvesztegették, akik ezért cserébe eltűrték, hogy "puska" és megoldókulcs segítségével oldják meg az ügyfelek a teszteket. A szervezet tagjai a vád szerint a vizsgák előtt megszerezték az írásbeli és laborfeladatokat, amelyekből a vizsgázóknak személyre szóló megoldásokat készítettek, és e-mailben elküldték nekik, a szóbeli vizsgán pedig előre egyeztetett kérdéseket tettek fel a klienseknek. Havonta átlagosan harminc embert vizsgáztattak le így.
A piramisszerűen szerveződött bűnszervezet tagjainak veszte egy vizsgára toborzó szórólap lett, miután a brosúra egy rendőr kezébe került, és nem sokkal később már fedett nyomozók érkeztek a felmérésekre. A per a vádlottak meghallgatásával kedden folytatódik. | Politikai szálakat sejtetnek a nyelvvizsgabotrányban | A vizsgáztatók meghallgatásával folytatódott tegnap a kenőpénzért könnyített számonkérést nyújtó nyelviskolák ügyében indult büntetőper a Budapest Környéki Törvényszéken. | [] | 1 | http://magyaridok.hu/belfold/politikai-szalakat-sejtetnek-a-nyelvvizsgabotranyban-281068 | null | true | 0 | 0 |
2018. június 12. 08:49
Gyors eredményei lesznek a találkozónak – ígérte az amerikai elnök.
Donald Trump amerikai elnök bejelentette a Kim Dzsong Un észak-koreai vezetővel kedden tartott szingapúri csúcstalálkozó végén, hogy megállapodásuk alapján "nagyon gyorsan megkezdődik" az atommentesítési folyamat Észak-Koreában.
A történelmi jelentőségű szingapúri csúcstalálkozó után Trump és Kim közös dokumentumot írt alá. Az egyelőre ismeretlen tartalmú dokumentumot Trump "meglehetősen átfogónak" nevezte, de mást nem mondott róla. Az észak-koreai vezető a maga részéről az aláíráskor azt mondta, "a világ jelentős változást fog tapasztalni", ő és Trump úgy döntött, hogy "maguk mögött hagyják a múltat".
Egyikük sem bocsátkozott részletekbe arról, hogy milyen eredményeket értek el a csúcstalálkozójukon, a sajtótájékoztatójuk szűkszavú volt. Az amerikai elnök még annyit mondott, hogy "nagyon sokszor fog még találkozni" Kimmel, és – mint fogalmazott – teljesen biztos, hogy meghívja őt a washingtoni Fehér Házba. Trump "nagyon tehetséges embernek" nevezte Kimet, "aki nagyon szereti a hazáját".
(MTI) | Trump: Nagyon gyorsan megkezdődik az atommentesítés Észak-Koreában | Trump: Nagyon gyorsan megkezdődik az atommentesítés Észak-Koreában | Mandiner: Gyors eredményei lesznek a találkozónak – ígérte az amerikai elnök. | [
"külföld",
"Észak-Korea",
"Egyesült Államok",
"Kim Dzsong Un",
"Donald Trump",
"atommentesítés",
"mandiner",
"hír"
] | 0 | http://mandiner.hu/cikk/20180612_trump_nagyon_gyorsan_megkezdodik_az_atommentesites_eszak_koreaban | null | false | 0.006849 | 0 |
Több pénzt tesz zsebre Vida, mint a kormányfő
Budapest — Miniszterelnöki fizetésnél is több pénzt kap az adóhivatalnál Vida Ildikó, akit korrupciós ügyek miatt kitiltottak az USA-ból!
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal elnökének ugyanis 1 millió 675 ezer forint az összes illetménye havonta, mint az kiderült az atlatszo.hu közérdekű adatkikérő rendszeréből. Ez azt jelenti, hogy Vida 170 ezer forinttal többet kap a kormányfői illetménynél is.
A jogszabályok alapján a NAV-elnöknek 1 millió 289 ezer forint jár alanyi jogon a Blikk számításai szerint. Ebben benne vannak az elnöki illetménypótlékok, -kiegészítők és illetményszorzók, de ez így is 386 ezer forinttal kevesebb, mint amennyit valójában kap. Megkérdeztük az adóhivataltól, hogy Vida Ildikó pontosan milyen jogcímen kapja a további 386 ezer forintot, de eddig még nem válaszoltak.
Vida Ildikó 1,6 milliós fizetése az átlagbér csaknem hétszerese ()
A különbség könnyen megmagyarázható lenne a nyelvvizsgapótlékokkal. Mivel Vida Ildikó angolul láthatóan nem tud, mint az kiderült az amerikai nagykövetség előtt, amikor André Goodfriend ügyvivővel találkozott, azt kilőhetjük. De ha rendelkezik franciából és németből felsőfokú nyelvvizsgával, akkor csak 16 egyéb idegen nyelvből lenne szükséges felsőfokú nyelvtudás, és pontosan ki is jönne a hiányzó 386 ezer forint.
De nemcsak Vidának, hanem a többi NAV-vezetőnek is van mit a tejbe aprítania, az állami vezetők is megirigyelhetik az illetményüket. Valamennyi helyettese egymillió forint fölött keres, lekörözve az államtitkárokat. A főosztályvezetők pedig 650 és 780 ezer forint közötti összeget vihetnek haza havonta.
K. D. | Több pénzt tesz zsebre Vida, mint a kormányfő | Budapest — Miniszterelnöki fizetésnél is több pénzt kap az adóhivatalnál Vida Ildikó, akit korrupciós ügyek miatt kitiltottak az USA-ból! | [] | 1 | https://blikk.hu/blikk_aktualis/tobb-penzt-tesz-zsebre-vida-mint-a-kormanyfo-2303705 | 2015-11-11 05:27:00+01:00 | true | 0 | 0 |
Szabadi Béla, az FVM csalással és hűtlen kezeléssel gyanúsított államtitkára szerint Orbán Viktor miniszterelnök nem mondott igazat, amikor azt állította, nem tudta mi történt Torgyán idején a minisztériumban. Szabadi az MSZP és az SZDSZ által létrehozott részbizottság előtt válaszolt saját és Orbán Viktor felelősségével kapcsolatos kérdésekre.
Az SZDSZ és az MSZP ellenzéki részbizottságot alakított, hogy megvizsgálja Orbán Viktor felelősségét a Torgyán József vezette Földművelésügyi Minisztériumban történt gyanús pénzügyi manőverek kapcsán. A tárca korábbi államtitkárát, Szabadi Bélát júniusban előzetes letartóztatásba helyezték, most pedig házi őrizetben tartják. Szabadi pénteken jelent meg a bizottság előtt.
Az ellenzéki képviselők kérdéseire Szabadi azt válaszolta, hogy Orbán Viktor a tárca minden lépéséről tudott. Szabadi szerint nem igaz, hogy a miniszterelnök, mint állítja, csak a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (KEHI) vizsgálata után értesült arról, hogy mi történt az FVM-ben. A volt államtitkár szerint ugyanis a Miniszterelnöki Hivatal agrárreferatúráján rendszeresen jelentéseket készítettek a tárca munkájáról, emellett az FVM is tájékoztatta a hivatalt. A MeH-ben elsősorban azok az emberek gyűjtöttek adatokat az agrártárca tevékenyéségről, akiket Szabadiék bocsátottak el a tárcától. Ők a Miniszterelnöki Hivatal agrárreferatúráján dolgozhattak tovább, és információkat, sőt, pletykákat gyűjtöttek.
Szabadi állította, hogy Orbán Viktor miniszterelnökkel jó volt a kapcsolata. A kormányfő "abszolút pozitív módon értékelte munkáját". Kritikát nem kapott a miniszterelnöktől, csak elismerést - állította a volt államtitkár.
Szabadi az őt ért vádakban mind ártatlannak tartja magát, és a részbizottság előtt felsorolta érveit ártatlansága mellett. A volt államtitkárt többek között azzal gyanúsítják, hogy aránytalanul sokat költött külföldi utazásaira, például többször repült első osztályon Thaiföldre, ahol rengeteget költött a minisztérium pénzéből. A gyanúsított szerint azért voltak drágák utazásai, mert a többi tárcától eltérően külkapcsolataik miatt nem csak Európába kellett utaznia, és ez magasabb költségekkel járt. Ugyanakkor az ő nevére írták munkatársai költségeit is, de személy szerint nem költött többet az indokoltnál.
Az FVM intenzív külgazdasági kapcsolatrendszerei miatt fontosak voltak ezek az utazások, de három éves működése alatt átlagosan nem utazott sokkal drágábban a többi kormánytaghoz képest, csak 1999-re, a KEHI által vizsgált időszakra éppen sok tengerentúli látogatás jutott, védekezett a volt államtitkár. Ráadásul a külföldi utazásokról jelentést tettek a miniszterelnöknek, utazási tervet is leadtak a kormánynak minden évben kétszer. Emellett egyeztettek a Külügyminisztériummal. A külügyi tárca javaslatait mindig elfogadták, akár a külföldi látogatásokat is lemondták, ha ezt a tanácsot kapták.
A Ferencvárosi Torna Clubnak adott FVM támogatás Szabadi szerint teljesen törvényes volt. A pénzért reklámfelületet kapott cserébe a tárca, így szerinte normális üzleti viszonyban volt a sportklubbal, aminek alelnöki tisztét is betöltötte. Szabadi szerint ha a Fradival kötött szerződésekben hiba van, akkor arról nem tehet, mert nem ő írta a szerződéseket.
A sokmilliós támogatásért cserébe a minisztérium reklámjai éppen az Üllői úti stadionban nem jelenhettek meg. Szabadi szerint erről is tudhatott a kormány többi tagja. A földművelésügyi tárca és az FTC közötti reklámszerződés nyilvános volt. Azt pedig mindenki láthatta, hogy a stadionban nincsenek FVM-reklámok.
Sokak szerint Szabadi működése alatt indokolatlanul kapott több szabolcsi konzervgyár 2,3 milliárd forint kamatmentes kölcsönt. Az államtitkár szerint az állami segítség elkerülhetetlen volt, mert az orosz piac szűkülése után lehetetlen helyzetbe kerültek ezek a gyárak, és sok ember elvesztette volna az állását. Szabadi most is úgy gondolja, megérte támogatni ezeket a vállalkozásokat, még akkor is, ha az állami segítség ellenére több közülük később csődbe ment. Szabadi bírálói szerint kizárólag a kisgazdákhoz közel álló vállalkozók részesültek a kedvezményekben.
Szabadi szerint az sem igaz, hogy ő törvényellenesen vett volna át ügyeket, melyek a miniszter vagy a közigazgatási államtitkár hatáskörébe tartoztak volna. Szabadi szerint természetes, hogy a miniszter távollétében helyettesként ő intézkedett. Az pedig szokásos gyakorlat más tárcáknál is, hogy a közigazgatási és politikai államtitkárok átvesznek ügyeket egymástól, mert sok átfedés van a hatáskörök között. Sok ügyet egyszerűen csak ő tudott megoldani a hétszáz fős minisztériumban, ezért dolgozott olyan munkákon is, amelyek mások feladatai lettek volna.
Tagadta azt is, hogy egy személyben dönött volna az FVM pénzügyeiről, és azt is, hogy a kézi vezérléssel irányította volna az FVM-cégeket. Elmondta, hogy a minisztérium pénzügyeinek 90 százalékáról Tamás Károly akkori közigazgatási államtitkár döntött. Azoknál az agrárcégeknél, amelyek a minisztérium alá tartoztak, ugyan ő gyakorolta a tulajdonosi jogokat, de ezek csak elvi jogok voltak, aminek nincs és nem volt jelentősége.
[origo] | Szabadi szerint Orbán minden lépéséről tudott | Szabadi Béla, az FVM csalással és hűtlen kezeléssel gyanúsított államtitkára szerint Orbán Viktor miniszterelnök nem mondott igazat, amikor azt állította, nem tudta mi történt Torgyán idején a minisztériumban. Szabadi az MSZP és az SZDSZ által létrehozott részbizottság előtt válaszolt saját... | [] | 1 | https://origo.hu/itthon/20011012szabadi.html | null | true | 0 | 0 |
A fogadási csalások nyomozása során eddig gyanúba került 13 manipulált mérkőzés és 16 gyanúsított személy még csak részeredménynek tekinthető, hiszen a közelmúlt eseményei hatására egyre többen jelentkeznek be az ügyészségen, hogy vallomást kívánnak tenni - mondta Fazekas Géza, a Központi Nyomozó Főügyészség szóvivője.
A szóvivő a Digi Sport hétfői Reggeli Start című adásában kijelentette: nem csak üres frázis, hogy a nyomozás továbbra is nagy erőkkel, széles körben és nemzetközi szinten folyik.
Fazekas úgy fogalmazott, hogy "a jelenlegi állás olyan részeredmény, amelynél maga a mérkőzés vezetője sem tudja, hogy meddig tart a meccs."
Fazekas Géza hozzátette, hogy az ügy nagy médianyilvánossága, illetve az eddigi események hatására egyre többen jelentkeznek az ügyészségen, hogy vallomást kívánnak tenni, és meg akarják osztani azokat az információkat, amelyek a rendelkezésükre állnak, akár az eddigiekkel, akár pedig olyan eseménnyel kapcsolatban, amelyben eddig még senkit sem gyanúsított meg az ügyészség.
"Több személy és mérkőzés van jelenleg is képben. Ezek akkor válnak majd publikussá, ha a megalapozott gyanút valakivel már közöltük" - fogalmazott szóvivő.
Fazekas Géza tagadta azt az értesülést, hogy a magyarországi nyomozás egy olyan lista alapján indult el, amelyen 200 labdarúgó neve szerepelt. "Ezt Aczél Zoltán ügyvédje dobta be a sajtóba, ezt mind az MLSZ, mind a főügyészség határozottan cáfolta" - jelentette ki, majd hozzátette, hogy a hazai szálak felgöngyölítése azután indult el, hogy az MLSZ-nek voltak információi a gyanús meccsekről, és ezek döntően a bochumi ügyészség vizsgálatából táplálkoztak.
Egy az [origo]-nak nyilatkozó, korábban több NB I-es csapatban is szereplő, állítása szerint több bundagyanús helyzetet ismerő focista úgy tudja: az alsóbb osztályokat is beleszámítva ötszáznál is többen - inkább passzív, mint aktív - részesei a magyarországi bundaügynek. "Teljesen véletlen, hogy most kiket kaptak el. Ennyi erővel másik tíz-húsz, vagy akár ötven embert is kikaphattak volna az NB I-ből, akkor se csodálkozhatna senki, de csapatonként tíz-tíz ember biztosan van, aki tud, vagy hallott valamilyen megkeresésről" - mondta a neve elhallgatását kérő focista, hozzátéve, hogy van olyan csapat, amelyből most 10-12 embert is elő lehetne állítani megvesztegetés miatt. A focista teljes nyilatkozatát ide kattintva olvashatja el.
A szóvivő felhívta a figyelmet arra, hogy a magyarországi fogadási csalások egy nemzetközi bűnszövetkezet szervezésében történtek. "Egyre jobban körvonalazódik egy olyan nemzetközi bűnszervezet, amely egy távol-keleti központtal működik, és gyakorlatilag olyan jól strukturált, hogy Európában is több országban voltak helyi rezidensei. Az egyik ilyen személy volt az a K. Zoltán, akit még az első letartóztatatási hullámban fogtunk el, és jelenleg is előzetes letartóztatásban van."
A bűnszervezet működését is ismertette Fazekas Géza: "A magyarországi szervezet felkínált a nemzetközi szervezetnek mérkőzéseket, hiszen nyilván mindenkinek megvolt a maga kapcsolati hálója. Ezen keresztül felmérték a piacot, hogy mely mérkőzéseket, játékosokat, vagy éppen bírókat lehet sikeresen manipulálni, és miután felkínálták a központnak az adott mérkőzést, ott gyakorlatilag, mint egy jól működő vállalatnál, cél-haszon elemzés alapján eldöntötték, hogy megteszik-e a fogadást az adott mérkőzésre vagy sem, manipulálják vagy sem. Amennyiben a döntés pozitív volt, ekkor indult be a folyamat, és ekkor jutott el a labdarúgókig, vagy adott esetben a bírókig ez a történet. A vesztegetés összege attól függött, hogy milyen tétekről és milyen szintű mérkőzésről volt szó."
A szóvivő kiemelte, hogy büntetőjogi szempontból nem az a fontos, hogy mekkora a vesztegetés összege, hanem az, hogy valaki milyen pozícióban fogadja el a pénzt: "Ha focistaként, az még csak gazdasági vesztegetésnek számít alapesetben, ha viszont edzőként, akkor már önálló intézkedésre jogosult személynek számít a büntetőjog szerint, és ezért sokkal súlyosabban bűnös" - jelentette ki Fazekas Géza, majd hozzátette, hogy minden esetben a megvesztegetett személyt bünteti súlyosabban a törvény, és a tételkeret három év szabadságvesztéstől indul és gazdasági vesztegetés esetén elmehet tíz évig is.
Fazekas Géza azt is hangsúlyozta, nem mind a 16 gyanúsítottat gyanúsítják azzal, hogy tagjai lettek volna az említett nemzetközi bűnszövetkezetnek: "Aczél Zoltánnal sem közöltünk ilyen gyanút, az ő esetében kétrendbeli, 5-10 éves szabadságvesztéssel fenyegetett bűncselekményről van szó" - fogalmazott a szóvivő. | Egyre többen tesznek vallomást a magyar bundaügyben | A fogadási csalások nyomozása során eddig gyanúba került 13 manipulált mérkőzés és 16 gyanúsított személy még csak részeredménynek tekinthető, hiszen a közelmúlt eseményei hatására egyre többen jelentkeznek be az ügyészségen, hogy vallomást kívánnak tenni - mondta Fazekas Géza, a Központi... | [] | 1 | https://origo.hu/sport/focivilag/20111219-fazekas-geza-a-kozponti-nyomozo-fougyeszseg-szovivoje-elmondta-egyre-tobben.html | 2011-12-19 00:00:00 | true | 0 | 0 |
Régi, impozáns majorépületeket újítanak fel félmilliárd forintból. Közben dolgozói értekezletet is tartott az új vezérigazgató, de azon csak annyi derült ki, hogy az idén nem kapnak karácsonyi csomagot. Mindeközben az önkormányzat is spórol, minden képviselő ingyen dolgozik Mezőhegyesen.
Május végén derült ki, hogy a Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt. vezetői olyan nagyívű turisztikai beruházásokat álmodtak a gazdasági fejlesztések mellett, amelyben golfpálya és kisvasút építését is tervezték más luxuselemek mellett. A Népszava hozta nyilvánosságra a kiviteli tervek elkészítésére kiírt közbeszerzést, majd másnap, az állami gazdaság tulajdonosi hatáskörrel rendelkező Lázár János visszavonta a 800 millió forintos kiírást. Akkor azt is kilátásba helyezte a birtokért felelős politikus, hogy még novemberben meneszteni fog vezetőket, akiket felelősség terhel a luxusközpont tervezésére kiírt közbeszerzés miatt. Igaz, novembertől új vezére van az állami tangazdaságnak, de őt azért kellett kinevezni, mert a korábbi igazgatót arra kapacitálta Lázár, hogy legyen Mezőhegyes társadalmi megbízatású polgármestere. A többi vezető a helyén maradt.
A tervek a fiókba kerülhettek, egyelőre a 20-as és a 39-es major felújításai kezdődtek meg, bekötő és kerékpár utak építését kezdték meg. A három projekt kivitelezése összesen 671 millió forintba kerül a végén, a beruházásokat orosházi, békéscsabai és szegedi vállalkozók végzik. Az orosházi Iványi Építőmester Kft. nem az első munkát kapja a ménesbirtokon, kezdetben az előkészítő munkákhoz kapcsolódó tereprendezést végezték el, majd egy silótároló megépítésére is megbízást kaptak. A mostani majorfelújítással együtt közel egymilliárd forint összegben végeztek munkát az orosházi vállalkozók az állami tangazdaságban.
Az új vezérigazgató sem a bemutatkozásakor, sem a héten a dolgozóknak megtartott tájékoztatón nem beszélt a birtok turisztikai terveiről. Azt viszont megtudhatták az alkalmazottak, hogy az idén nem lesz karácsonyi ajándékozás.
A településen egyébként spórol az önkormányzat is, minden képviselő ingyen dolgozik, erről határoztak még az alakuló ülésükön. A polgármesterré választott korábbi ménesbirtok-vezérigazgató már akkor tudta, hogy társadalmi megbízatásúként fogja vezetni Mezőhegyest, amikor elindult, ugyanis erre tett ajánlatot korábban szórólapjain Lázár János. | Vállalkozás: Elindult az építkezés a mezőhegyesi ménesbirtokon, egyelőre golfpálya és kisvasút nélkül | Régi, impozáns majorépületeket újítanak fel félmilliárd forintból. Közben dolgozói értekezletet is tartott az új vezérigazgató, de azon csak annyi derült ki, hogy az idén nem kapnak karácsonyi csomagot. Mindeközben az önkormányzat is spórol, minden képviselő ingyen dolgozik Mezőhegyesen. | [] | 1 | https://hvg.hu/kkv/20191124_mezohegyes_menesbirtok_epitkezes_lazar_janos_kisvasut_golfpalya | 2019-11-24 10:34:00+01:00 | true | 0 | 0 |
Akár húszszorosára emelt pénzbeli szankció, háromtól huszonnégy napra történő kitiltás a parlamentből, szavazati jog megvonása – mindez benne van a sajtó által Lex Hadházyra keresztelt törvényjavaslatban. Az Országgyűlésről szóló törvény fegyelmi szabályainak szigorítását ugyan a fideszes többség már a tavaly év végi, "rabszolgatörvényes" ellenzéki obstrukció után belengette, de a benyújtás időzítése és főként a javaslatok szigora alighanem tényleg Hadházy Ákos képviselő legutóbbi akciójára reagált. A változás brutálisnak tűnik, de tényleg az-e? Mi az európai gyakorlat? Mit mondott a parlamenti fegyelmi jogról korábban az Alkotmánybíróság és az Emberi Jogok Európai Bírósága? Ezt tekintjük át, amennyire lehet, röviden.
A hatályos magyar szabályozás és a Lex Hadházy tervezett szigorításainak összevetése
Ahhoz, hogy meg tudjuk ítélni a javaslat súlyát, először nézzük, hogy milyen szankciók alkalmazhatóak az országgyűlési képviselőkkel szemben a most hatályos törvény alapján. A következők:
a) figyelmeztetés
b) a szó megvonása
c) az ülésnapról való kizárás, ami után újra nem szólalhat fel a képviselő az adott ülésnapon, és arra a napra nem jogosult tiszteletdíjra
d) fizikai erőszak, azzal való fenyegetés esetén az adott ülésnapról való kizárás, ismételt esetben a képviselői jogok gyakorlásának felfüggesztése hat, majd kilenc napra
e) a tiszteletdíj csökkentése a havi tiszteletdíj 1/3 részével
f) fizika erőszak, azzal való fenyegetés esetén a tiszteletdíj csökkentése a havi tiszteletdíj összegével
Ezen szankciók elvi indokoltsága, arányossága az elmúlt években nem igazán volt vita tárgya még úgy sem, hogy a konkrét döntéseket, illetve általában a szankcióknak az ellenzékkel szembeni aránytalan alkalmazását viszont folyamatosan vitatták ellenzéki pártok és politikusok. (Jelen cikk egyik szerzője is lát el képviseletet hasonló okból folyamatban lévő ügyekben.)
Most azonban még nem arról van szó, hogy a lex Hadházyt várhatóan hogyan alkalmaznák, hanem arról, hogy egyáltalán alkalmazható-e a javasolt szabályhalmaz alkotmányosan, illetve nemzetközi sztenderdeknek megfelelően. Ezért tekintsük át, hogy milyen magatartásokat milyen szankciókkal sújtana az új szabályozás azzal, hogy a figyelmeztetést és a szó megvonását – mint érdemben nem változó intézkedéseket – nem ismertetjük.
A változtatás tehát három kérdésben is jelentősen szigorít a képviselőkkel szemben alkalmazható fegyelmi szankciókon.
Egyrészt jelentősen megemeli az egyazon cselekmény miatt kiszabható tiszteletdíj-csökkentés maximumát: az ülésvezetés közbeszólásokkal való zavarása esetén például jelenleg nincs anyagi szankció, mostantól egyhavi díjcsökkentés jöhet, az ülés méltóságát sértő kifejezés alkalmazása vagy a tárgyalás erőszakmentes akadályozása (pl. az elnöki pulpitus tavaly téli elfoglalása) esetén a havi tiszteletdíj egyharmadában rögzített maximum emelkedik 2-4 havi összegre, míg fizikai erőszak vagy azzal való fenyegetés esetén egyhavi tiszteletdíjnyi büntetésből lehet 4-6 havi.
Másrészt belép a kitiltás, ami egy új szankciótípus az eddigi kizáráshoz képest. A kitiltott képviselő ugyanis az Országház, az Országgyűlés Irodaháza és az Országgyűlés Hivatalának elhelyezésére szolgáló épületek területét köteles elhagyni, a kitiltás időtartama alatt azok területén nem tartózkodhat, illetve oda nem léphet be, sőt szavazati jogát nyílt szavazás esetén csak megbízott képviselő útján gyakorolhatja. Ilyet a mai szabályozás nem ismer: eddig még a legsúlyosabb, fizikai erőszakkal vagy azzal fenyegetve elkövetett cselekmények szankciói sem korlátozták a képviselők üléseken kívüli munkavégzését és – az adott ülésnapon túl – szavazati jogát. Az új korlátozás nemcsak tartalmában jelent szigorúbb korlátozást, hanem az alkalmazhatóság körében is: a kitiltást az ülést akadályozó közbeszólások kivételével bármilyen jogsértésre lehet alkalmazni, míg az eddigi kizárást a törvény erőszakos vagy erőszakkal fenyegető jogsértésekre tartotta fenn.
Harmadrészt a módosítás nehézfegyvereket ad az ülést vezető házelnök (vagy az őt helyettesítő alelnök) kezébe is: az enyhébb jogsértések kivételével megadja neki a törvény erejénél fogva mindig 15 naptári napra szóló azonnali hatályú kitiltás alkalmazásának jogát, amennyiben pedig ennek elrendelése esetén a képviselő önként nem hagyná el az ülést, úgy megkétszerezhetővé teszi a tiszteletdíj-csökkentés mértékét. A háromféle szankció – ezt kizáró szabály hiányában – párhuzamosan is alkalmazható lehet.
Az Alkotmánybíróság eddigi gyakorlata
Az Alkotmánybírósághoz a most hatályos fegyelmi szabályok alkalmazásából származó ügyek többsége nem juthatott el, mivel a házelnök és a plénum döntései elleni bírósági jogorvoslat hiányában alkotmányjogi panasszal megtámadható döntések nem születtek. Az AB ennek ellenére 2013 végén, az országgyűlési törvény három rendelkezését az akkor még jobbikos országgyűlési képviselő Novák Előd panaszára a 180 napos szabály alapján vizsgálta. (Novák a szabályok hatálybalépésétől számított fél éven belül összeszedett négy tisztelet-díjcsökkentést és egy kizárást, így neki a később megbüntetettektől eltérően volt még joga a törvényt támadó alkotmányjogi panasz benyújtására.)
Az AB akkor – 9-6-os többséggel, azaz messze nem egyhangúlag – úgy látta, hogy a véleménynyilvánítás szabadságát sem az adott ülésnapról történt kizárás, sem a tiszteletdíj csökkentése nem sértette, mivel az azt a támadott szabályok esetében megalapozó, közvetlen fizikai erőszakkal fenyegetés vagy arra való felhívás, illetve valamely személyt kirívóan sértő kifejezések használata eleve nem élvezte e jog védelmét. A jogkorlátozás pedig azért sem volt a testület szerint aránytalan, mert a szankcionálást megelőzte az érintett képviselő – eredménytelen – rendreutasítása. A képviselő alapjogainak védelmében az eddigi gyakorlat alapján tehát a fegyelmi szankciók alkotmányossága vizsgálható mind az elrendelés, mind a szankció arányossága tekintetében, ám az AB kiindulópontja – jóval enyhébb, a képviselői munkát érdemben nem korlátozó szabályokat vizsgálva – az volt, hogy az Országgyűlés széles mérlegelési joggal rendelkezik az ülésezés rendjét biztosító fegyelmi szabályok meghatározásában.
Ennél egyértelműbben kedvezett a 2013-as döntés a Fidesznek abban, ahogyan a jogorvoslat hiányával kapcsolatos kifogást utasította el, egyértelművé téve, hogy jogorvoslat biztosítása az AB szerint nem alkotmányossági követelmény. Ennek ellenére nem tekinthető ítélt dolognak az új szankciók elleni jogorvoslat ügye, hiszen egyrészt az AB által – néha ugyan nem nagy lelkesedéssel, de – követett strasbourgi gyakorlat közben, ahogy erre még alább visszatérünk, az eddigi fegyelmi jogkörök kapcsán másra jutott, másrészt a kitiltás, ahogy láttuk, minőségileg új elemet hoz a rendszerbe.
A brit szabályozás és gyakorlat
Talán a legfontosabb példa a parlamenti fegyelmi jogkörrel kapcsolatban a brit rendszer. És nemcsak azért, mert Nagy-Britannia a parlamentarizmus ősanyja sok évszázados hagyományokkal, hanem azért is, mert az új szankciók mintája alighanem onnan származik: a szankcionálni kívánt magatartások hasonlók, az alkalmazási feltételeik lazák, és a szankciók típusai is nagyjából azonosak. A briteknél is szankcionálható a parlament tekintélyének megsértése ("unparliamentary language"), az ülés akadályozása, a tárgytól eltérés, amit követhet ülésről kitiltás és tiszteletdíj-megvonás, sőt, végső esetben a képviselői jogosultságok megvonása is felmerülhet (amit azonban kizárólag bűncselekmény miatt elítélt képviselők esetén alkalmaznak).
Akkor minden rendben, ha a legrégebbi parlamentáris rendszerben is ez van, ugye? Nem teljesen.
Egyrészt a brit kitiltás ("naming and suspension") első alkalommal legfeljebb 5 napra szólhat, és arra az időre lehet megvonni a képviselői fizetést. Ugyanazon ülésszakon belüli ismételt jogsértés esetén emelkedik a szankció mértéke legfeljebb 20 napra, és harmadik alkalommal nincs felső határa (azaz ekkor már az ülésszak végéig szólhat). Látszik tehát, hogy szóba nem jön több havi vagy akár egy éves fizetésmegvonás, a súlyosabb szankció ismételt jogsértéshez kapcsolódhat, azonnali hatályú többhetes kitiltás sincs. A brit parlament ülését vezető házelnök helyben nem is dönt a szankcióról, csak az elkövető képviselőt nevezi meg a pulpitusról. ( Az "I hereby name Mr./Ms. XY" formulával, ami azért is fegyelmező erejű, mert a képviselőket az ülésteremben ezzel az egy kivétellel nem a nevükön, hanem a betöltött pozícióik szerint kell hivatalosan szólítani.)
De ennél fontosabbnak tűnik, hogy mindennek több száz éves gyakorlata van. A brit képviselőház ismertetőjében is tucatnyi esetjogi hivatkozás szerepel, a legrégebbi köztük 1666-os, de van benne 340 évvel későbbi, 2006-os ügy is. És persze az sem mindegy, hogy ténylegesen mire és hogyan szokás alkalmazni szankciót. Az elmúlt évtizedek kitiltásnak megfelelő szankcióinak listáját áttekintve, ha nem is teljes, de viszonylag alapos képet kaphatunk a gyakorlatról.
1931-ben egy napra tiltották ki azt a képviselőt, aki nem engedelmeskedett a házelnök utasításának olyannyira, hogy erőszakkal kellett eltávolítani az ülésről. 1988-ban a parlamenti hatalmat jelképező buzogány megrongálásáért járt húsz nap kitiltás, 2009-ben ugyanezen tárgy elmozdításáért 5 nap. 2012-ben a védelmi miniszter hazugsággal vádolásért szintén 5 napot szabtak ki. A legutóbbi és legsúlyosabb szankció alig két hete született meg: 6 hónapos kitiltást kapott Keith Vaz munkáspárti képviselő azért, mert két prostituált szolgáltatásaiért fizetett, egy harmadiknak pedig kokaint ajánlott szexért. Ezen kívül harminc napnál hosszabb felfüggesztésnek sem a linkelt listában, sem máshol nem leltük nyomát.
Európai áttekintés
Az alább ismertetett Karácsony kontra Magyarország ügyben a strasbourgi bíróság az Európa Tanács 44 tagállama gyakorlatát vizsgálta meg a parlamenti fegyelmi jog kapcsán. A tipikus szankciók az alábbiak:
a) figyelmeztetés, ami 33 tagállamban ismert
b) a szólás jogának megvonása, ami 26 tagállamban alkalmazható
c) az ülésről való ideiglenes kizárás mint legszigorúbb szankció, ami valamilyen formában 28 részes államban ismert, de csak 14-ben vonatkozhat az adott ülésen kivüli ülésnapra is
d) pénzbeli szankcióra 18 részes államban van példa, de Magyarországon kívül csak három országban (Németország, Grúzia és Szlovákia) ismert a pénzbeli szankció mint önálló jogkövetkezmény
A magyar közjogban gyakran mintaként követett német parlamenti jog szabályozása szerint (Rule 38, 17. oldal) a házelnök előzetes figyelmeztetés nélkül is elrendelheti, hogy a Bundestag rendjét vagy tekintélyét súlyosan megsértő képviselő hagyja el az ülést, és legfeljebb 30 ülésnapra felfüggesztheti a képviselői jogainak gyakorlását. Ezt a szankciót azonban a Bundestag igen ritkán alkalmazza: 1990 és 2017 között összesen hatszor került rá sor. A kisebb súlyú jogsértéseknél pénzbüntetés jár (46. oldal), annak mértéke 1.000 euró, ismételt jogsértés esetén 2.000 euró.
Strasbourgi kitekintés a magyar szabályozással kapcsolatban
A parlamenti fegyelmi jogkört nemrég éppen a Karácsony és mások kontra Magyarország ügyben vizsgálta az Emberi Jogok Európai Bíróságának legfelsőbb fóruma, a 17 bíróból álló Nagykamara 2016 májusában. Abban az ügyben azért marasztalta el egyhangú döntéssel a strasbourgi bíróság a parlamenti fegyelmi szankciók kiszabása miatt Magyarországot, mert semmilyen, a tisztességes eljárásra hasonlító eljárás nem létezett a szankció kiszabása során. Az érintett parlamenti képviselőt meghallgatni sem kellett az eljárásban, és a fegyelmi szankcióról vita nélkül döntött a parlament az érdemi indokolást nem tartalmazó házelnöki indítvány alapján. Vagyis a korábbi, sokkal enyhébb szankciók kiszabását lehetővé tevő szabályozást Strasbourg eljárási okból marasztalta el.
A sztenderd eljárási szempontból a nagykamarai ítélet alapján három feltételt követel meg. Ez alapján a szólásszabadság jogának gyakorlása kapcsán alkalmazott szankciók akkor nem egyeztethetők össze a képviselők szólásszabadsághoz való jogával, ha
a) azok jogszabályi alapja hiányzik, vagy szembeszökően aránytalanok az állítólagos fegyelmi jogsértéshez képest,
b) a képviselőnek nincs lehetősége tisztességes eljárásban kérni a szankció felülvizsgálatát; ez főszabály szerint megköveteli figyelmeztetés alkalmazását súlyosabb szankció alkalmazása előtt,
c) a szankció alkalmazásának lehetősége hatalmi eszközzé válik a többségi politikai erő kezében. A Bíróság fokozott jelentőséget tulajdonít a parlamenti kisebbség védelmének, ezért különös gondossággal vizsgál meg minden olyan gyakorlatot, amely kizárólag vagy alapvetően az ellenzék hátrányára érvényesül.
Ezen strasbourgi döntés óta változott a hazai szabályozás, van indokolási kötelezettség és – a parlamenten belüli – jogorvoslati jog is, így egy az egyben az ítélet már alkalmazható a magyar szabályozásra. Ugyanakkor öt kérdés felmerül a javasolt módosítások hazai alkotmányossági és strasbourgi védhetőségével kapcsolatban:
a) minden jogsértés esetében arányosak-e a jelentősen szigorított szankciók, különös tekintettel arra, hogy azok együtt is kiszabhatóak és hatásukban alkalmasak lehetnek a képviselői munka ellehetetlenítésére is?
b) a jogbiztonságnak megfelel-e a szabályozás, tekintettel arra, hogy a szankciók súlyosak, miközben nincs hozzájuk érdemi mérlegelési szempont, ami akár csak a következmények súlyának vagy a jogsértés előzményeinek és körülményeinek figyelembe vételét előírná?
c) az automatikus, az elnöki pulpitusról kiszabható 15 nap nem sérti-e a jogállamiságot és a jogorvoslathoz való jogot azzal, hogy az eleve minden mérlegelést és egyediesítést kizár?
d) a szavazati jog tartós korlátozása, illetve a szavazati jog meghatalmazással történő, alkotmányos alap nélküli átruházhatósága nem sérti-e a képviselői jogegyenlőséget?
e) mennyire lesz hatalmi eszköz a többség kezében a fegyelmi jogkör, vagyis milyen gyakran alkalmazzák majd, és mennyire tipikusan ellenzéki képviselőkkel szemben, ha a többségi képviselők hasonló magatartása esetén ritkán vagy éppen szinte soha?
Az Átlátszó nonprofit szervezet: cikkeink ingyen is olvashatóak, nincsenek állami hirdetések, és nem politikusok fizetik a számláinkat. Ez teszi lehetővé, hogy szabadon írhassunk a valóságról. Ha fontosnak tartod a független, tényfeltáró újságírás fennmaradását, támogasd a szerkesztőség munkáját egyszeri adománnyal, vagy havi előfizetéssel. Kattints ide a támogatási lehetőségekért! | Lex Hadházy – mit szólhat ehhez az Alkotmánybíróság és a strasbourgi Bíróság? | Akár húszszorosára emelt pénzbeli szankció, háromtól huszonnégy napra történő kitiltás a parlamentből, szavazati jog megvonása – mindez benne van a sajtó által Lex Hadházyra keresztelt törvényjavaslatban. | [
"a belső ellenség"
] | 1 | https://blog.atlatszo.hu/2019/11/lex-hadhazy-mit-szolhat-ehhez-az-alkotmanybirosag-es-a-strasbourgi-birosag | 2019-11-19 07:17:00+00:00 | true | 0 | 0 |
Az Apple a chicagói oktatási konferencián jelentette be idei új iPadjét, a sokak által várt olcsóbb változatot. Azonban a 2018-as verzió nem sokban különbözik elődjétől, ahogy az ára is éppen ugyannnyi, mint a tavalyi változatnak, cserébe viszont kapunk ceruzás támogatást, illetve az iPhone 7-ből ismert, erősebb A10-es processzorchipet.
Az új iPad 329 dollárba fog kerülni az Egyesült Államokban, ez pedig éppen annyi, mint a tavalyi, 9,7 colos változat, még az oktatói kiadás is csak 10 dollárral olcsóbb a tavalyinál. Így nem csoda, ha a Twitter népe csalódottságának adott hangot, sokan azt írták a bejelentést követően:
Ennyi?!"
A legnagyobb “előrelépés", hogy az új iPad végre támogatja az Apple Pencilt, ez eddig csak az iPad Prók privilégiuma volt. Ugyanakkor azt továbbra is külön meg kell venni hozzá 99 dollárért. A saját stylusuk mellett a Logitech Crayonnal is tudjuk majd használni az új Apple-tabletet, ez már csak 49 dollárba kerül.
iPad (2017) 9,7″ iPad (2018) 9,7″ Indulóár 329 dollár 329 dollár Kijelző 264 ppi 265 ppi Processzor A9, M9 A10 Fusion Memória 32GB, 128 GB 32GB, 128 GB Hátlapi kamera 8MP, 1080p video 8MP, 1080p video Előlapi kamera 1,2 MP, 720p video 1,2 MP, 720p video
Az ígéretek szerint 10 órás üzemidővel érkezik, és gyors mobilnetes (LTE) verziót is kapunk belőle, nem csak wifiset.
A legnagyobb hiányossága egyértelműen a billentyűzet: sokan várták, hogy másnem egy billentyűzetes tokot vagy dokkolót bemutat végre az Apple, ha már éppen egy oktatói konferencián, diákoknak szánt kütyükről van szó, ez azonban elmaradt. Annyit ígértek, hogy a Logitech fog majd árulni egy 99 dolláros billentyűzetes tokot hozzá.
Úgy tűnik, így a júniusi fejlesztői konferenciáig várni kell az olyan nagyobb bejelentésekkel, mint a Macbook Air vonal frissítése, a tavaly, az iPhone X-szel bemutatott AirPower töltő boltokba kerülése, illetve egy új olcsó és kompakt iPhone Se 2 bejelentése.
Kiemelt fotó: Scott Olson/Getty Images/AFP | Olcsó iPad? Annyiba kerül, mint a tavalyi | Sokan csalódtak az Apple bemutató után. | [
"ipad",
"ipad 2018",
"apple",
"tablet",
"táblagép",
"laptop",
"billentyűzet",
"stylus",
"ceruza",
"oktatás",
"chicago",
"olcsó"
] | 0 | https://24.hu/tech/2018/03/28/ipad-2018-apple-olcso-uj-tablet | 2018-03-28 00:00:00 | false | 0 | 0 |
Az új amerikai nagykövetek botrányos kinevezéséről, illetve Obama korrupciós hálózatáról ír Jeffrey Goldberg, a Bloomberg véleményrovatának vezetője. A Magyarországra jelölt Colleen Bell szappanopera-producer például félmillió dollárt gyűjtött Obama kampányához, és valószínűleg ez minden érdeme, diplomáciai tapasztalata nincs, a térséget egyáltalán nem ismeri.
A Bloomberg szerkesztője január utolsó napján Magyarországon járt a volt republikánus elnökjelölt, John McCain kísérőjeként. Goldberg feltételezi, McCain azért szervezett sajtótájékoztatót, miután találkozott Orbán Viktorral, hogy válaszolhasson a Bell alkalmasságával kapcsolatos kérdésekre. (Ahhoz képest, hogy Bell kinevezése illetve az USA felől érkező kritikus megjegyzések elég heves visszhangot váltottak ki a jobboldali médiában, a sajtótájékoztatón nem esett szó a nagykövetről az MTI tudósítása szerint. Sőt McCain finoman kritikus volt, amikor a magyar demokrácia állapotáról nyilatkozott.)
John McCain egy hónappal a látogatás előtt, Washingtonban, a nagykövetjelölti meghallgatáson alaposan megszorongatta Bellt, aki olyan egyszerű kérdésekre sem tudott válaszolni, hogy mik az USA stratégai érdekei Magyarországon. A producer állítólag szinte semmit nem tudott Európáról, a NATÓ-ról vagy az ország történelméről. Bell gyenge szereplése csak azért nem kapott nagyobb médiavisszhangot odahaza – írja Goldberg –, mert ugyanaznap még nagyobb hülyét csinált magából George Tsunis New York-i szállodamágnás, akit Norvégiába jelölt Obama nagykövetnek, és valóságos Youtube-sztár lett, annyira gyalázatosan béna volt a meghallgatásán. (Azt sem tudta például, hogy Norvégia királyság.)
A szerző azt boncolgatja, hogy Obama korrupciós hálózatában fontos külszolgálati posztokat osztogatnak érdemteleneknek. Woody Allen vagy az Olsen ikrek is jöhettek volna Magyarországra nagykövetnek, írja Goldberg a nagykövetjelölt szórakoztatóipari hátterére is célozva, és megjegyzi, hogy Bell biztos remek partikat fog adni újságíróknak. | Durván cikizi a Bloomberg szerkesztője az USA magyarországi nagykövetjelöltjét | Az új amerikai nagykövetek botrányos kinevezéséről, illetve Obama korrupciós hálózatáról ír Jeffrey Goldberg, a Bloomberg véleményrovatának vezetője. | [
"bloomberg",
"collen bell",
"usa",
"nagykövet"
] | 1 | https://444.hu/2014/02/11/durvan-cikizik-a-bloombergen-az-usa-magyarorszagi-nagykovetjeloltjet | 2014-02-11 00:00:00 | true | 0 | 0 |
2010. február 23., kedd 14:22
Polgári pert indít az UD Zrt. a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) és a magyar állam ellen, amiért a 2008 őszén kirobbant botrány következtében lényegében teljesen tönkrement a cég, megrendelői nincsenek, és a munkavállalóit is elvesztette. A vagyonvédelmi vállalatnak 508 millió forintos kára keletkezett, a cég névértékével együtt pedig másfél milliárd forintos vagyoni kártérítést követelnek.Minderről a cég ügyvédje, Bakondi György számolt be, aki emellett elmondta, hogy nyolc polgári, személyiségi jogi pert indítottak különböző újságok, valamint Laborc Sándor, az NBH volt főigazgatója, Szilvásy György volt titokminiszter, és Dávid Ibolya, az MDF elnöke ellen.Két büntetőügy is folyamatban van, mindkettő Tóth János résztulajdonos ellen. Az egyik hivatali visszaélésre való felbujtás, a másik pedig haditechnikai eszközök birtoklása miatt.A cég büntetőügyekben eljáró jogi képviselője elmondta: függőben van még Dávid Ibolya MDF-elnök, és Herényi Károly, a párt volt frakcióvezetőjének ügye is. Őket az ügyészség gyanúsítottként akarja kihallgatni, a mentelmi joguk miatt azonban erre nincs lehetősége a vádhatóságnak. Márpedig a parlament tavaly októberben nem adta ki a két képviselő mentelmi jogát.Futó Barnabás szerint azonban a politikusok esetében nem évülhet el a gyanúsítás: ha megszűnik a mentelmi joguk - legyen az idén nyáron, vagy akár húsz év múlva -, az ügyészség akkor is kihallgathatja őket, és lefolytathatja a büntetőeljárást.Az ügyvéd hozzátette: ha Dávid Ibolyát és Herényi Károlyt új bűncselekménnyel, például zsarolással vádolná meg a vádhatóság, újra kérhetné mentelmi joguk felfüggesztését, amihez az új parlament talán hozzá is járulna.Az ügy alapját jelentő telefonbeszélgetéseket Horváth József szerint elképzelhető, hogy nem is a lehallgatásra jogosult Nemzetbiztonsági Szakszolgálat hallgatta le, szerinte erre utalnak a leiratban található elhallások, hibák is.szólva Futó Barnabás leszögezte: az egyértelműen "vágott" felvétel, erre utal szerinte, hogy például egy mondat a közepétől kezdődik. Hozzátette: a Legfőbb Ügyészség úgy tudja, hogy Dávid Ibolya birtokában több hangfelvétel is van, erről vagy az NBH-tól van információja az ügyészségnek, vagy az MDF-frakció tagjaitól, akiknek a hírek szerint Dávid Ibolya beszélt arról, hogy több hangfelvétele is van. | Perli az államot és az NBH-t az UD Zrt. | Másfél milliárd forint vagyoni kártérítést követel az UD Zrt. a Nemzetbiztonsági Hivataltól és a magyar államtól a héten indítandó polgári perben - jelentette be a vagyonvédelmi cég ügyvédje. Az UD Zrt. jogászai a sajtó nyilvánossága előtt számoltak be a céget érintő aktuális jogi ügyekről. | [
"InfoRádió",
"Magyarország",
"audió",
"belföld",
"belföldi",
"belföldi hírek",
"budapest",
"bulvár",
"életmód",
"élő adás",
"feed",
"friss hírek",
"gazdaság",
"gazdasági hírek",
"hír",
"hírek",
"hírlevél",
"info budapest",
"info hu",
"info radio",
"info rádió",
"inforádió",
"infórádió",
"internet radio",
"képek",
"kultúra",
"kultúrális",
"külföld",
"külföldi",
"legfrissebb hírek",
"magazin",
"magyarország",
"műsor",
"news",
"newsfeed",
"podcast",
"podcast rss",
"podcasting",
"radio",
"rádió",
"rendőrségi hírek",
"rss",
"sport",
"sport hírek",
"sports",
"színes bulvár",
"xml"
] | 1 | http://inforadio.hu/hir/belfold/hir-335588 | null | true | 0 | 0 |
A 2010-es kormányváltás óta a Balatonnál is átalakultak az erőviszonyok, a legnagyobb haszonélvezők Orbán Viktor miniszterelnök köréből kerültek ki. A tóval kapcsolatos döntéseknél is az ő szavuk számít leginkább.
Két fontos döntés született 2016-ban a magyar tengerrel kapcsolatban: a Balaton-törvény módosítása megkönnyítette a tó környéki ingatlanfejlesztéseket és enyhített a partszabályozás előírásain, majd év végén a kormány benyújtotta a 365 milliárd forintos balatoni fejlesztési programot.
- A bejelentés után Rogán Antal, a miniszterelnöki kabinetirodát vezető miniszter összehívta a balatoni erős embereket – mesélte egy neve elhallgatását kérő informátorunk. – Persze nem nyilvános tanácskozásra ültek össze, s a régióból meglehetősen kevés politikus volt jelen. (FRISSÍTÉS: Cikkünk megjelenése után a Miniszterelnöki Kabinetiroda cáfolta, hogy lett volna ilyen találkozó.)
A helyi potentátok ugyanis az elmúlt években kiszorultak-kikoptak a körből, ahol a valódi döntések születnek. Léteznek ugyan még a korábbi, a tó életét hajdan érdemben befolyásolni tudó szervezetek, ám a Balatoni Fejlesztési Tanács (BFT), illetve a Balatoni Szövetség forrásaink szerint afféle gittegyletként, valós érdekérvényesítő képesség nélkül működnek - a Balatoni Kiemelt Üdülőkörzet 180 települését képviselő BFT például nagyjából évi néhány százmillió forintról dönthet... Hasonlóképpen háttérbe szorultak a korábban szintén komoly befolyással bíró nagy cégek, mint a Balatoni Halászati Zrt. és a Balatoni Hajózási Zrt. És szép lassan kikoptak a helyi politikusok is.
- Vagy sohasem voltak elég erősek, hogy tényleg a tűz közelébe kerüljenek, vagy túlságosan rendes emberek voltak – állította egy forrásunk. – A legtöbb tóparti polgármester, még a városoké is, jellemzően csak a saját településén nagylegény. Igazából korábban is csak három, valóban befolyásos városvezetőt ismertek el, a siófoki, a balatonfüredi és a keszthelyi polgármestert. Előbbi, Balázs Árpád 2014-ben megbukott az önkormányzati választáson, s így teljesen kikerült a pikszisből, ahogyan keszthelyi kollégáját, Ruzsics Ferencet is leírták már a kormánypártokon belül, nem függetlenül tavalyi kirohanásától, amely jelezte, nem feltétlenül nézi jó szemmel Mészáros Lőrinc és Tiborcz István területfoglalását a Balatonnál, s pláne Keszthelyen. Bóka István pedig egyszerűen túl rendes ember, hogy mindenféle mutyiba, törvénytelenségbe, üzleti suskusba be lehessen vonni, így inkább körön kívül tették. Hasonló okokból súlytalan immár a balatonboglári Mészáros Miklós is, míg a lellei Kenéz István függetlenként amúgy is amolyan gyanús elemnek számított a Fideszen belül. A fonyódi Hidvégi József csak helyben tényező, a földvári Holovits Huba ugyan vitorlásberkekben szerzett magának jó ismerősöket, de még nem sikerült igazán felépítenie magát. A jelenlegi siófoki polgármester, a hivatalosan független, de jó jobbikos kapcsolatokat ápoló Lengyel Róbert pedig afféle közellenség a kormánypárti körökben.
Nincs komoly politikai háttere a tó körüli országgyűlési képviselőknek sem. A Balatont két-két somogyi és veszprémi, valamint egy zalai választókerület határolja, s mind az ötben a Fidesz-KDNP jelöltjei győztek az áprilisi választásokon. Közülük a keszthelyi Manninger Jenő, illetve a balatonfüredi Kontrát Károly számít ismertebb névnek az országos politikában - a tapolcai Fenyvesi Zoltán, a marcali Móring József Attila és a siófoki Witzmann Mihály a kormánypártok köreiben is erősen másod-, harmadvonalbeliek –, de informátoraink szerint balatoni kérdésekben csak Manninger szava számít valamelyest.
Megkerülhetetlen tényező viszont természetesen Mészáros Lőrinc és Tiborcz István. A felcsúti polgármesterségről nemrég lemondott gázszerelő-oligarcha helyi szállodák, kempingek, borászat és rádió tulajdonosának mondhatja magát. Érdemben két éve vetette meg a lábát a Balatonnál, amikor megvásárolta a Hunguest Hotels szállodaláncot, amelynek Balatonalmádiban, Tapolcán, Keszthelyen, Hévízen és Zalakarosban akadnak hoteljei. Tavaly aztán a Balatontouristtal – s így a hozzá tartozó tíz kempinggel és üdülőfaluval – bővült a balatoni Mészáros-birodalom, amely így immár Magyarország legnagyobb turisztikai vállalkozásává nőtte ki magát, emellett több partmenti, luxusingatlanok építésére alkalmas óriási telek is sz övé. Orbán Viktor jó barátja emellett az északi parton több mint száz hektárnyi szőlőt, s jó néhány borászatot, valamint egy a tó és vonzáskörzetében fogható rádiót is magáénak mondhat, s érdekeltsége, a Mediaworks adja ki a Balatonnal határos megyék lapjait is.
Hasonlóképpen erős a pozíciója Orbán Viktor vejének, Tiborcz Istvánnak is, aki 2014-ben a keszthelyi yachtkikötő megszerzésével debütált a Balaton mellett – azóta névleg kiszállt a cégből –, majd érdekeltségébe került a város ikonikus szállodája, a Hullám, a keszthelyi kemping, a badacsonyi Ranolder-villa, valamint egy szintén óriási, beépíthető partmenti telek Keszthelyen, de különféle üzleti aktusokon át a balatonudvari golfpálya is a miniszterelnöki vő üzleti köréhez került.
- Legalább ekkora, de lehet, még nagyobb szava van a balatoni kérdésekben a kormányfő lányának, Orbán Ráhelnek – jegyezte meg egyik forrásunk. – Anno, a Rogán-féle tanácskozáson ő ült a miniszter mellett. S állítólag Csapody Balázs, a balatonszemesi Kistücsök étterem tulajdonosa is jelen volt a megbeszélésen.
Orbán Ráhel és Csapody Balázs a Magyar Turisztikai Ügynökség tanácsadói, előbbi stratégiai kérdésekben, utóbbi gasztronómiai vonalon segíti az MTÜ munkáját, forrásaink szerint azonban jóval nagyobb a szerepük a tanácsadásnál. A miniszterelnök lányának ezirányú ambíciói nem új keletűek, s úgy tudjuk, Csapody Balázsnak is ajánlottak komoly titulust – informátoraink szerint valamilyen miniszteri biztosi címet -, ám a Kistücsök tulajdonosa – akinek éttermében gyakori vendég Orbán Ráhel mellett Rogán Antal is, utóbbi a felesége révén balatonboglári kötődésű -, nem kért a politikai szerepvállalásból, s kijelentette, a szakmájában szeretne maradni. Ennek ellenére ott volt a legutóbbi, hétvégi kötcsei polgári pikniken, mint ahogyan a balatonszárszói szállodatulajdonos, az egykori NB I-es futballista, Bódi Zoltán is.
Szintén jó kapcsolatot ápol a Fidesz-vezetőkkel a siófoki szállodás Hoffmann Henrik: a 2011-es, Hotel Azúrban tartott kihelyezett frakcióülésen például nála aludt a teljes pártvezetés. Remek a nexusa a legfelsőbb fideszes körökhöz Fodor Jánosnak, a siófoki kézilabdaklub tulajdonosának is, ezt bizonyítja többek között az új sportcsarnok megépítése.
- Eredendően taopénzből akarták felhúzni egymilliárd forintból – mesélte egyik forrásunk -, ám kiderült nem elég a pénz, így hosszú időre leállt az építkezés. Aztán a kormány adott kétmilliárdot a befejezésére. Persze nem meglepő, Fodornak állandó helye van a felcsúti Pancho Aréna VIP-páholyában. A nagy kérdések ugyanis stadionokban, fesztiválokon vagy a terített asztal mellett dőlnek el, nem szakmai berkekben. | Népszava Balaton-parti baráti láncolat | A 2010-es kormányváltás óta a Balatonnál is átalakultak az erőviszonyok, a legnagyobb haszonélvezők Orbán Viktor miniszterelnök köréből kerültek ki. A tóval kapcsolatos döntéseknél is az ő szavuk számít leginkább. | [] | 1 | http://nepszava.hu/1161461_balaton-parti-barati-lancolat | null | true | 0 | 0 |
A lövöldözés a Los Angelestől mintegy 50 kilométerre északnyugatra fekvő Santa Clarita város egyik középiskolájában történt.
A feltételezhető tettes, egy 15 éves ázsiai fiatal férfi, elmenekült a rendőrség üldözőbe vette. A középiskolát és a közelben lévő két másik iskolát és környékét átmeneti időre lezárták. A lövöldözés helyszínét a rendőrök aprólékosan fésülik át. Az első információk még három sebesültről szóltak, később azonban kiderült: hat főre emelkedett a sebesültek száma, és egy halottja is van a támadásnak. A kórház közlése szerint két sebesült állapota válságos.
A megyei seriff hivatala a Twitteren arra szólította fel a város lakóit, hogy ne hagyják el otthonaikat és jól zárják be az ajtókat.
Alex Villanueva seriff újságíróknak elmondta: a feltételezett elkövető 15 éves és nagy valószínűséggel az iskola egyik diákja. Egyetlen elkövető, nem volt társa - tette hozzá Villanueva. Elmondta azt is, hogy a rendőrök megkezdték a diák lakásának átkutatását is.
Amerikai sajtóértesülések szerint a lövöldözés előtt
az iskola diákjai lőgyakorlaton vettek részt az iskola területén.
A Fehér Ház közleményben jelentette be, hogy Donald Trump amerikai elnök szorosan figyelemmel követi az eseményeket. "A Fehér Ház mindenkit arra bátorít, hogy kövesse és tartsa be a helyi rendfenntartó erők utasításait" - olvasható az elnöki hivatal kommünikéjében. | Lövöldözés egy kaliforniai iskolában | Hat sérült és egy halott is van. | [
"iskolai lövöldözés",
"kalifornia",
"középiskola"
] | 0 | https://infostart.hu/kulfold/2019/11/14/lovoldozes-egy-kaliforniai-iskolaban | 2019-11-14 00:00:00 | false | 0 | 0 |
Megkezdődött a Debreceni Törvényszéken a balmazújvárosi polgármester büntetőpere csütörtökön. Azzal vádolják, hogy - még az önkormányzat jegyzőjeként - vesztegetést fogadott el.
A Központi Nyomozó Főügyészség vádirata szerint egy helyi vállalkozás 2012 őszén rendezvénycsarnokot kezdett építeni Balmazújvárosban. A kft. tulajdonos ügyvezetője, a másodrendű vádlott az akkor jegyzőként dolgozó Veres Margit elsőrendű vádlottal egyeztetett annak érdekében, hogy a cég a rendezvénycsarnok megépítésére önkormányzati támogatást kapjon.
A vádlottak az ügyészség szerint előre megállapodtak a képviselő-testületi döntést igénylő önkormányzati támogatás összegében és feltételeiben. A jegyző vállalta: a hivatalos eljárás során arra fog törekedni, hogy biztosítsa a megállapodásuknak megfelelő döntés megszületését. Ezután olyan, a jegyző által jóváhagyott tartalmú előterjesztés került a képviselők elé, amely azt indítványozta, hogy a rendezvénycsarnok építését 180 millió forinttal támogassák - áll a vádiratban.
Veres Margit, akit időközben Balmazújváros - független - polgármesterévé választottak, korábbi, az MTI-hez eljuttatott közleményében kifejtette: 2012 őszén a helyi férfi NBI-es kézilabdacsapat tulajdonosa megkereste a város akkori - fideszes -polgármesterét, Tiba Istvánt, hogy épít egy kézilabdacsarnokot, de az városi rendezvények lebonyolítására nem lesz alkalmas. Ha viszont az önkormányzat be tud szállni az építkezésbe, akkor megépülhet egy olyan rendezvénycsarnok, amelyre az ott élők évtizedek óta várnak.
A polgármester-országgyűlési képviselő kormányzati segítséget kért és kapott, így a képviselő-testület egyhangúlag döntött a 180 millió forintos támogatásról. Ennek fejében a város 15 éven keresztül évi 20 alkalommal (átlag 30-35 napig) ingyen használhatja a csarnokot városi rendezvényekre. Az ő feladata jegyzőként a testületi előterjesztések előkészítése, törvényességének ellenőrzése és az ülések törvényes menetének ellenőrzése volt - írta Veres Margit. Meggyőződése szerint "politikai csatározás eszköze" lett, ahol a cél "Tiba István és a képviselőtársai által megvalósított városfejlesztés lejáratása volt" - fogalmazott.
Az ügyészség vezető beosztású hivatalos személy által az előnyért hivatali helyzetével egyébként visszaélve elkövetett hivatali vesztegetés elfogadásának bűntette miatt emelt vádat a volt jegyző ellen. A tárgyalás február 25-én folytatódik majd a Debreceni Törvényszéken. | Lepacsizta a beruházást? - Bíró előtt a polgármester | Megkezdődött a Debreceni Törvényszéken a balmazújvárosi polgármester büntetőpere csütörtökön. Azzal vádolják, hogy - még az önkormányzat jegyzőjeként - vesztegetést fogadott elA Központi Nyomozó Főügyészség vádirata szerint egy helyi vállalkozás 2012 őszén rendezvénycsarnokot kezdett építeni Balmazújvárosban. A kft. | [
"hírek",
"politika",
"belföldi hírek",
"karikatúrák",
"népszava"
] | 1 | http://nepszava.hu/cikk/1077773-lepacsizta-a-beruhazast---biro-elott-a-polgarmester | null | true | 0 | 0 |
Subsets and Splits
No community queries yet
The top public SQL queries from the community will appear here once available.